Itt a mandátumkalkulátor!
Az egy dolog, hogy egy pártot a szavazók hány százaléka támogat, és teljesen más dolog – még ha ettől nem is független – az, hogy egy párt az adott támogatásnak köszönhetően a mandátumok hány százalékát szerzi meg az országgyűlésben. Szerencsére nem kell kézzel számolgatnunk.
A jövő évi választások eredményét még nagy merészség lenne megjósolni, de a közvélemény-kutatások alapján a pártok körülbelüli támogatottsága mérhető. Csakhogy a bonyolult mandátumelosztásnak köszönhetően a pártok támogatottsági arányából igen nehéz megjósolni a mandátumarányokat. Hiába ismerjük kedvenc pártunk támogatottsági arányát, azt, hogy hogy ez hány mandátum megszerzésére elég, erősen befolyásolja az, hogy a többi pártot hányan, sőt, hogy milyen arányban támogatják. Éppen ezért a kikalkulált eredményeket akkor is újra kell számolnunk, ha a minket érdeklő párt támogatása nem változott. Arról nem is szólva, hogy a különböző előrejelzések közötti eltérésekről is nehéz megmondani, mennyire különböznek a mandátumok szintjén.
Ezért készítette el a Political Capital internetes mandátumkalkulátorát. Ebben meg kell adnunk (tippelnünk) a belföldi és külföldi szavazók számát, illetve külön-külön meg kell adnunk, hogy belföldön és külföldön hány százalékban szavaznak az adott pártra. Ekkor a program kiszámolja, hogy a pártok várhatóan hány mandátumot szereznek. Így néhány mozdulattal megvizsgálhatjuk azt is, mennyiben befolyásolhatja a pártok által szerzett mandátumok arányát az, hogy egy-egy, a bejutási küszöb közelében ingadozó párt bejut-e a parlamentbe, vagy sem.
Pontosan jósolni így sem lehet, hiszen az országos szavazati arányokból legfeljebb sejthető, hogy a körzetek hány százalékában szerez mandátumot egy-egy párt. A kalkulátor úgy számol, hogy minden körzetben annyiban tér el a szavazatok aránya az országos támogatottságtól, amennyire az 2010-ben eltért. (A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a körzethatárok időközben módosultak.) Az új pártok esetében a pártok támogatóinak másodlagos preferenciái alapján számolnak.
A fenti példában azt látjuk, hogy a rendszer szerint az egyéni mandátumoknak köszönhetően az Együtt 2014 – PM-nek akkor is több mandátuma lesz, mint a Jobbiknak, ha valamivel kevesebben szavaznak rá (nyilván az MSZP-vel közösen indított jelölteknek köszönhetően). Ennek hátterében az áll, hogy a két párt támogatói 100%-ban támogatják a másik párt jelöltjeit (ami a valóságban nincs így).
A program számos extra szolgáltatást is nyújt, így például elmenthetjük korábbi számításainkat, és később újra elővehetjük őket. A közvélemény-kutatók legutóbbi mérései alapján egyetlen gombnyomással elvégezhetjük a mandátumbecslést. Így például kiderül, hogy ha a Medián (a baloldalra nézve legkedvezőbb) felmérése alapján a Fidesz 46%-ot, az MSZP 20%-ot, a Jobbik 14%-ot, az Együtt 2014 – PM pedig 12%-ot kap (a többi szavazat pedig nem hoz mandátumot), akkor a Fideszé lesz a mandátumok 66,83%-a, míg az MSZP és az Együtt 2014 – PM képviselőinek száma együtt sem fogja elérni a 25%-ot, a Jobbik mandátumainak aránya pedig 9% alatt fog maradni. (Ez a mérés nem vesz figyelembe határon túli szavazatokat.) A Political Capital elemzéséből kiderül, hogy mire lenne szükség a kormányváltáshoz.