Japánban zsugorodik a nyelvi szolgáltatók piaca
Japán nyelvi szolgáltatói 5 éve szenvednek ilyen-olyan válságoktól, és a jövőjük sem túl fényes – számolt be róla a The Japan Times.
A japán nyelvi szolgáltatók piaca öt éve indult hanyatlásnak, és a tendencia azóta is tart – mondják az ágazat szereplői. Az okok azonban nem egészen világosak. Az egyik legnagyobb hatású eseménynek a szakemberek a legnagyobb japán nyelviskolalánc, a Nova Corp. 2007. októberi csődjét tartják, de természetesen nem maradtak védtelenek a világgazdasági válság és az idei sértésinfluenza-pánik hatásaival szemben sem.
A nyelvi szolgáltatások piaca tavalyhoz képest 5,2%-kal csökkent, és összesen 767,2 milliárd jenes (kb. 1,5 ezer milliárd forintos) bevételt produkált. Azonban gyakorlatilag minden területen hanyatlás tapasztalható: a külföldi nyelviskolai oktatás 5,6%-kal, a felnőttek nyelvoktatása 9,1%-kal, a csoportoknak tartott nyelvoktatás 10,9%-kal, a távoktatás 1,7%-kal, a fordítópiac 4,2%-kal, a hobbi-nyelvtanulók száma 17,3%-kal esett vissza.
Az ágazatban mindössze két területen volt mérhető növekedés. A nyelviskolai magánórák (egyszemélyes, csak a tanár és a diák részvételével zajló oktatás) száma 1,6%-kal emelkedett. Ennél fontosabb és komolyabb bevételt jelentő forrás azonban a gyerekek nyelvoktatása, amely számtalan lehetőséget rejt magában.
Az országban 2011-től ugyanis a 10–12 éves diákoknak (és a náluk idősebbeknek) kötelező az angoltanulás. Ez rengeteg angoltanár kiképzésével és alkalmazásával jár, és a hatása már most érezhető: az óvodai és általános iskolai kisegítő angol tanárok és magánórákat adó tanárok száma egy év alatt 2,7%-kal nőtt. A szülők jelentős része versenyképes gyermeket szeretne nevelni, és ennek érdekében Japánban is egyre fiatalabb korban kezdődik az idegennyelv-oktatás.
Bár a gyermekek nyelvoktatásának igénye már-már kielégíthetetlennek tűnik, az összképen nem sokat javít. A Japánban és világszerte angol nyelviskolákat üzemeltető Geos Corp. szóvivője, Susumu Ikegami a következőket nyilatkozta: „35 iskolánk van japánon kívül, és elég jól működnek. Miközben azonban világszerte javulást tapasztalunk, a japán piac korántsem fest ilyen fényesen. Így ahelyett, hogy több diákot toboroznánk, azon vagyunk, hogy az iskolákat minél gazdaságosabban üzemeltessük.”