Kedvet adhat a kipróbálásra?
A drogprevenció szükséges, de a mai formájában nem elég, hogy nem hatékony, de még az is előfordulhat, hogy épp a prevenciós előadás hozza meg a fiatalok kedvét a kipróbáláshoz. Alapvető probléma, hogy Magyarországon nincs drogstratégia.
Hosszú ideje probléma hazánkban, hogy az iskolai drogprevencióra nem fordítanak kellő figyelmet az oktatási intézmények – a tájékoztató előadásokat sokszor kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, és nem foglalkoznak a droghasználatot kiváltó okokkal. A felvilágosító előadás pedig gyakran az ellenkező hatást éri el és kedvet csinál a kábítószerek kipróbálásához. Nerada Mátyás, addiktológiai tanácsadó szerint a probléma egyik gyökere, hogy már két éve nincs kidolgozott drogstratégia Magyarországon.
Prevenciós előadás: kötelezően teljesítendő feladat
Nerada Mátyás szerint Magyarországon hosszú ideje probléma: az iskolák nem érdekeltek abban, hogy hosszú távú befektetésként tekintsenek az iskolai drogprevencióra – azt inkább egy kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, így pedig nem lehet segíteni a gyerekeken. Az addiktológiai tanácsadó elmondta, hogy célszerű összehangolni a drogprevenciós előadást az intézmény elveivel. Sok esetben külön meg kell győzni a pedagógusokat, hogy ne jöjjenek be az órára, mert az gátolja, hogy a diákok jobban megnyíljanak. Nehéz tehát „ajtóstul rontani a házba”, a nevelőket általában külön fel kell világosítani a prevenció menetével kapcsolatban.
Olyan esetről is beszámolt, hogy azért hívták előadást tartani, mert kiderült, hogy nagy problémák vannak az adott iskolában és az intézmény vezetősége arra szerette volna megkérni, hogy fenyegesse meg a tanulókat, hogy börtönbe fognak kerülni, ha drogoznak – fel kellett hívni a vezetőség figyelmét, hogy ez semmiképp sem a helyes út.
Sok esetben probléma, hogy az intézményekben tömegrendezvényt akarnak a drogprevenciós előadásból csinálni, máshol pedig kötelezővé teszik, ami szintén nem jó módszer. „Nagyon nehéz megértetni az iskolákkal, hogy ez érzékeny, intim terület, nem azért megyünk oda, hogy utána megmondjuk, kivel van baj” – hangsúlyozta.
Nerada Mátyás szerint a szülők bevonása a droprevenciós programba a munka egyik legnehezebb része. Ennek oka, hogy ők okozzák a legtöbb olyan problémát, amely a droghasználat kialakulásához vezethet és ők a legpasszívabbak a kivezető út megtalálásában. „Inkább homokba dugják fejüket, nem foglalkoznak a problémával, akkor kapnak csak észbe, amikor már késő” – tette hozzá.
Az iskolai drogprevenció kedvet adhat a kipróbálásra
Az iskolai drogprevenciós előadások során mindig felmerül a függőség fogalma, továbbá, hogy milyen szerek vannak a piacon, Nerada Mátyás azonban azt vallja, hogy nem szabad ebbe az irányba tovább vinni a beszélgetést. „Egy harmincfős osztályban biztos akad olyan, aki már anyagozik, vannak, akik próbálták már, emellett pedig olyanok, akik alapesetben nem keresnék a lehetőséget, de ha olyan információk birtokába kerülnek, amelyek felkelthetik az érdeklődésüket, akkor kedvet kapnak a kipróbálásra” – fejtette ki az addiktológiai tanácsadó.
Tapasztalatai szerint – mivel a drogfogyasztás rejtőzködő magatartás – sok esetben, amikor épp felkeltik a gyerekekben a vágyat arra, hogy megnyíljanak addigra vége a tanórának – Nerada Mátyás ezért a több tanórás előadásokat javasolja.
A valós kérdésekre kell választ adni
A függők élettörténetében nagyon masszív családi és önértékelési problémák vannak jelen, gyakori, hogy az anyagozó fiatalok 14-15 éves korban, a felnőtté váláshoz vezető úton tévednek el, mert nem kaptak választ fontos kérdésekre – Nerada Mátyás szerint inkább ezekkel a kiváltó okokkal és problémákkal érdemes foglalkozni az iskolai drogprevenció során. „Nem érdemes arról beszélni, hogyan néz ki mondjuk a heroin, és milyen hatásai vannak; át kell segíteni a fiatalokat a nehézségeken, választ adni valós kérdéseikre, megismertetni velük olyan küzdési stratégiákat, amelyek mentén drogok nélkül túlélhetik a nehéz helyzeteket” – hangsúlyozta.
Nerada Mátyás már húsz éve foglalkozik szerhasználó fiatalokkal, tapasztalatai szerint nagy részük nem rendelkezik azokkal a megoldó készletekkel, stratégiákkal, amik a felnőtté váláshoz fontosak lennének. „Az ilyen típusú hiányosságokra egyfajta reakcióként jelentek meg a különböző drogok. Tehát az iskolai drogprevenció során nem konkrétan a drogokkal kell foglalkozni, hanem a kábítószer fogyasztást kiváltó okokkal” – tette hozzá.
Hiányzik a drogstratégia
A kialakult helyzetet nehezíti, hogy már két éve nincs drogstratégia hazánkban. Folyamatban van ugyan ennek kidolgozása, de a legutóbbi tervezetet sem fogadták el, így az ősszel ismét a parlament elé kerül. „Amíg nincs drogstratégia a pályázatok sem működnek hatékonyan, így az iskoláknak sincs pénzük arra, hogy hosszú távon befektessenek a drogprevencióba. A dizájner drogokkal pedig megint kicsit újra kell tanulni a szakmát. Ugyanakkor, a lehetőségekhez képest most is működnek a bentlakásos intézmények, a tűcsereprogramok elketyegnek, tehát nem maradnak ellátatlanul a szenvedélybetegek, vagy információk nélkül a fiatalok – csupán arról van szó, hogy lehetne jóval hatékonyabban is csinálni” – magyarázta.