Ki fordít jobban: a gép vagy az ember?
Nemsokára lehetséges lesz, hogy fárszi nyelven csevegjünk az interneten, még akkor is, ha nem tudunk fársziul. Hogyan? A cikk a két gigantikus online vállalkozás, a Facebook és a Google fordítási technikáit hasonlítja össze.
Az internet elvileg lehetővé teszi, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain élő emberek is képesek legyenek kommunikálni egymással. Miért csak elvileg? Mert még mindig nem mindenki rendelkezik számítógéppel és internet-hozzáféréssel, bizonyos kormányok ma is cenzúrázzák a világhálót - és van még egy egyszerű ok: hogy nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Ha az internet igazán globális lenne, nem kellene tudnia csevegni egy kínai anyanyelvűnek valakivel, aki mondjuk csak spanyolul beszél? És egy angol anyanyelvű miért nem olvashat például zulu blogot? – teszi fel a kérdést a CNN újságírója.
A Facebook és a Google két olyan cég, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy mindez lehetséges legyen. Az utóbbi időben mindkettő számos frissítést hajtott végre fordító szolgáltatásain. A két online óriás ugyanazt a célt kétféleképpen közelíti meg.
Míg a Facebook önkéntesek és hivatásos fordítók segítségével fáradozik a webtartalmak fordításán, a Google a munka oroszlánrészét inkább a számítógépekre bízza. Hogy melyik módszer a hatékonyabb, azt majd az idő eldönti.
A Facebook emberi fordítómunkára alapozott módszerét sokan ígéretesnek tartják. Az amerikai tulajdonú közösségi portál csak a közelmúltban, 2008 januárjában vezette be a nem angol nyelvű szolgáltatásait. Ma már világszerte 300 millió internetező összesen 70 nyelven tudja használni az oldalt - és további 30 nyelv bevezetésén dolgoznak most.
Hogyan működik a fordítás? Hasonlóan a Wikipédiához, a felhasználók saját javaslataikat tölthetik fel egy-egy fordításra vonatkozóan. Hogy melyik találóbb az ötletek közül, azt szavazással döntik el. Így a Facebook fordítási szolgáltatása jó eséllyel javul időről időre. Újdonságnak számít, hogy a cég nemrégiben hozzáférhetővé tette ezt a fordítási technikát más weboldalak számára is.
A módszerrel kapcsolatban számos érvet és ellenérvet lehet felhozni. Az emberi fordítók kétségkívül jó munkát végeznek a szleng és az idiómák területén, viszonylag kevés azonban az a több nyelven beszélő felhasználó, aki szabadidejét arra áldozza, hogy a Facebooknak segítsen. Ezen kívül a honlap elérhető ugyan különböző nyelveken, de az emberi fordítók nem foglalkoznak az üzenőfalon szereplő szövegekkel, a fotókhoz fűzött véleményekkel és a felhasználók által feltöltött más tartalmakkal - ami jelentős hátrány, ha olyan ismerősökkel akarjuk tartani a kapcsolatot, akik nem a mi nyelvünket beszélik.
A Google ezzel szemben matematikai megoldásokat alkalmaz a webtartalmak fordítására. Számítógépei annyi szöveget igyekeznek „tanulmányozni”, amennyit csak lehetséges, és minél több szöveget ismernek, annál jobb az általuk létrehozott fordítás is.
A Google-t ma a legnagyobb ingyenes fordítást biztosító online szolgáltatásként tartják számon. Mintegy 51 nyelvet és 2500 nyelvpárt fed le. Ami új a Google háza táján, az az, hogy a felhasználók ma már bármilyen oldalon felkínálhatják a cég fordítási szolgáltatását. Tegyük fel például, hogy van egy blogger, aki a zenéről ír. Ha a saját honlapjára feltesz egy linket, amelyre kattintva a honlap tartalma portugálra vált, bizonyára nyer néhány brazil olvasót. Mi több, a fordítást már a Google Docs esetében is igénybe lehet venni, vagyis bármilyen dokumentumot feltölthetünk az internetre és lefordíttathatunk ingyen. S ahogy Franz Och, a cég egyik fő fejlesztője előrevetíti: nincs már messze a chat-üzenetek valós idejű fordítása sem, ezen kívül egyre több nyelvre és egyre magasabb minőségre lehet számítani, ahogy a számítógépek fejlődnek.
A Google megoldásának mindenképpen előnyére írható, hogy tonnányi anyagot tud lefordítani, ráadásul villámgyorsan. Ám a számítógépek nem nagyon tudnak mit kezdeni folyamatosan változó-alakuló nyelvvel, így a fordítási hibák igencsak gyakoriak.