0:05
Főoldal | Rénhírek

Kiszorulnak a felsőoktatásból a szegény fiatalok?

Sok felháborodott, esetleg szélsőséges vélemény hallható és olvasható mostanában a felsőoktatásban végbement változások kapcsán. A felháborodás érthető, mert tény az, hogy 30 ezer fiatal nem nyert felvételt idén. De érdemes más szemszögből is megvizsgálni a problémákat.

Edupress | 2012. augusztus 7.

Tény, hogy a keretszámok megváltoztak, a legnépszerűbb képzéseken drasztikusan csökkent, megváltozott a felvételi pontszámítás, a magánfőiskolák nem kaptak államilag finanszírozott helyeket az alapképzésre, a kedvelt szakok költségtérítése sok helyütt meglehetősen magas. A költségtérítés pedig nem is az egyetlen kiadás, amely megterheli a családokat. Ha egy félévenként 200 ezer forintos tandíjat veszünk alapul, akkor az egy hallgatóra jutó kiadás egy szemeszterben akár 500 ezer forint is lehet, és ezt az összeget sok hátrányos térségben élő család nem tudja előteremteni.

Azzal párhuzamosan azonban, hogy egyre több teher hárul a családokra, az intézmények egy része is nehéz anyagi helyzetben van. Az állami támogatásokat lassacskán lefaragják, nem marad pénz a korszerűsítésre, kutatásra. A háborgók az államot okolják, de felvetődik a kérdés, hogy miért nem tapasztható befektetői jelenlétet. Szegény állam szegény oktatást tud eltartani. A multinacionális vagy akár kisebb cégek azonban a saját utánpótlásuk kineveléséről gondoskodhatnának, ők a legjobb gyakornokokhoz és a legjobb munkaerőhöz jutnának, az egyetemek és a főiskolák pedig némi, fejlesztésre fordítható bevételhez.

A magánintézmények nem számíthatnak az állami tőkeinjekciókra, ezért nekik saját megoldást kell találniuk a kialakult helyzetre. A legrosszabb választás a költéstérítés összegének növelése. Az Edutus Főiskola ezért éppen ennek ellenkezője mellett döntött, gyakorlatilag nulla forintért tanulhatnak a hallgatók, ha a Pegazus Programnak nevezett szolgáltatáscsomagot választják; ebbe beletartozik a ledolgozható tandíj is.

Itt már az gólyák számára elkezdődik a cégek, a főiskola és a hallgatók közötti együttműködés. A hallgatók a főiskolával kapcsolatban álló cégeknél dolgozhatják le a tandíjukat, a diákszövetkezet révén, így szakmai tapasztalatot szerezve kövezhetik ki az útjukat a jövőbe. A főiskola rugalmasságot tanúsít a kötelező óralátogatást illetően, így a hallgatók össze tudják egyeztetni a munkát és a tanulást, közben megtanulják az időmenedzsmentet is.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!