Hosszú-e a nyári szünet? És ha igen, mennyire?
Hamarosan belecsapunk a nyári szünet utolsó hetébe, ami remélhetőleg még felhőtlen lesz. Ennek örömére megnéztük, mi a helyzet Európában: kiknek mennyi vakáció jut? És kik azok, akiknek szeptember elsején még nem csöngetnek be?
Annak örömére, hogy hamarosan véget ér a nyári szünet, ideje visszatekinteni: hosszú volt vagy rövid? Magyarországon a 2013/2014-es tanév hivatalosan június 27-én ért véget, az új pedig szeptember 1-jén, hétfőn fog elkezdődni. Az idei vakáció 9 hetéből jövő héten kezdődik el az utolsó. De mi a helyzet máshol Európában és a világon? Vannak olyan helyek, ahol nem kezdődik el szeptember elején a tanév? Hol mennyit pihenhetnek a tanulók? És összefügg-e ez azzal, hogy milyen eredményeket érnek el nemzetközi fölméréseken? – A BBC összeállításának segítségével most megtudhatjuk.
Országok, ahol júniusban kezdődik a vakáció: Izland, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Norvégia, Svédország, Finnország, Szlovénia, Románia, Portugália, Magyarország, Olaszország, Horvátország, Írország.
Észtországban és Lettországban már június második hetében elkezdődik a vakáció. Svédországban, Izlandon, Finnországban és Bulgáriában pedig május végén bezárják az iskolák a kapuikat. Olaszországban, akárcsak Magyarországon, június harmadik hetével ér véget a tanév. Lichtensteinben azonban még július első hetében is iskolába járnak a nebulók. De nem itt a legrosszabb a helyzet: Nagy-Britannia néhány területén még július harmadik hetében is tanítanak. Legtovább pedig egyes német területeken maradnak nyitva nyáron az iskolák; ott ugyanis csupán hathetes a nyári szünet. Ez azt jelenti, hogy például Bajorországban egészen július végéig tart a tanítás, de szeptember közepén már náluk is elkezdődik az új tanév.
Az tehát, hogy az iskolaidő belenyúlik a nyárba, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tovább is tart a szünidő. Bulgáriában például hamar belecsaphatnak a gyerekek a nyaralásba, és nekik még most sem kell az iskolára gondolniuk: náluk ugyanis szeptember közepén kezdődik majd csak a tanítás. Lettországban és Olaszországban 13 hetes a szünidő; az izlandi, az ír, a portugál és a spanyol diákok 12 hétnek örülhetnek; a finnek pedig csak 10-11-nek. Nem így a norvég és a lengyel iskolások: nekik körülbelül 8 hétnyi vakáció jut. Mi a 9 hetes pihenéssel a középmezőnybe tartozunk.
Mitől függ a nyári szünidő hossza? – Nem igazán látunk benne sem földrajzi, sem pedig kulturális mintázatot. Nincs tehát szó arról, hogy minden északi országban előbb kezdődne a vakáció, mint másutt, vagy hogy a délebben fekvő államokban „tanévközi” sziesztát vezettek volna be a legmelegebb napokra. Ráadásul sokszor egyes országokon belül is nagy különbségek vannak; erre a legjobb példa Svájc, ahol vannak olyan területek, ahol csupán 5 hét a vakáció, míg másutt a duplája.
Úgy tűnik tehát, hogy inkább különböző hagyományok továbbéléséről, és az azok mentén alakuló elvárásokról van szó. Elterjedt elképzelés, hogy a nyári vakáció ideje azért alakult úgy, ahogy, hogy a gyerekek tudjanak segíteni a nyári mezőgazdasági munkákban, az aratásban, a szüreteken stb. Azonban ez sem nyújt megfelelő magyarázatot. A 19. század folyamán ugyanis az intézményesülő közoktatás elsősorban a városi lakosság igényei szerint alakult, nem pedig a vidéki életmód szerint. Az USA-ban például a nyári szünet azért lett hosszabb, mert a középosztály nyomást gyakorolt az oktatásirányítókra, mivel minél előbb el akartak menekülni a nyári hőségben a városokból. Másik magyarázat lehet az, hogy az iskolai vakáció idejét az egyéb oktatási intézmények (egyetemek, könyvtárak) és a hivatalok nyári szüneteihez igazították, azonban ez sem teljesen helytálló.
Végül fölvetődik az a kérdés is, hogy lehet-e összefüggést találni a tanév hossza és a diákok átlagos iskolai teljesítménye között. A kép itt is igen vegyes: a lichtensteini diákoknak igen rövid, 6 hetes nyári szünet jut, az európai országok közül elsők is az OECD PISA-méréseken matematikából. Viszont a finneknél és az íreknél, ahol elég hosszú a lazsálás, a szövegértés eredmények kiemelkedőek. (Valószínűleg egész nyáron olvasnak...) Az észtek pedig végképp összezavarják a képet: ahelyett, hogy mindent elfelejtenének a hosszú nyári szünetük alatt, inkább európai éllovasok mind matematikából, mind pedig szövegértésből a PISA-tesztek szerint. Ráadásul a több szünetet adó, „lazsálós” alternatív iskolák sokszor teljesítenek jobban, mint a szigorúbb államiak.
Nem meglepő, hogy a teljesítmény, az oktatás minősége nem áll egyenes arányban az iskolában eltöltött idővel. Evidens, hogy a mennyiségnél sokkal többet számít az ott eltöltött órák hatékonysága, eredményessége. Az OECD a felmérések alapján csak bátortalan konklúzióra jut az iskolában töltött idő és az eredményesség összefüggéseit tekintve: „valamennyi összefüggés van”, de „nincs világos mintázat”. Ez pedig azt jelenti, hogy az iskolában töltött idő növelése önmagában nem garantálja az oktatás eredményesebbé válását.
PISA-rangsor matekból |
Legtöbb matekóra |
1. Sanghaj |
1. Chile |
2. Szingapúr |
2. Kanada |
3. Hongkong |
3. Egyesült Arab Emirátusok |
4. Tajvan |
4. Portugália |
5. Dél-Korea |
5. Szingapúr |
6. Makaó (Kína) |
6. Peru |
7. Japán |
7. Tunézia |
8. Lichtenstein |
8. Makaó (Kína) |
9. Svájc |
9. Sanghaj |
10. Hollandia |
10. Argentína |
11. Észtország |
11. Hongkong |
12. Finnország |
12. Kolumbia |
13. Kanada |
13. Katar |
14. Lengyelország |
14. Izrael |
15. Belgium |
15. USA |
16. Németország |
16. Mexikó |
17. Vietnam |
17. Izland |
18. Ausztria |
18. Tajvan |
19. Ausztrália |
19. Új-Zéland |
20. Írország |
20. Ausztrália |
A szünetek mennyisége csak egy tényező, a másik, fontosabb tényező lehet azonban az, hogy hány órában tanítják az adott tárgyat. Az OECD összehasonlította az országokat aszerint, hogy mennyi matekóra van egy évben azzal, hogy milyen eredményeket értek el a tanulók a PISA-felmérésen. Kiderült, hogy még itt sem egyértelmű az összefüggés, hogy a több óra eredményesebb. A világon a legtöbb matekórán Chilében, Kanadában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Portugáliában és Szingapúrban vesznek részt a diákok. De míg Chilében és Kanadában a rengeteg óra jó teljesítménnyel is jár, addig például Portugália (Európa legtöbb matekórájával!) a PISA-eredmények szerint az első 30 országban sincs benne. A teszten a legjobban szereplő Sanghaj pedig nincs a legtöbb matekórát adók között.
Forrás
@Molnár Cecília:
OK, az érettségizők számára június 27-ig tartott a tanév, és a felsőoktatásban sem június 15-én ér véget a vizsgaidőszak... Persze azt nem tudjuk, hogy a BBC cikkében hogyan számoltak, és vajon más országokban túlnyúlnak-e a vizsgák a tanítási időn. Ezzel az erővel egyébként azt is állíthatnánk, hogy csak 8 hét a nyári szünet hazánkban, mert augusztus utolsó hetében már zajlanak a pótvizsgák és a tanévnyitó értekezletek. Persze a pedagógusok számára valóban 8 hét a nyár - de a diákoknak tanítás az alapfokú és középfokú intézményekben 11 héten át nincs.
@Molnár Cecília: Hát azért a Nyestet "lazábbnak", rugalmasabbnak, kevésbé "hivatalosságpártinak" ismertem meg eddig: ha az van ott, hogy "2014. június 13. (péntek): utolsó tanítási nap", akkor azért inkább innen számolnám azt a 11 hét vakációt, nem a 27-ei "hivatalos véget éréstől" a 9 hetet. :-/
A tanulók addig örüljenek, amíg tanulók, dolgozó emberként majd úgyis visszasírják azt a két hónapos nyári szünetet, amikor az legfeljebb 2-3 hét lesz...
Az idei tanév hivatalosan június 27-én ért véget:
www.ementor.hu/?q=node/11
Az idei tanév a cikk állításával szemben Magyarországon június 13-án ért véget a tanulók számára, nem pedig június 27-én. Így a nyári szünet 11 hét volt, mint szokásosan.
www.budapestedu.hu/data/cms164301/47_tan...e_2013_14_mk_115.pdf
És ez a következő tanévben is így lesz: szeptember 1-től június 15-ig tart. A tanítási napok száma 181 nap.
www.budapestedu.hu/data/cms188368/MK_14_061[1].pdf
Nem gondoltam volna, hogy a júniusból elvesznek még egy hetet az iskolai tanítás számára. Most még nem volt rossz, de ha majd jön a kánikula (sokszor már májusban!), akkor nem nagyon fognak a tanulók számolást és szövegértést tanulni, még ha tanítják is őket.