Magyarról fordították újra magyarra
Vasile Ernu román író „Született Szovjetunióban” című, 2006-ban megjelent regényének magyar kiadását szombaton mutatták be a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenárison.
Az MTI sajátos megfogalmazása bizonyára arra utal, hogy László Noémi az erdélyi magyar köznyelvben használatos, sokszor román eredetű kifejezéseket használta fordításában, az új változatban viszont a magyarországi magyarban használatos kifejezések szerepelnek. Megkérdőjelezhető tehát az is, hogy valóban javításról, és nem átültetésről van-e szó.A fordítás kapcsán megemlíthető, hogy már a Született Szovjetunióban cím is furcsa, hiszen a mai magyar(országi) köznyelvben ez Született a Szovjetunióban lenne.
A szerk.
A kötet a tavalyi javított kiadása, mert a kolozsvári fordító, László Noémi a szovjet kultúrával összefüggő kifejezéseket, neveket egyenesben fordította le románból, ez másként hangzik magyarul, most viszont Bártfay Réka szlavista mindezt magyarra írta át. A szubjektív esszéregényt a L'Harmattan és a JAK (József Attila Kör) adta újra ki a világirodalmi sorozatban – mondta Krusovszky Dénes, a könyv szerkesztője az MTI-nek.
Vasile Ernu 1971-ben született Moldova szovjet tagköztársaságban román nemzetiségű családban, de az egyetemet már a romániai Iaşiban végezte. Élete felét töltötte állampolgárként a Szovjetunióban, most Iaşiban él, filozófus és a Polirom kiadó szerkesztője. Ez a kötete 2006-ban látott először napvilágot Romániában, és már három kiadást élt meg, de lefordították bolgár, orosz, olasz, spanyol és grúz nyelvre is.
A Született Szovjetunióban rövid fejezetekből áll, nagyrészt gyerek- és fiatalkori emlékeit gyűjtötte össze benne a szerző. A második fejezetben például a „dzsínsz” beszerzésének kalandos története olvasható, Vasile Ernunak az első farmernadrágot Afganisztánban szolgált testvére hozta ajándékba.
Szó esik az esszéregényben a szovjet kommunalkáról, vagyis a társbérletről, amikor egy nagy államosított polgárlakásban egy-egy családnak egy szoba jutott, a közös helységeket közösen használták. A pionírtábor is szerepel a történetben, Csapajev, ahogy a partizánvezér megjelent a populáris kultúrában: filmben, könyvben, iskolai tananyagban. A hruscsovi „olvadásról” és a gorbacsovi időkről szintén sok humorral megírt sztorik sorjáznak a könyvben.
„A regénynek van egyfajta nosztalgikus vonala, de a posztszovjetet iróniával kezeli. A Szovjetuniót elsüllyedt világként írja le: a mesterséges állam megszűnésével egy kultúra is eltűnt, az államhoz kötődő filmgyártás, rajzfilmek, velük a figurák, mint a nyuszi és a farkas, az akkor nagyra tartott írók művei, de még a korszak édességei is elvesztek. A szovjet állam eltűnése politikailag örvendetes, de a szerző fontosnak tartja, hogy abban az államban is éltek emberek” – fogalmazott Krusovszky Dénes.
A szerkesztő szerint a Született Szovjetunióban jól sikerült nézőpontból, jó nyelvezettel, történeti ismeretekkel megírt szórakoztató olvasmány, az időseknek érdekes visszapillantás. Hozzátette: az esszéregényhez Tamás Gáspár Miklós filozófus írta az utószót és abban megállapította, hogy a könyv nem szovjetellenes és nem antikommunista.