Húszéves a Scolar, a díszvendég író kiadója
Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Scolar Kiadó, amely a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég írójának, Sofi Oksanen finn írónőnek a könyveit is gondozza.
Az idei az első alkalom, hogy egy független kiadó szerzője a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége – mondta el az MTI-nek Sugár S. András, a Scolar vezetője. Hozzátette: ehhez a munka mellett szerencse is kellett, hiszen az első helyen kiszemelt amerikai író lemondta budapesti útját, így kerülhetett első helyre az észt felmenőkkel rendelkező finn írónő. „Legalább annyi fontos nemzetközi díja van, ahány nyelvre lefordították a műveit” – méltatta a szerzőt a kiadóvezető, megjegyezve, hogy Sofi Oksanen műveit több mint ötven nyelvre fordították le, többek közt elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Finlandia-díjat és a Runeberg-díjat is.
Sugár S. András szerint a finn írónő bevezetése a magyar piacra az egyik legnagyobb sikerük, hiszen három éve még senki sem ismerte Oksanent Magyarországon. „A Tisztogatás című regénye, amelyet az azonos című színdarabjából írt, szabályosan berobbant az európai irodalomba. A mostani, Mikor eltűntek a galambok című regénye a negyedik kötete nálunk” – fogalmazott a kiadó vezetője. Felidézte, hogy az új regény az észt múlttal foglalkozik, a Szovjetunió iránt érzett ellenszenvvel, a háborús traumákkal, Észtország a II. világháború alatti német, majd szovjet megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról.
A Scolar az elmúlt években az északi irodalom legfontosabb kiadójává vált – jegyezte meg Sugár S. András, hozzátéve, hogy Oksanen új kötete mellett a könyvfesztiválra jelentették meg Erlend Loe új könyvét Fvonk címmel.
Az újdonságok között említette továbbá Daniel Banulescu Csókolom a segged, szeretett vezérünk! című regényét, amely a kiadóvezető szerint „szürreálisan humoros, franciásan szellemes”, és a Ceaușescu-diktatúráról rajzol szatirikus portrét. A szerző szintén Budapestre látogat a fesztivál idején, és részt vesz az Európai Írótalálkozón is.
Botránykönyvként jellemezte Aslan Reza A zelóta – A názáreti Jézus élete és kora című kiadványukat, amelyben a szerző új megvilágításba helyezi Jézust és a kort, amelyben élt és tanított. „Amerikában több mint harminc hónapig vezette az eladási listákat. Egy iráni származású, amerikai egyetemi tanár művéről van szó, aki tudomásom szerint keresztény” – tette hozzá a kiadó vezetője.
A török díszvendégség alkalmából jelentették meg A szultán Isztambulja napi öt kurusból című történelmi útleírást, amely egy 1750-es évekbeli utazónak mutatja meg a várost, a szokásokat, a gasztronómiát.
A kiadó vezetője felidézte, hogy a Scolart Obádovics J. Gyula matematikus és Érsek Nándor alapította 1994-ben, akkor a kiadó fő szakterülete a tudományos könyvek voltak. „A biológiai segédkönyvekben ma is alapvető a kínálatunk, amihez hozzájött a történelem, például olyan nagyhatású kutatók könyvei, mint Niall Ferguson vagy A. J. P. Taylor” – fogalmazott. A kiadó hiánypótló műveket is megjelentett, például designnal, tipográfiával, nyomdatechnikával foglalkozó kézikönyveket, olyan szakmai alapvetéseket, mint a Bevezetés a vizuális kommunikációba, illetve a Színharmónia a gyakorlatban című munka.
Az évek során a kínálat gyerekirodalommal és szépirodalommal gazdagodott, többek között Linn Ullmann, Erlend Loe műveivel, amelyet később olyan északi szerzők követtek, mint Per Pettersen, Kim Leine, Karim Fossum. Ezt követték drámairodalmi (Spiró György), életrajzi kötetek (mint például Bobby Fischer, Mihail Gorbacsov, Fejtő Ferenc, Ungvári Tamás, Göncz Árpád, Natascha Kampusch) és egyéb ismeretterjesztő kiadványok, például a Soros György- és a C. G. Jung-életműsorozat.
„Az első tíz év a kiadó profiljának a kialakításáról szólt, a második a megkezdett utak kiszélesítéséről” – tette hozzá Sugár, aki szerint a Scolar mára a legnagyobb teljes kínálattal rendelkező független kiadónak számít: korábban évente 100-nál is több kiadványt jelentettek meg, a gazdasági válság óta 60-70-et.
Arra a kérdésre, hogy a független kiadóknak milyen túlélési lehetőségeik vannak a könyvszakmai válság idején, a kiadóvezető azt felelte, hogy a könyvszakmát különösen nehéz pillanatban érte utol a krízis, hiszen nemcsak a vásárlók számának és minőségének változására kellett reagálni, hanem a saját belső feszültségeire is, a könyvpaloták által generált túltermelésre, a könyvkereskedelemre jellemző, a kiadói kiszolgáltatottságot fokozó bizományosi rendszer megroppanására.
(Forrás: MTI / Mohai Balázs)
Szerinte a könyvpiac koncentrációja hosszú távon a független kiadók működését lehetetleníti el: részben az egyre hosszabbra nyúló, esetenként 90-180 napos fizetési határidők miatt, részben pedig azért, mert a kereskedőláncok a saját kiadóik termékeit helyezik előtérbe a boltokban, így évről-évre nehezebb eljutni a vásárlókig. „Ma nem normális piaci viszonyok jellemzik a könyvszakmát” – jegyezte meg.
Szerinte az egész könyvszakmát átalakíthatja, de különösen a kis és közepes kiadókra nézve lehet végzetes az egyik legnagyobb könyvterjesztő hálózat esetleges csődje, amelyről könyvszakmai berkekben egyre több szó esik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a könyvkiadók akkor is rosszul járnának, ha az árukészletük áron aluli kiárusításával próbálnának likvid tőkéhez jutni, hiszen eladhatatlanná válhatnak a normál árú kiadványok.
Sugár S. András ugyanakkor leszögezte: szeretnék kihasználni a függetlenség nyújtotta előnyöket, igyekeznek gyorsan reagálni a piaci változásokra. A kiadó jövőjét a magas színvonalú kiadványokban látja, ezen belül a gyermekkönyvekben, az ismeretterjesztő és önismereti kiadványokban, valamint a szépirodalomban szeretnének tovább erősödni.