Ki fizeti a képzést?
Az államilag finanszírozott helyek számának csökkenése miatt két nap alatt már ezren kötötték meg az új típusú diákhitel-szerződést, vagyis a Diákhitel2-t, amelyet csak tandíjra lehet költeni. Szakértők szerint ez hatalmas veszélyt jelenthet – írja a hir24.hu.
A diákhitelnél a hallgatók többségének az egyetem elvégzése után havi néhány tízezer forintos törlesztőrészletet kell fizetnie. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban a HírTV-nek elmondta: az állam garanciát vállalt arra, hogy akik az állami hivatalokban helyezkednek el, azoknak az állam átvállalja az ösztöndíj összegét. Orbán Viktor miniszterelnök pedig erre ösztönözné a többi munkaadót is.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy véli, nem működhetne ez az elképzelés. Mint mondta, „ma egy vállalkozás nem kényszeríthető arra, hogy egy pályakezdőnek – aki semmiféle munkatapasztalattal nem rendelkezik – az évek alatt felhalmozódott adósságát akár részletben, akár egy összegben visszatörlessze”.
A diákhitel iránti megnövekedett érdeklődés igencsak negatív hatással lehet a költségvetésre. Mint az FN24 korábban megírta, számos szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az új rendszer nem tartható fenn, óriási kockázatokat rejt az államháztartási hiányra. Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a Diákhitel 2. költségvetést fenyegető hatásaival pontosan tisztában voltak a döntéshozók.
A dokumentum szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is emelkedni fog. 2020-ra már 798 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent majd.