Korrektort a Sándor-palotába!
Hibásan jelent meg a köztársasági elnök újévi köszöntője. Nézőpont kérdése, hogy gépelési vagy helyesírási hibákról beszélünk-e.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közzétette Schmitt Pál köztársasági elnök újévi köszöntőjét. A köztársasági elnököt sokszor érte már kritika, mert ugyan a magyar nyelv védelmét programjának központi elemévé tette, a hivatalát elhagyó dokumentumok fogalmazási, „nyelvhelyességi” és helyesírási szempontból kívánnivalókat hagynak maguk után. Nincs ez másképp az újévi köszöntővel kapcsolatban sem.
A szöveg megszerkesztőjének sikerült belefutnia a legtipikusabb újévi hibába, az újév ’január 1.’ és az új év ’a kezdődő esztendő’ keverésébe is: „van még teendőnk az újévben is”. Feltételezhetjük, hogy a köztársasági elnök nem arra gondolt, hogy az év első napján van sok dolgunk. Nincs azonban egybeírva az „ezer éves”. Ennél azonban sokkal kínosabb, hogy a himnuszból való idézetnek nem csupán központozása pontatlan, hanem két helyesírási hiba is csúszott bele: „Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!” „Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel” helyett.
Sajnos a szöveg nem mentes a fogalmazási hibáktól sem. A már idézett „Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az újévben új évben is” mondat ugyanis azt jelenteni, hogy az is megtévesztő, becsapós lenne, ha nem mondanánk semmit – márpedig aligha gondolná bárki is, hogy bármelyik évet át lehet tétlenkedni. Az a mondat pedig, hogy „Bár hatalmas veszteségek, családi tragédiák árán, de mégis, olyan, talán soha nem látott összefogást mutatott a nemzet”, azt jelenti, hogy az összefogásnak nem kiváltói, hanem következményei voltak a tragédiák.
Tartalmilag is furcsa az alábbi állítás:
Január elsejétől, vagyis mától, fél éven át nem csak saját, de százmilliók életének jobbítása is a mi vállunkat terheli. A sors játéka, hogy ez idő alatt újra egy fennhatóság alá kerül minden Európában élő magyar, s ha közjogi értelemben nem is, de szellemében, még ha fél esztendőre is, egyesülhet nemzetünk.
Mert ha „fennhatóság”-nak is képzelnénk az EU-elnökséget (ami egyébként is tévképzet lenne), az Unión kívül élő vajdasági és kárpátaljai magyarokra ez sem terjed ki. Aligha hihetjük, hogy a köztársasági elnök ki akarja őket zárni a magyar nemzetből.
Mi, akik nap mint nap szövegek alkotásával foglalkozunk, tisztában vagyunk azzal, milyen könnyen csúszik be egy-egy hiba: félregépelés, helyesírási vétség, rosszul sikerült megfogalmazás stb. Az ilyen eseteket aligha kísérnénk komolyabb figyelemmel, hiszen mi is nap mint nap hasonló hibákba esünk.
Azáltal azonban, hogy a köztársasági elnök nyelvi kérdésekben véleményt nyilvánított, a szokásosnál is nagyobb figyelmet irányított saját, illetve hivatala nyelvhasználatára. Ez alkalommal ismét aligha kerülheti el az éles hangú bírálatokat, melyek nem csak saját tekintélyét kezdik ki, hanem a köztársaságét is. A minimum tehát az lenne, hogy ha legalább egy megbízható korrektort alkalmaznának a Sándor-palotában.
De van más lehetőség is. A köztársasági elnök saját és hivatala példáján ismerhetné fel, hogy a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok be nem tartása nem a nemzet romlásának jele, hanem természetes jelenség. Az ilyen hibákat elkövetők pedig nem megbélyegzendő vagy gyógykezelésnek alávetendő emberek, hanem egészséges nyelvhasználók. Elvezethetne ez ahhoz a felismeréshez, hogy nem a magyar nyelvet, hanem a magyar nyelvhasználókat kell megvédeni, méghozzá éppen azoktól, akik az ilyen hibák miatt megalázzák őket. A köztársasági elnöki címhez méltó feladat lenne szót emelni az ő érdekükben, kampányt indítani a nyelvi türelem népszerűsítése mellett, megteremteni a nemzeti összefogást a helyesírási szabályokat betartók és be nem tartók, az irodalmi normát szigorúan követők és a nákolók, suksükölők, „igénytelen” nyelvhasználók között.
Frissítés
Időközben a Köztársasági Elnöki Hivatal többször is javította az írást, de az internetes közösség újabb és újabb hibákat fedez fel.
Icipici mentség-féle a nemzeti fohászunkban ejtett egyik hibára, hogy Hymnus c. versében Kölcsey is egy d-vel írta az áld felszólító módját. (E formában került aztán Horthy M. egykori estorili sírjára is.)
a Magyart meg nagy M-mel, mint mostanság a legprosztóbbak.
Én egyébként nagyon szívesen állok rendelkezésére a köztársasági elnök úrnak, karakterenként 4 ft+ÁFÁért átnézem minden írásbeli megnyilvánulását.
Javaslom emellett, hogy a Nemzeti Egyetértés Nyilatkozatában alakítsák át valamelyest kevésbé fülsértőre ezt a mondatot: "Lehetôség mindenki számára és elvárás
mindenki felé".
Ezt most ingyér kapták.
"A köztársasági elnöki címhez méltó feladat lenni szót emelni az ő érdekükben...". OK, de nem ártana a saját portájuk előtt is sepregetni, kedves NYEST!
Tisztelt Kőrös Úr!
Szánalmas a hozzászólása, de sajnos ez a mai magyar valóság.
@Freddi:
Kedves Freddi!
A gépelési hibáért elnézést kérünk, javítom.
@ecover: Azt hiszem, itt a szánalmas nem egészen pontos kifejezés -- a megszólításból arra következtetek, hogy talán Ön szerint sem valami nyomorúságos hülyeséget írtam. ( Bár a mondataimat azért többnyire nagy betűkkel szoktam kezdeni, szmájli.)
"A szöveg megszerkesztőjének sikerült belefutnia a legtipikusabb újévi hibába, az újév 'január 1.' és az új év 'a kezdődő esztendő' keverésébe is..."
Szerintem az újév 'január 1'-nél az Újév nagybetűvel írandó, mert egy ünnep tulajdonneve.
L.J.
@joey: A szabályzat 145. pontja szerint kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, nevezetes napokat, történelmi eseményeket stb.: karácsony, húsvét, március 15., mohácsi vész, újév...
@joey: "145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb."
mek.niif.hu/01500/01547/01547.pdf
@Kőrös László: Hát, én nem alkalmaználak (Ft, áfáért...).
@Fejes László (nyest.hu): :)
Bocsánatot kérek, csak kérdezem, mert én úgy tanultam: a "nemcsak-hanem-is" használata esetén a nemcsak EGYBE írandó. Azonban egy ilyen mondatban: Nem csak én vagyok tévedhetetlen - már külön írjuk. Ezt tanultam. Lehet, hogy megváltozott a szabály? Ugyanis Önök ezt írták:
Ez alkalommal ismét aligha kerülheti el az éles hangú bírálatokat, melyek nem csak saját tekintélyét kezdik ki, hanem a köztársaságét is.
Most akkor hogyan helyes?
Köszönettel.
@buksi:
index.hu/kultur/korrektor/nemcsak
meg ennek a hosszúnak valahol az alsó harmadában:
index.hu/kultur/korrektor/akh12/
Bocs. Én még nem így tanultam.
Nyelvtanilag ugyan igaz ami a cikkben van, de mivel mindent a szöveg kontextusában olvasunk, a kifogásolt híbákat az olvasók nem a nyelvtani, hanem a kontextusi értelemben veszik.
De azt sem szabad elfelejteni, hogy ez egy beszéd szövege.
Ott az egybe/külön írás, kis és nagy betű általában nem hallható.
A kolontári mondaton én is meghökkentem, mikor a beszég szövegét olvastam, de azonnal nyilvánvaló volt a mondat értelme.
Szerintem nem ok/okozati jelentése van a mondatnak, hanem azt sajnálja, hogy milyen árat kellett fizetni azért, hogy lássuk, hogy a magyarság (és Európa) össze tud fogni, ha segítségre van szükség.
Azt akarja mondani, hogy fogjunk össze katasztrófa nélkül is.
Maga az összefogás, mint érték, értékteremtő legyen az ok, és cél.
Csak ha összefogunk, akkor leszünk eredményesek és tényleg szabadok, (mert a torzsalkodás rabokká tesz).
Szégyen! Mit vársz akkor a fiataloktól. Köztársasági elnök létére ennyire nem képes..... Àrpi bácsival ez soha nem fordult elö!!!!! Éljen O.V meg a hülye bagázsa, égés az egész. A minösités az itt van.........
Két dolog:
1. Nem hinném, hogy maga a köztársasági elnök írja a köszöntőt, megiratják valakivel, ő legfeljebb megnézi és aláírja, ha egyetért vele.
2. Általános tapasztalat, hogy az emberek nem tudnak 100%-osan helyesen írni, legalábbis nem találkoztam még olyannal, aki tudna – félreértés ne essék: még én sem, pedig nagyon nagy gondot fordítok a helyesírásra –, így a beosztásával sem lesz valaki tökéletes helyesíró, legyen az akár az akadémia elnöke vagy akárki is.
Persze más kérdés, hogy akik a szöveget átnézték, ezt nem vették észre. De különben is, a hivatali életben rengeteg szokványos, régies (ma helytelennek számító) formával találkozhatunk, pl. "Objektum Védelmi Osztály", amikor helyesen "Objektumvédelmi osztály" lenne (ez csak kitalált példa volt a probléma szemléltetésére), stb.
Sosem felejtem el: az internetre felkerült annak idején egy videó (helyszín: Spanyolország, Madrid), melyen az újonnan beiktatott oktatási miniszterasszonynak adnak át protokolláris keretek között egy jelképes fekete bőrtáskát, melyen hatalmas, aranyozott nyomtatott betűkkel a következő felirat olvasható: MINISTRA DE HEDUCACIÓN. A latinos műveltségűeknek gondolom máris leesett, hol a progléma (ha megtalálom a videót, beteszem ide). :)
Íme: www.heducacion.com/home.php?goto=video
"Korrektort a Sándor-palotába!
...
Ennél azonban sokkal kínosabb, hogy a himnuszból való idézetnek nem csupán központozása pontatlan, hanem két helyesírási hiba is csúszott bele:"
A fent kiemelt idézetben a súlyos hiba: Kölcsey Himnuszáról van szó
A cikk írója rendkívül felületes.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy Schmitt Pál talán közel annyi évet töltött külföldön, mint belföldön, ami az idegen nyelvi közegben magyar nyelvismeretének megkopását és hiányosságait nem fedte fel, de amikor újra Magyarországon kellene megfelelni a magyar nyelv kívánalmainak, kiderül a hiányosság. A nyilvánosság szeme láttára elkövetett kommunikációs hibák garmada felszínre hozta a nyelvi hiányosságait.
Kínos, hogy a nyelvhasználati és fogalmazásbeli gyakorlatlansága alkalmatlanságát is felveti, mert a pozíciója és önmaga lejáratásához is hozzájárult.
A nyelvhasználat folyamatos írás és olvasás nélkül romlik. Kár, hogy ezt Schmitt Pál nem tudja, de bizonyára nem is akarja tudomásul venni. Az elnöki palotában pedig senkinek nincs annyi bátorsága, hogy közölje vele. Inkább égnek vele és miatta, idestova havi rendszerességgel.
Anyanyelvi hiányosságai kérdésessé teszik a bonyolult törvényszövegek aláírás elôtti pontos megértését, netán szakszerû véleményezését is, emiatt a jelenlegi köztársaság elnök alkalmatlansága - eleddig többszörösen bizonyítottan - nem is lehet kérdéses.
Jogorvoslat? (Közérdekre hivatkozva az Alkotmánybíróságon megtámadni a megválasztását?)
@El Mexicano:
"1. Nem hinném, hogy maga a köztársasági elnök írja a köszöntőt, megiratják valakivel, ő legfeljebb megnézi és aláírja, ha egyetért vele."
Biztosan a saját - valóságidegen - ötleteit veti papírra, az odarendelt tanácsadók hada pedig unatkozik körülötte. Ha egyet is igénybe venne néha-néha, aki valamennyire kiismeri magát a magyar nyelvi és közéleti elvárások, a diplomatikus kommunikációs viszonyok között, nem lenne ennyire ordító a hivatalból kiáramló szövegek színvonaltalansága.
A kommentekkel nagyjából egyetértek. Volt egy-két mulatságos is. :)
De azért érdemes megemlíteni, hogy a cikk legizgalmasabb és legtetszetősebb része az utolsó bekezdés....
@Kőrös László: Az a prosztó, aki nehezményezi azt, hogy a Magyart valaki nagy M-mel írja. Én a hozzászóló nevét így írom: kőrös lászló, pedig írhatnék sokkal jellemzőbbet is róla, ami még kevésbé felemelő!:)
@Tóth István:
A téves és hibás - ráadásul kizárólagos - magyar nyelv ismeretedet éppen egy nyelvészettel foglalkozó oldalon terjeszted?
Aki nem ismeri (el) a magyar helyesírás szabályait, annak a "magyar" szó személynév? Aki valóban magyar, és nem csak magyarkodó, különösen tiszteletben tartja a magyar nyelv szabályait.
Aki nagy-magyarkodva nem hajlandó a nyelvtani szabályok betartására, képes önkényesen rongálni a magyar nyelvet, alázni azokat, akik ismerik és alkalmazzák a magyar helyesírás előírásait?!
Nem semmi a hozzáállásod a helyesen író honfitársaidhoz!
(Lehet, hogy az (anya)ország határain kívül a dupla-magyarkodás itt-ott még elmegy, de az sem ok a helytelen írásmódra és mások kirekesztésére.)
Kedves Hozzászólók!
Úgy látom, senki nem reagált a beírásomra.
Amit nagy problémának tartok:
helyesírási hibákról ejtünk szót (mellesleg jogosan) - miközben a Himnusz címe
kis kezdőbetűs a "Korrektort a Sándor-palotába" című írásban. Mivel az írás témájából és
a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy nem az irodalmi műfajról, hanem a
Kölcsey által Himnusz címmel írt költeményről van szó, ezt súlyos hibának tartom.
@toth:
Igazad van, jogos a felvetés. Ha itt sem jelenik meg korrekt írásmódban, másutt hogy várható-el?
Egy-két dolgot nem értek.
1.
"A már idézett „Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az újévben új évben is” mondat ugyanis azt jelenteni, hogy az is megtévesztő, becsapós lenne, ha nem mondanánk semmit – márpedig aligha gondolná bárki is, hogy bármelyik évet át lehet tétlenkedni"
Mi köze ennek a tétlenkedéshez? Egyáltalán nem értem a parafrázis célját. Sokat dicsértelek, Mari, de csalfa lenne, ha közben nem vallanám be, hogy mást szeretek. Mi ezzel a gond?
2.
"Az a mondat pedig, hogy „Bár hatalmas veszteségek, családi tragédiák árán, de mégis, olyan, talán soha nem látott összefogást mutatott a nemzet”, azt jelenti, hogy az összefogásnak nem kiváltói, hanem következményei voltak a tragédiák."
Nagy tragédiák árán sikerre jutottunk. Ez azt jelentené, hogy a siker következményei a nagy tragédiák? Egyébként pedig nem mindegy, hogy ok vagy következmény? Az ebédemért kifizetett 1500 forint veszteség ok vagy következmény?
@hajnalpír: A magyar helyesírás szabályait alapul véve, természetesen igazad van, de itt - számomra - másról és többről van szó.
1. A pökhendien prosztózó kőrös lászló - a kisbetűs személynév kapcsán Molnár Ferencet is elítélhetnénk, de ugye ismerjük a történetet - stílusa háborított fel annyira, hogy a fenti bejegyzésre ragadtattam el magam. Az ilyen k.l. féléknél - szerintem - genetikailag kódolt ez a fajta megnyilatkozás.
2. Éppen k.l. említette, ha jól értem, Horthy Miklós sírján is M-mel íródott a Magyar.Ezek után prosztózni, hogy finom legyek, a tisztelet teljes hiányára utal.
3. Arra pedig nem is gondol k.l., hogy valaki nagyra becsülése, illetve tisztelete jeléül ír valamit nagy betűvel, még ha azzal vét is a magyar helyesírás szabálya ellen.
4. Az előbbinek a fordítottja pedig az, hogy kis betűvel írom kőrös lászló nevét.
@Tóth István:
A válaszom bizonyára cenzúra áldozata lett. Pár órát élt, sajnálom, ha nem láttad.
@hajnalpír: pedig mi nem töröltünk semmit sem - de hát ez abból is egyértelmű, hogy láthatod: a hozzászólások számozása folyamatos. lehet, nem küldted el, vagy másik cikk alatt válaszoltál?
@toth: "A Himnusz („Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza." hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza
A himnusz szó nem csupán az irodalmi műfajt jelöli, hanem egy-egy állam vagy más intézmény jelképként használt zeneművét is. A szövegben nálunk is ebben az értelemben szerepel.
@hajnalpír: A napokban fejeztem be Fekete István - méltatlanul margón kívülre helyezett művei közül - Ballagó Idő c. alkotását, amiben a 453. oldalon a következőt írja: "... és az Idő, amelyet - talán most éreztem először - illik nagybetűvel írni. Egyébként is: a helyesírással teljesen tisztában vagyok, és ha magánhasználatban valamely fogalmat nagybetűre érdemesítek, hát az az én magánügyem."
Kíváncsi lennék, van-e a világon - Magyarországon kívül - olyan ország, ahol " legprosztóbbak"-nak (idézet: kőrös lászlótól) lehet titulálni azt, aki nagybetűvel írja saját nemzete nevét?
A "magyarkodó" kifejezéstől pedig kiráz a hideg, főleg akkor, ha arra gondolok - és ez nem is olyan nagyon régen történt - ezt e jelzőt aggatták rám, amikor Nemzeti ünnepünkön kitűztem a kokárdát kabátomra, a szívem fölé.
@hajnalpír: légy oly' kedves küldd el még egyszer a válaszod, mert érdekel, még ha nem is lesz felemelő számomra. :)
@Tóth István:
Kedves István!
A kérdés nem ez. A kérdés az, hogyan lehet leprosztózni bárkit is azért, mert nem a helyesírási szabályzatot követi, vagy mert nem az ún. normának megfelelő nyelven beszél.
Remélem, ha úgy érzi, hogy a magyart nagybetűvel szükséges írnia, akkor hasonló írásmóddal tisztel meg más nemzeteket is.
@Kincse Sz. Örs:
Elnézést kérek a cenzúrás mondatért, mert a hiányolt hozzászólásom a 23-as sorszám alatt olvasható.
Más:
Sajnálatomra, a 19-ben leírt felvetésemre eddig semmiféle reagálás nem történt:
"Anyanyelvi hiányosságai kérdésessé teszik a bonyolult törvényszövegek aláírás elôtti pontos megértését, netán szakszerû véleményezését is, emiatt a jelenlegi köztársaság elnök alkalmatlansága - eleddig többszörösen bizonyítottan - nem is lehet kérdéses.
Jogorvoslat? (Közérdekre hivatkozva az Alkotmánybíróságon megtámadni a megválasztását?)"
Mindegy lenne, hogy az ország egyik - elvileg a kormány törvénykezését szignálással vagy annak hiányában befolyásolni képes - elöljárója milyen szintû nyelvismeret birtokában dönthet gyakran életbevágóan fontos törvények jóváhagyásáról?
Az ország lakosságát negatívan érintô belföldi és nemzetközi következmények figyelmen kívül hagyása - a ke. nyelvi (és jogi) szövegértési fogyatékosságai révén - nem lehet a közt. elnök hivatali jogkörének része!
@Tóth István:
A hiányolt hozzászólásom 23-as szám alatt olvasható. Megértem, ha irritál a magyarkodó, ill. magyarkodás kifejezés, mert negatív a kicsengése, viszont néha elkerülhetetlen a használata.
A magyar helyesírás szabályainak betartása mindenkire vonatkozik, aki magyarnak hiszi vagy vallja magát. Az érzelmi megközelítés persze egészen más, de nyelvhelyesség szempontjából mégis rendnek kell lenni. Még jobb, ha a fejekben is rend van, és mindenki azonosan értelmezhet minden magyarul leírt szót és mondatot.
@hajnalpír:
Kedves Olvasónk!
Aligha a nyest szerkesztőinek vagy olvasóinak kompetenciája dönteni ebben a kérdésben. Személy szerint kizártnak tartom, hogy a köztársasági elnök nyelvi kompetenciájával probléma lenne, azaz hogy szakértő korlátozott nyelvhasználati képességeket állapítana meg. Ráadásul a szövegalkotási és szövegértelmezési képességek nincsenek szoros összefüggésben egymással.
A kérdésben egyébként nyilván az a döntő, hogy a vonatkozó törvények mit írnak elő a köztársasági elnökkel kapcsolatban...
@hajnalpír: Felhívnám figyelmét arra, hogy a magyar helyesírási szabályzatnak semmiféle jogi relevanciája nincs, azt senki nem köteles követni. (Bár az oktatás ezt kéri számon, és döntéseiben a bíróság is figyelembe veheti.)
Az írás használatában elsősorban az a fontos, hogy a közvetíteni kívánt gondolat átjöjjön: ilyen szempontból a magyar nagy kezdőbetűvel való írása aligha lehet zavaró. Sőt, bizonyos esetben kifejezetten jelzésértékű: az író világnézetét fejezi ki. :)
@Fejes László (nyest.hu):
"A kérdésben egyébként nyilván az a döntő, hogy a vonatkozó törvények mit írnak elő a köztársasági elnökkel kapcsolatban."
A hivatal betöltéséhez szükséges és kielégítô nyelvismerettel kapcsolatosan nyilván semmilyen elôírás nincs, mert a jelenlegi helyzet a köztársaság történetében mindeddig nem fordult elô, vagyis példa nélküli.
Ettôl függetlenül a közt. elnöknek szövegértési és jogértelmezési problémái még bôven lehetnek. Ami az eddigi ténykedésekbôl szinte bizonyosnak látszik, a hivatali apparátusa sincs magasabb szinten.
@Fejes László (nyest.hu):
Kedves László!
Idézem Önt: (nagybetűvel:))
"A kérdés nem ez. A kérdés az, hogyan lehet leprosztózni bárkit is azért, mert nem a helyesírási szabályzatot követi, vagy mert nem az ún. normának megfelelő nyelven beszél."
Én így fogalmaznék: ez is kérdés.
"Remélem, ha úgy érzi, hogy a magyart nagybetűvel szükséges írnia, akkor hasonló írásmóddal tisztel meg más nemzeteket is."
Igen - mint ahogyan azt Fekete István is írta - ha úgy érzem.
@hajnalpír-nak írt leveléből is másoltam ide, remélem egyikőjük sem veszi zokon:
"Az írás használatában elsősorban az a fontos, hogy a közvetíteni kívánt gondolat átjöjjön: ilyen szempontból a magyar nagy kezdőbetűvel való írása aligha lehet zavaró. Sőt, bizonyos esetben kifejezetten jelzésértékű: az író világnézetét fejezi ki. :)"
Teljesen egyetértek Önnel. Amit kőrös lászló közvetíteni akart, tökéletesen átjött a levelén. Nevezetesen, azt a lenéző, lekicsinylő, nemzetünk iránti megvetést sugárzó gondolkodást jeleníti meg, aminek képviselői josef budenz, paul hunsdorfer (hunfalvy pál) és labancai folytattak a '48-as szabadságharcunk leverése után - természetesen az idegen szívű kormányzat utasítására - beépülve az Akadémiánkba is. Sajnos, ezeknek a gondolatoknak sok helyen - mint azt a mellékelt ábra is bizonyítja - ma is termékeny talaja van.
@Tóth István:
"aminek képviselői josef budenz, paul hunsdorfer (hunfalvy pál) és labancai folytattak a '48-as szabadságharcunk leverése után"
Hunfalvy Nagyszalókon született, ráadásul az osztrák uralkodóházzal sem szimpatizált.
És Budenz sem volt osztrák.
De erről már itt is írtak: toriblog.blog.hu/2009/03/17/mitoszok_nyomaban_i_a_habsburgok_es_a_ma
@elhe taifin:
Nem állítottam, hogy hunfalvy nem Nagyszalókon született, illetve azt sem, hogy budenz osztrák volt.
@Tóth István: Ha már ennyire biztos abban, amit nem (vagy rosszul) tud Budenzről és Hunfalvyról, nem is akarom meggyőzni. Kérem azonban, hogy olvassa el Nádasdy Ádám cikkét, de legalábbis annak második felét: es.hu/2010-04-25_a-gonosz-budenz/lapszam/485
@Fejes László (nyest.hu):Idézem Önt: "Ha már ennyire biztos abban, amit nem (vagy rosszul) tud Budenzről és Hunfalvyról, ..."
Nem tudom miből vonta le a fenti következtetést.
Én is ajánlanék Önnek ( illetve azoknak, akiket érdekel) egy kis olvasni valót: Dr. Padányi Viktor DENTU-MAGYARIA c. művéből a 68-88 oldal közötti eszmefuttatást. Különösen a 78. oldalon leírtakra hívnám fel a figyelmét.
Megnéztem ezt a Padányi - könyvet. Bár ne tettem volna! Szemmel láthatóan az írónak fogalma sincs se a nyelvészetről, se az ókori és mai nyelvekről.
Az egyik kedvencem a shogun-zsagán :)
Kár, hogy nem vette a fáradtságot, hogy utánanézzen ennek.
". A szó maga a "khagán" szóval azonos szumir eredetű, minden "turáni" nyelvben meglevő szó. ........ A szó a japán nyelvben is kh - zs hangromláson esett át, mert ugyanez a szó a japánban "zsagán" (amit az angolok saját spellingjükben "shogun"-nak torzítanak) . Kazárban, avarban, kök-türkben azonban "khagán"."
Na nézzük ezt a zsagánt. A kérdéses szó ugye a 将軍, ami latin átírásban lehet sógun, shougun, syôgun, shōgun stb. Természetesen ez a szó japánul soha nem hangzott zsagánnak/ khagánnak, ezt bizony sógun-nak (しょうぐん) ejtik. (a régi japán nyelvben saugun しゃうぐん) . Mindez kínai eredetű szó és rang (putonghua:jiangjun ), szó szerinti jelentése "hadsereget vezetni".
Ótomo-no-otomaro 大伴弟麻呂 volt az, aki először kapta meg a szei'i taisógun (barbárhódító nagy generális 征夷大将軍) címet az i.sz. 8. században.
Padányi többi fejtegetése is hasonló szintű, nem érdemes vele foglalkozni.
@Tóth István: Majd értékelem a humorát, ha lesz rá időm.
@Tóth István:
Nem gond, Tóth úr!
@Fejes László (nyest.hu):
Idézetek dr. Padányi Viktor művéből: "A finnugor faj- és nyelvrokonság elmélete az 1848-49-iki szabadságharc leverését követő 18 éves osztrák önkényuralom korában - bátran hozzátehetjük következtében - idegen származású és a kormány támogatását élvező személyek, hunfalvy (hunsdörfer) pál, reguly antal, majd budenz józsef és társaik útján születik meg és veszi át kormányzati erőszakkal a szó szoros értelmében vett "uralmat" a pesti egyetem, majd az MTA felett."
".... joseph budenz, aki törve beszél magyarul s így a korán elhalt reguly "utánpótlása" kormányzatilag biztosítva van, a magyar múltnak az orosz erdők primitív, veremlakásos vogul-osztyák világa felé való terelése "finnugorilag" folyik tovább azóta is az Akadémiában éppúgy, mint az egyetemeken a kiegyezés után is, sőt a Habsburg-ház detronizálását követő Horthy-korszakban is, hiszen a "tudományos" utánpótlást az elődök nevelik nyelvtudományunkban éppúgy, mint történettudományunk területén és ha akad lázadó, az elbúcsúzhatott tudományos karrierjétől."
Sajnos ez ma is így működik, s ne csodálkozzunk azon, hogy ilyen "tudással felvértezett" tanárok kerülnek egyetemi, főiskolai, középiskolai, általános iskolai katedrákra, s tanítják gyermekeinket meghamisított és elhallgatott történelemre, irodalomra. Azé' nyikorognak már a tudományos szemlélet és oktatás eresztékei, ld. '56-os "ellenforradalom". Még eltelik néhány évtized és a finnugor elmélet - ill. azok népszerűsítői - éppúgy a történelem szemétdombjára kerülnek, mint ahogyan az '56 "ellenforradalmának" esetében történt. Talán akkor már nem lesznek olyan emberek sem Hazánkban, akik - például, ha valaki a magyar nevet M-mel írja - bárkit is leprosztózhatnak. (Ez utóbbi, ha nem venné magára, k.l-nek szól! :))
@Tóth István: Sajnos nem tűnt fel időben, de 38. sorszámú hozzászólásában Ön eltért a cikk témájától. A kommentelési lehetőség arra szolgál, hogy az olvasók a cikk tartalmát vitassák meg. Amennyiben más, nyelvvel kapcsolatos kérdést kíván megvitatni, fórumunk a rendelkezésére áll. Az eddigi, a témához nem tartozó hozzászólásait nem törlöm, de a következőket fogom.
Megkérném továbbá, hogy a továbbiakban hagyjon fel a személyeskedéssel. Miközben kiáll egy köznév nagybetűvel való írása mellett, embertársai, köztük a magyar tudománytörténet nagyjai és fórumozótársai nevét rendszeresen kisbetűvel írja, ami sértő. Kőrös László 1. hozzászólásában tett megjegyzése valóban sértő, de nem személyeskedő, Ön viszont vele szemben azóta is személyeskedik. A további, hasonlóan személyeskedő és sértő hozzászólásait törölni fogom.
Emlékeztetném továbbá, hogy ami nyomtatásban megjelenik, az nem automatikusan igaz. Amennyiben őszintén érdekli a kérdés, ajnlám a Történelem mindenkinek cikkét: toriblog.blog.hu/2009/03/17/mitoszok_nyomaban_i_a_habsburgok_es_a_ma