Igévé vált tettek
Wéber Katalin előadásával folytatódik a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport és a DAB Nyelvtudományi Munkabizottsága által szervezett előadássorozat.
A kutatók számára még ma sem teljesen világos, hogy miként zajlik le az anyanyelvtanulás könnyűnek látszó folyamata, miért van az, hogy a kisgyermekek pár év leforgása alatt minden különösebb erőfeszítés nélkül, játszi könnyedséggel tanulják meg anyanyelvüket, miközben a felnőtteknek az idegen nyelvek megtanulásához vezető út már fáradságos szótanulással és gyakorlással van kikövezve.
A nemzetközi nyelvészeti diskurzusban évtizedek óta progresszív és kiemelt kutatási terület az első nyelv elsajátításának vizsgálata. Ma már nemcsak egymással szemben álló nyelvelméletek, hanem rivális pszicholingvisztikai kísérletek vitájának terepe is az embergyermek anyanyelvének ontogenetikus kiépülését leíró kutatás, aminek legfőbb oka az, hogy a nyelvelsajátítás modellezése részletező képet adhat az emberi agy működésének elveiről. Végső soron a tudósok az ember önnön meghatározottságainak titkát keresik: miféle csak az emberre jellemző szimbolikus jelkombinációkat használunk, hogy kifejezzük magunkat, vagy éppen a múlt kultúráját értsük meg általuk? És milyen a magyar nyelvre jellemző tipikus jelkombinációkkal kezd el beszélni egy magyar kisgyerek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Weston Benson)
Wéber Katalin Igévé vált tettek. Az igeragozás megjelenése a magyar gyermeknyelvben című előadása a magyar nyelvvel kapcsolatos kérdésfeltevésekkel járul hozzá ehhez a kutatáshoz: a nyelvelsajátítás adatvezérelt vizsgálatán keresztül a magyar nyelv egy sajátos jelenségének, a kétféle igeragozás működésének újrafelfedezésére vállalkozik. Az előadás kognitív-funkcionális grammatikai alapozása és a konkrét korpuszadatok elemzése új fényben mutatja a gyermeki igés konstrukciókat. A kisgyermek, miközben anyanyelve igemintázataira támaszkodik, rávilágít a magyar grammatika még feltárásra váró, nagyon is létező összefüggéseire. Az előadás e nyomkereső és nyomértelmező rengetegbe vezet el.
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „C” terem (Kis előadó)
Időpont: 2013. március 25. (hétfő) 16:00
Már folyamatosan is kezd beszélni a baba: "Donájot a tütüke, folog a keleke". A tütüké-t biztos mi mondtuk a fiamnak az autóra, de a donájot az dongás lesz és "saját" igeképzés.
Ebből a J a legősibb igeképző, a T pedig alighanem a gyakorítást adja hozzá. Az R-t minden magyar kisbaba L-nek ejti, de a legelső szavaiban még inkább csak J-nek.
Közbevetem: A gyökök, gyöknyelvészet "tárgyalásától" a szerk. pár napja eltiltott, illetőleg azt a feltételt szabta, hogy csak a blogban foglalkozhatok vele. A blogolás azonban nem érdekel, nyilván saját honlap készítése lesz a megoldás. Meglátjuk...
A nyelvtanulás itt Izraelben intézményesen történik, az újonnan bevándorló állampolgárok számára ingyen, másoknak ált. pénzért.
A 6 hónapos nyelviskolában kizárólag csak héberül beszélnek - a tanárok is. Na jó, ha annyira nem érti valaki, egy-egy angol, orosz, stb. szót azért beiktat a tanár. Nyelvtan csak a begyakorlott beszéd után következik s az is héberül. Pl. pantomimmal mutatja a tanár, hogy lépeget, eszik, iszik, stb. Utána azt mondja POEL (cselekszik, vagyis ige). Rámutat egy cserép virágra, azon a különböző színekre. Andrej, Ándrej: SÉM (név). Ándrej, Ilána, Joszi (Józsi): SÉM-OT (nevek). Ennek itt évtizedek óta kidolgozott metodikája van. Az első foglalkozás 4 órája után már mindenki tud két tucat szót és 5-6 mondatot héberül. 6 hét mulva már azt tanulják, hogyan kell majd állást keresni:-). (A komolyabb szakmával rendelkezők számára továbbképzés is van.) A gyerekek azonban, 6-9 év alatt, még ennél is gyorsabban tanulják a nyelvet - egyszerűen hallják és tudják.
Az előadás megtekinthető:
videotorium.hu/hu/recordings/details/6278,Igeve_valt_tettek