Lehet-e nyelvtanból nyelvet tanulni?
A nyelvtan a nyelv használati utasítása: végső esetben nézzünk bele! Viszont semmiképpen se próbáljunk meg belőle nyelvet tanulni.
Nyelvtan persze sokféle van: itt most gyakorlati nyelvtanokról beszélünk, melyeket kifejezetten nyelvtanulók számára írtak. A tudományos nyelvtanok vagy az anyanyelvi olvasóknak készült iskolai a nyelvtanulásban nem sokat segítenek, mivel nem is ez a céljuk. Feltételezzük azt is, hogy elképzelt nyelvtanulónk tisztában van a nyelvtani fogalmakkal – hiszen enélkül nem mehet semmire.
El tudjuk-e képzelni, hogy úgy kezdünk el tanulni egy nyelvet, hogy leülünk, és elolvassuk a nyelvtanát? Talán van értelme, ha már több nyelvet ismerünk, vagy ha ismerjük a nyelv valamelyik közeli rokonát, és szeretnénk áttekintést nyerni a különbségekről. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlatban is használhassuk a nyelvet, aligha kerülünk közelebb azáltal, hogy elolvassuk a nyelvtant.
Az alábbi videóban James Paul Gee szocio- és pszicholingvista a számítógépes játékokhoz készült kézikönyvekhez hasonlítja a az iskolai oktatás módszertanát. Saját tapasztalatairól számol be: már ötven éves is elmúlt, amikor játszani kezdett a számítógéppel, és nagyon nehéznek találta (nyilván nem az aknakeresőről van szó). Az ismerkedést a kézikönyv elolvasásával kezdte. Elolvasta a húsz oldalas használati utasítást, mely 199 pontot tartalmazott: ezek mindegyike utalt más pontokra is. A leírás tele volt definíciókkal. Ezek után játszani kezdett: borzalmasan. Néhány óra játék után ismét belelapozott a kézikönyvbe, és már nem értette, hogyhogy néhány órával nem volt számára teljesen világos, mi áll ott. Akkor már látta a játékban azokat a képeket, cselekvéseket, párbeszédeket, célokat, átélte azokat az élményeket, amelyekre a szavak vonatkoztak. A kézikönyvben szereplő szavak egy világra vonatkoznak, és amíg nem tapasztaltuk meg a világot, nem tudjuk, mire vonatkoznak a szavak.
Érdemes megnézni a videó elejét is!
Gee szerint a mai iskolai oktatás olyan, mintha a játékok kézikönyveiből tanítanánk a gyerekeket számítógépes játékokat játszani, anélkül, hogy magához a játékhoz hozzáférnének. A gyerekek megtanulnak egy sor fogalmat, amelyet nem tudnak mihez kötni, mert nincs tapasztalatuk azokról a dolgokról, amelyekről tanulnak.
Steve Kaufmann, a LingQ alapítója és bloggere ehhez kapcsolódva a nyelvtanokat hasonlítja a kézikönyvekhez, használati utasításokhoz. Ha egy új fényképezőgépet vásárolunk, jobb helyzeteben vagyunk, mint a játékoknál, hiszen van fogalmunk a fényképezésről, míg a játékoknál (legalábbis amíg kezdő játékosok vagyunk), fogalmunk sincs a játék világáról. Mégis úgy kezdjük az új géppel való ismerkedést, hogy amit a használati útmutatóban olvasunk, azt ki is próbáljuk. (Már ha egyáltalán belenézünk a kézikönyvbe: nem véletlenül népszerű az a vicceskedő tanács, hogy „végső esetben nézzük meg a használati utasítást”.)
(Forrás: womenlearnthai.com)
Kaufmann szerint is úgy célszerű nyelvet tanulni, hogy az ember próbál minél több szöveget olvasni és hallgatni az adott nyelven, élményeket szerezni, „ráérezni” a nyelvre. Amikor már „megtapasztaltuk” a nyelvet, nem haszontalan elolvasni a nyelvtan magyarázatait – addig azonban amúgy sem fognak számunkra semmit se mondani.
Kaufmann persze nyilván hazabeszél, hiszen az általa alapított LingQ nyelvoktató oldal is hasonló elveket követ. A nyelvtanulás lényegében szövegolvasásból, írott szövegek megértéséből, illetve a szövegek hallgatásából áll. Ezt azért szótanulási segédeszközök (virtuális „szókártyák”) és feleletválasztós tesztek is kiegészítik.
Ha belegondolunk, a módszer azért nem tér el olyan radikálisan a „hagyományos” nyelvtanulási módszerektől. A nyelvtan nyilván kevesebb hangsúlyt kap, de az olvasmányok feldolgozása, a benne előforduló szavak megtanulása meglehetősen konzervatív metódus. Nagy hangsúlyt kap a szövegek sokszori meghallgatása: sajnos az iskolai nyelvoktatásban vagy a nyelvtanfolyamokon ennek fontosságát ritkán szokták hangsúlyozni, de ha olyan tankönyvet használunk, amelyhez van hanganyag, csak rajtunk múlik, hogy kedvenc számaink helyett ezt visszük-e magunkkal a kocogáshoz, vagy ezt hallgatjuk-e munkába menet a buszon, autóban.
A LingQ egyébként Stephen Krashen módszereire épül, ő viszont a szabad olvasgatást tartja a legjobb nyelvtanulási módszernek. Ennek során a tanuló nem is a szöveg nyelvezetére, hanem tartalmára összpontosít, a részletek megértésnek igénye nélkül. Az ilyen tanulásnál sokkal fontosabb, hogy a tanuló a maga tempójában, de minél több szöveget dolgozzon fel. Ennél a módszernél aligha beszélhetünk nyelvoktatásról, hiszen a tanuló ahhoz hasonlóan tanul, ahogy a gyakorlatban sajátítaná el a nyelvet (akkor, ha nem a nyelvtanulás lenne a célja, csak véletlenül csöppenne idegen nyelvű környezetbe). Ennél a módszernél a nyelvtanár szerepe nem több, mint a tanuló tudásának leginkább megfelelő szövegek kiválasztása aminél hatékonyabb haladás érdekében.
Helyesen írva: ötvenéves, húszoldalas
@lingosteve: I think You should consult Your system administrator. en.wikipedia.org/wiki/URL_redirection
@Lalika: Az milyen, ha valaki troll?
@Fejes László (nyest.hu):
Is that something that we should do or can you fix the link? It is still morning here but I will ask our people as well.
By the way, I speak German, and having recently learned Czech and Romanian, I think it's time that I looked at studying Hungarian. However, we don't yet have Hungarian at LingQ.
Hungarian is currently in second place amongst the languages waiting to be added. People vote on the language they want at our Facebook page.
www.facebook.com/questions/10150249705278786/
@Grant kapitány: Wow, grand captain! You really are a genius... Honestly! I am so glad to know that there is a Higher English Language Force guarding these pages! Please, keep up the good work and do pick on everything irrelevant -- I love to see the process how you make a perfect example of a troll of yourself.
@Grant kapitány: Thanks! It's morning, I'm just drinking my coffee... :)
@Fejes László (nyest.hu): "However, it would be worth to redirect"
Bad grammar. The correct form is "It would be worth redirecting". You need to learn more English.
@lingosteve: Thank You, and sorry for the inconvenience. However, it would be worth to redirect the browsers from lingq.com to www.lingq.com automatically.
Unfortunately I don't yet speak or read Hungarian. I am using Google translate. There appears to be an error with the URL link to our website. The correct link to LingQ is here.
www.lingq.com
Sajnos még nem beszélnek, vagy magyarul. Én a Google Translate. Úgy tűnik, hogy a hiba az URL linket a honlapunkon. A helyes link LingQ itt.
www.lingq.com
Üdvözlettel a Vancouver.
Steve Kaufmann
@Pesta: ezt a krikitat megalapozatlannak tartom. Egyreszt nem igaz az, hogy sok haszontaln dolgot tanitanak, masreszt a "haszontalan" dolgok is segitik a gondolkodast, az agy fejlodeset, tehat semmi sem feleseleges, amit az iskolakban tanitanak. Azzal van a baj, amit nem tanitanak, van jopar dolog, ami hianyzik az oktatott dolgok kozul. De soha nem lehet elfelejteni, hogy a kozoktatas, melyben a szemely kisgyermek-koratol reszt vesz, nem egy tanfolyam, hanem eletenek egy meghatarozo resze, nem pl angol nyelftanfolyam, nem is szamitogep-kezeloi tanfolyam, stb. Ezert ezen szamonkerni, amit irtal nem lehet. Ez a borzaszto "prakticizmus", azonkivul, hogy nem veszi figyelembe, hogy az iskola nem csak oktat, hanem nevel is, ezenkivul pedig altalanossagban tagitja a tudatot, raadasul meg nem is praktikus.
@Szalakóta:
csak kiegészítésként: szerintem az iskolai oktatásból kb. az összes dicsért „gyakorlatias" tantárgyat föl lehetne sorolni, hogy mennyi blablát bemagoltattak velünk, aminek az égvilágon semmi haszna nem volt se akkor, se később az életben. Vagy legalábbis nem több, mint az irodalomban az életrajzok bemagolásának...
A kedvencem a gazdaságtan, amit szintén úgy tanítanak, ahogy a nyelvtant: teljesen érthetetlen és értelmezhetetlen, dögunalmas, az egész csak lóg a levegőben. Az ember semmit se tud meg belőle a valós pénzügyi és gazdasági folyamatokról (konspiracionisták szerint persze épp ez a cél, hehe), mégpedig egész olyan blődségig elmenően, hogy nem tanítják meg az egész alapját sem, vagyis azt, hogy tkp. mi is a pénz.
A pálmát egyébként az viszi, amikor számtechből egy tanár az alapján osztályoz, hogy a gyerek tudja-e, melyik menü almenüjének a paneljának a beállításai közül kell előszedni egy bizonyos opciót a fájlkezelőben.
Erről írtam régebben a blogomban:
elmexicano2010.blogspot.hu/2013/01/nyelvtanulas-az-utcarol-es-tanfol
A hagyományos, nyelvtani-írásbeli, akadémiai nyelvoktatásos módszer blődségéről nekem mindig az a példa jut eszembe, amikor még a külföldiek nyelvvizsgázhattak nálunk a saját anyanyelvükből. Elég morbid eredmények születtek, volt, aki nem ment át elsőre, legtöbbször meg csak gyér pontszámmal vették az akadályt. A nyelvet alig beszélő magyar vizsgáztató már akkor is jobban tudta az anyanyelvieknél, hogy akadémiailag hogyan kell "helyesen" beszélni. Kicsit sem volt kínos. Elképzelem, hogy szegény külföldiek mit gondolhattak magukban.
Nekem erről az jut eszembe, hogy régen, amikor még kevés volt a számítógép, és drága a gépidő, a programozást papíron tanították, és papíron kérték számon. Csak később engedték géphez őket. Olyan ez, mint szárazon tanulni úszni.