Levelek az abszolút pokolból
A déli-sarki Terra Nova-expedíció tragikus sorsára, Scotték halálának körülményeire világítanak rá közelmúltban előkerült levelek, amelyeket az expedíció legfiatalabb tagja írt.
A dokumentumokat a The Daily Telegraph című brit lap szerint októberben árverésen értékesítik.
Az 1910-ben útnak indult expedíció öt tagja, köztük Robert Falcon Scott kapitány lelte halálát a Déli-sarkon a szélsőséges időjárási körülmények és a teljes kimerültség miatt. Halálukról Apsley Cherry-Garrard számolt be az édesanyjának írt leveleiben. 24 évesen zoológus segédként csatlakozott a Terra Nova-expedícióhoz, és végül annak a csoportnak a tagja lett, amely 1912-ben rábukkant a Déli-sarkot elérő, de a visszaúton odaveszett Scott, Edward Wilson, valamint Henry Bowers megfagyott holttestére. Másik két társuk, Edgar Evans és Lawrence Oates a visszaút során hamarabb elhunyt.
„Megtaláltuk Scott, Wilson és Bowers testét és minden feljegyzésüket... Haláluk, egészen biztos vagyok benne, nem volt fájdalmas – az ember megkeményedik a súlyos megpróbáltatások alatt –, ám az azt megelőző hosszú küzdelem rettenetes lehetett” – írta Cherry-Garrard. Mint fogalmazott: a Déli-sarkvidéken élete legrosszabb napjait élte át, az utazás „az abszolút pokol” volt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Herbert Ponting)
A levelek száz évvel Scott halála után, Cherry-Garrand egy családtagja révén kerültek reflektorfénybe. A Christie's aukciós ház becslése szerint akár 80 ezer fontért (30 millió forint) is elkelhetnek, amikor októberben árverésre bocsátják őket.
Thomas Venning, az árverési ház könyv- és kéziratszakértője szerint a levelek az expedíció történetének utolsó fontos részletei közé tartoznak.
A brit expedíció sok hibát követett el már az elején: pl. szállításra szibériai pónikat használt abból a célból, ha már nem bírják a megterhelést az állatok, akkor levágják őket és a húst elássák a jégben, hogy majd visszafelé jövet felhasználják. A szibériai póninak zsíros húsa van, amely elengedhetetlen egy ilyen útra. Az állatok azonban igen hamar kifáradtak és rövid út megtétele után egy szánhúzó állata sem maradt az expedíciónak. A kutyaszánokhoz nem értettek, Amudsenék pedig kutyákat vittek magukkal, akik mozgékonyabbak voltak a hóban. Nem utolsó sorban a norvégok mesterei voltak a kutyaszánnak és sokak szerint ez vezetett a győzelmükhöz.
Scottékat nagyon sajnálom, amiket a leírt a naplójában, hogy miként haltak meg a társai és mennyire csalódottak voltak önmagukban, hogy megelőzték őket. Habár Amudsen sem örült a sikerének, mert ő az Északi-sarkot akarta felfedezni, ehelyett ott találta magát a Déli-sarkon.