Marcus Tullius Cicero összes beszéde először magyarul
Első alkalommal láttak napvilágot magyar nyelven Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei Nótári Tamás fordításában. A kötetet csütörtökön délután mutatja be Hamza Gábor, az MTA rendes tagja, Németh György, az ELTE Ókortörténeti Tanszékének vezetője és Zlinszky János, az ELTE Állami és Jogtudományi Karának professor emeritusa az Eötvös Loránd Tudományegyetem Aula Magna nevű termében.
A Lectum Kiadó gondozásában megjelent csaknem 1300 oldalas kötet Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-Kr.e .43.) törvényszék előtt elhangzott összes fennmaradt – szám szerint harminc – perbeszédét tartalmazza. A fordító, Nótári Tamás jogász-klasszika filológus az MTI-nek elmondta, ez az első alkalom, hogy a szónok valamennyi perbeszéde a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé válik. Ciceróról kortársai azt tartották, hogy beszédei révén uralkodott a törvényszékeken, s az utókor szemében Cicero neve egyet jelentett az ékesszólással – tette hozzá.
Cicero beszédeinek olvasása a kortársak számára sem volt könnyű feladat, bizonyos tájékozottságot, műveltséget igényelt. Nem egyszerű szövegekről van szó, jóval retorikusabbak, mint a mai törvényszéki beszédek. Az ókori bíróságon esküdtszék működött – mint a mai angolszász bíráskodásban -, és Cicerónak nem jogászokat, hanem laikusokat kellett meggyőznie perbeszédében, akár a védelem, akár a vád „képviseletében" szónokolt – emelte ki Nótári Tamás.
Cicero az az ókori görög-latin szerző, akitől a legtöbb szöveg maradt fenn, valamint olyan korszakban élt – a római köztársaság utolsó századában, a latin prózairodalom „aranykorában" -, amelynek kiemelkedő történelmi személyiségei immár két évezrede foglalkoztatják az utókort.
Ebben az időszakban ugyanis a legnagyobb súlyú bel- és külpolitikai kérdésekben mindig a szenátus és a népgyűlés heves vitái eredményeként született döntés. A felszólaló politikusok a maguk, illetve az általuk képviselt közösségek kívánságait annál sikeresebben érvényesítették, minél meggyőzőbben tudták előterjeszteni azt. Ezért igyekeztek a lehető legjobban felkészülni, először is retorikai képzettségük gyarapításával, és ez a vetélkedés kihatott a politikain kívül más műfajok fejlődésére – magyarázta a jogász-klasszika filológus.
A szónok műveinek kiadását barátja, a vagyonos üzletember, Atticus végezte. Cicerót a beszédek közzétételében az a szándék vezethette, hogy a szónoklás mesterségét tanulóknak segítséget adjon, másrészt saját közéleti útját is egyengette, mivel az akkori római politikai elit büntetőügyeiben szónokolt, ezzel egyúttal politikai támogatókat is szerzett magának.
Nótári Tamás, aki a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, hogy a kötetet nemcsak bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem gyakorló jogászok és közéleti szereplők is, mert többek között érvelési technikát, a szónoklat logikai, időnként krimiszerű felépítését is elsajátíthatják Cicero beszédeiből.
A jogász-klasszika filológus érdekességként említette meg, hogy
a brit krimiszerző, Steven Saylor fölismerhetően jó pár Cicero beszédet dolgozott bele könyveibe.