Kis magyar anakronisztika
Ha előbb volt a gyár, mint a város, kaphatta-e a gyár a városról a nevét, hogy aztán visszaadja?
Akik olvasták az évszázad párbajáról szóló cikkünket, és Izsevszk nevére kattintva megnyitották a magyar Wikipédiának a városról szóló szócikkét, igencsak érdekes információba ütközhettek:
A település neve 1918-ig: Izsevszki gyár; 1918-tól: Izsevszk.
Aki ennél is tovább olvasott, több részletet is megtudhatott, de ezekből aligha lett okosabb:
1760-ban az Izs partján Suvalov gróf vasfeldolgozó üzemet (manufaktúrát) alapított, mely hamarosan a kincstár tulajdonába ment át. 1774-ben Pugacsov felkelő serege az üzemet feldúlta, vezetőit kivégezte. Cári rendeletre 1807-ben kibővítették, külföldről hívott szakemberek segítségével fegyvergyárrá alakították és meghonosították az acélgyártást. Fél évszázad múlva termékeit már külföldön is jól ismerték. A vasművel elválaszthatatlanul összenőtt a körülötte létesült település, melyet szintén csak Izsevszki gyárnak neveztek, pedig 1863-ban lakóinak száma már meghaladta a 20 000 főt.
1918-ban a városi munkástanács a települést Izsevszk néven várossá nyilvánította, ennek hivatalos megerősítésére csak hét évvel később került sor.
A fenti részletből kiderül, hogy kezdetben a területen csak egy gyár jött létre, és később e köré épült a város. De hogy nevezhették a települést Izsevszki gyárnak, ha egyszer nem volt semmiféle Izsevszk, amiről a gyárat elnevezték volna, és amiről aztán a teljes település kaphatta volna a nevét?
Természetesen egyszerű félrefordításról van szó. Az orosz Ижевский завод [izsevszkij zavod] valóban lehet ’izsevszki gyár’, ez önmagában még nem lenne félrefordítás. Csakhogy ez természetesen csupán akkor lehetséges, ha van hozzá Ижевск [izsevszk] is. A szókapcsolat azonban másképp is fordítható: Izsi gyárként.
Az a szövegben is szerepel, hogy a gyár az Izs folyó partján áll, sőt az is, hogy „udmurtul Ижкар, Izskar; jelentése: Izs-város” (kiemelések az eredetiben). Ha pedig átkattintunk a lap udmurt változatára, azt is láthatjuk, hogy a város neve egyszerűen Иж [izs] is lehet. Kézenfekvő tehát, hogy a gyár nevét a folyó nevéből képezték, és ez a név ragadt a városra. (Izs néven forgalmazzák a városban gyártott gépkocsikat lés motorkerékpárokat is.)
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az ижевский [izsevszkij] ’izsi/izsevszki’ melléknévnek tehát két különböző szerkezete lehetséges. Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- melléknévképző(-bokor), és a szó ennek következtében ragozódik melléknévként (egyes számú hímnemű alakban ezért lesz a végződése -ий [ij]); Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- városnévképző(-bokor), amelyet már külön képző nélkül lehet melléknévvé alakítani – egyszerűen úgy, hogy főnévi végződések helyett melléknévi végződések járulnak hozzá.