Külhoni magyar kisiskolások éve
A vajdasági Zomborba, valamint a horvátországi Vörösmartra látogattak magyarországi oktatási szakemberek hétfőn, a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve című program kárpát-medencei körútjának első napján.
A külhoni magyar kisiskolások éve projekt a tavaly indított külhoni magyar óvodák éve program folytatása. Célja, hogy minél több külhoni magyar szülő magyar anyanyelvi intézménybe írassa be gyermekét. A programot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága hirdette meg a Magyar Állandó Értekezlet 2012. évi plenáris ülésének zárónyilatkozatában rögzítettek szerint. A program a Nemzetpolitikai Kutatóintézet háttérkutatásaira épül, megvalósítására a Bethlen Gábor Alapból 100 millió forint áll rendelkezésre, a szakmai koordinációt a nemzetpolitikai államtitkárság látja el.
A projekt pályázatokkal, közösségépítő és módszertani továbbképzésekkel, általános és régióspecifikus módszertani csomagokkal támogatja a külhoni pedagógusok munkáját, a kárpát-medencei körút keretében pedig helyszínenként több mint száz gyermekhez, pedagógusaikhoz és szüleikhez látogatnak el a program résztvevői – tájékoztatta az MTI-t Hajnal Virág programfelelős. Hozzátette: a projekt sikerét bizonyítja, hogy az idén meghirdetett pályázatokra többszörös volt a túljelentkezés. A programkörút keretében kreatív anyanyelvi játékokban, ügyességi, kézműves és zenei-mozgásos játékokban tehetik próbára magukat a kisiskolások.
A magyarországi projekt jól illeszkedik a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiájának részeként korábban indított beiskolázási kampányhoz – mondta Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke az MTI-nek. A projekt olyan programokat, élményanyagot nyújt a szórványban élő szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek, amely által valóban közösségi élményként tudják megélni a magyar nyelv, a magyar kultúra használatát és kiemelté tenni mindazt, ami magyar nyelven zajlik az iskolákban – tette hozzá.
A Vajdaságban évről-évre kevesebb gyermek születik, másrészt a vegyes házasságból született gyermekek sokszor a szerb oktatásban kötnek ki. Az egyik leginkább veszélyeztetett szórvány Nyugat-Bácska: Zomborban például idén eddig csupán három gyermek iratkozott be magyar iskolába, miközben több ezer magát magyarnak valló család él a városban – ismertette a helyzetet a vajdasági szakember. Tavaly 1840 elsős indult magyar iskolába a Vajdaságban, elsőtől nyolcadikig összesen 15077 diák tanul magyarul és mintegy 7 ezer a magyar középiskolákban tanulók száma.
Az alig valamivel több mint 14 ezer fős horvátországi magyarságot még inkább fenyegeti az asszimiláció és a magyar iskolák elnéptelenedése: a 2011/2012-es tanévben 31 magyar elsős volt a négy iskolában, tavaly szeptemberben viszont már összesen csupán 16 elsős kezdett magyar osztályokban. Horvátországban magyar tannyelvű intézménybe – óvodától a középiskoláig – összesen 413 gyermek jár, további mintegy kilencszáz úgynevezett anyanyelvápolásként, heti néhány órában tanulja a magyart.
Varga Erna, a horvátországi magyar iskolák tanügyi főtanácsosa szerint az alacsony születési arány mellett a legfőbb gondot az okozza, hogy sok szülő úgy véli, gyermeke sikeresebb lesz, ha az állam nyelvén tanul. Az olyan projektek, mint a tavalyi külhoni óvodák éve és annak folytatásaként meghirdetett kisiskolások éve azért is fontosak, mert jelzés a szülők felé: az anyaországnak is fontos, hogy Horvátországban megmaradjanak a magyar tannyelvű iskolák – tette hozzá a szakember.
A kisiskolások programkörút kedden a szlavóniai Kórógyon, valamint a horvát fővárosban, Zágrábban, majd csütörtökön a muravidéki Lendván, Szlovéniában folytatódik.