Média és identitás
A határon túli magyarok egyre gyakrabban választják országuk többségi kereskedelmi csatornáit, csökkent körükben a magyarországi közszolgálati rádiók és televíziók népszerűsége, mindez jelentős hatással van a kisebbségek asszimilációjára – hangzott el Médiatanács Médiatudományi Intézete által szervezett konferencián, kedden, Budapesten.
A kisebbségek erózióját okozhatja a tömegmédia – mondta vitaindító előadásában Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa a Média és identitás című tanácskozáson. A kutató szerint a határon túl élő magyar kisebbségek számára az autonómia sem biztosíthatja a történelmi fennmaradást, mégis ennek létrehozására kell törekedni, hiszen ez nyújthat megfelelő életminőséget a magyarok számára – mondta.
Dobos Ferenc, a B-Fókusz Intézet kutatási igazgatója egy 2011 novemberében és decemberében végzett, a határon túli magyarság médiafogyasztását bemutató kutatás eredményeit ismertette. Ezek alapján megállapította, hogy a média még azoknak az asszimilációjához is hozzájárul, akik őrzik identitásukat, vagyis homogén házasságban élnek és gyermeküket is magyar nyelvű iskolába járatják. Mint mondta, egy olyan műsort, amely anyanyelven és az adott ország többségi nyelvén is megnézhető – például egy futballmérkőzés – az erdélyiek 17 százaléka románul követ, a vajdasági, vegyes házasságban élő magyaroknak pedig mindössze a fele választja a magyar nyelvű adást.
A 2011-es vizsgálat eredményei összevethetők egy tíz évvel korábbi felmérés adataival. Ebből kiderül, hogy a kisebbségek tagjai körében csökken a magyarországi közszolgálati média nézettsége, és egyre többször választják többség nyelvén sugárzott kereskedelmi csatornák kínálatát – mondta. Beszámolt arról is, hogy az Erdélyben, vegyes házasságban született gyermekek 95 százaléka románul használja az internetet.
Daru Gábor, a Duna Televízió intendánsa arról számolt be, hogy míg Nyugat-Európa több országában igen nézettek a közszolgálati csatornák, Közép-Európában – Lengyelország kivételével – a rendszerváltás ezek népszerűségének esését hozta. Szerinte egy magyarországi kereskedelmi csatorna műsorkínálata alapján egy külföldi vagy egy gyermek nem tud képet alkotni az ország jeles napjairól, történelmi évfordulóiról, a nemzeti identitás szempontjából fontos kulturális eseményekről, ezt kizárólag a közszolgálati médiában jelenik meg. Daru Gábor szólt az itt jelentkező, értékteremtő műsorokról, a többi közt A Dal vagy a Felszállott a páva című versenyekről, valamint a Duna World csatorna speciális szerepéről, amely ugyan a világ különböző kontinensein élő magyarokhoz kíván szólni, ennek ellenére nézettsége itthon is folyamatosan növekszik.
Kitta Gergely, a Századvég Alapítvány vezető kutatójának előadásából kiderült, hogy míg az internetet a fiatalok használják a legtöbbet – a 29 év alattiak 94 százaléka napi gyakorisággal –, addig a televízió, a rádió vagy a nyomtatott sajtó a körükben a legkevésbé népszerű. A média fontos identitásképző erő – hangsúlyozta az előadó, hozzátéve: ezen belül a fiatalok számára egy sikeres médiatípus. Segít a bennük lévő frusztráció leküzdésében, hiszen ezen médiaágban nagyobb ismeretekkel rendelkeznek, mint az idősebbek – mondta.