0:05
Főoldal | Rénhírek

Hosszú-e a nyári szünet? És ha igen, mennyire?

Hamarosan belecsapunk a nyári szünet utolsó hetébe, ami remélhetőleg még felhőtlen lesz. Ennek örömére megnéztük, mi a helyzet Európában: kiknek mennyi vakáció jut? És kik azok, akiknek szeptember elsején még nem csöngetnek be?

nyest.hu | 2014. augusztus 22.

Annak örömére, hogy hamarosan véget ér a nyári szünet, ideje visszatekinteni: hosszú volt vagy rövid? Magyarországon a 2013/2014-es tanév hivatalosan június 27-én ért véget, az új pedig szeptember 1-jén, hétfőn fog elkezdődni. Az idei vakáció 9 hetéből jövő héten kezdődik el az utolsó. De mi a helyzet máshol Európában és a világon? Vannak olyan helyek, ahol nem kezdődik el szeptember elején a tanév? Hol mennyit pihenhetnek a tanulók? És összefügg-e ez azzal, hogy milyen eredményeket érnek el nemzetközi fölméréseken? – A BBC összeállításának segítségével most megtudhatjuk.

Országok, ahol júniusban kezdődik a vakáció: Izland, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Norvégia, Svédország, Finnország, Szlovénia, Románia, Portugália, Magyarország, Olaszország, Horvátország, Írország.

Észtországban és Lettországban már június második hetében elkezdődik a vakáció. Svédországban, Izlandon, Finnországban és Bulgáriában pedig május végén bezárják az iskolák a kapuikat. Olaszországban, akárcsak Magyarországon, június harmadik hetével ér véget a tanév. Lichtensteinben azonban még július első hetében is iskolába járnak a nebulók. De nem itt a legrosszabb a helyzet: Nagy-Britannia néhány területén még július harmadik hetében is tanítanak. Legtovább pedig egyes német területeken maradnak nyitva nyáron az iskolák; ott ugyanis csupán hathetes a nyári szünet. Ez azt jelenti, hogy például Bajorországban egészen július végéig tart a tanítás, de szeptember közepén már náluk is elkezdődik az új tanév.

Az tehát, hogy az iskolaidő belenyúlik a nyárba, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tovább is tart a szünidő. Bulgáriában például hamar belecsaphatnak a gyerekek a nyaralásba, és nekik még most sem kell az iskolára gondolniuk: náluk ugyanis szeptember közepén kezdődik majd csak a tanítás. Lettországban és Olaszországban 13 hetes a szünidő; az izlandi, az ír, a portugál és a spanyol diákok 12 hétnek örülhetnek; a finnek pedig csak 10-11-nek. Nem így a norvég és a lengyel iskolások: nekik körülbelül 8 hétnyi vakáció jut. Mi a 9 hetes pihenéssel a középmezőnybe tartozunk.

Mitől függ a nyári szünidő hossza? – Nem igazán látunk benne sem földrajzi, sem pedig kulturális mintázatot. Nincs tehát szó arról, hogy minden északi országban előbb kezdődne a vakáció, mint másutt, vagy hogy a délebben fekvő államokban „tanévközi” sziesztát vezettek volna be a legmelegebb napokra. Ráadásul sokszor egyes országokon belül is nagy különbségek vannak; erre a legjobb példa Svájc, ahol vannak olyan területek, ahol csupán 5 hét a vakáció, míg másutt a duplája.

Hosszú-e a nyári szünet? És ha igen, mennyire?
Forrás: Wikimedia Commons / Steven Fruitsmaak / CC BY-SA 3 0

Úgy tűnik tehát, hogy inkább különböző hagyományok továbbéléséről, és az azok mentén alakuló elvárásokról van szó. Elterjedt elképzelés, hogy a nyári vakáció ideje azért alakult úgy, ahogy, hogy a gyerekek tudjanak segíteni a nyári mezőgazdasági munkákban, az aratásban, a szüreteken stb. Azonban ez sem nyújt megfelelő magyarázatot. A 19. század folyamán ugyanis az intézményesülő közoktatás elsősorban a városi lakosság igényei szerint alakult, nem pedig a vidéki életmód szerint. Az USA-ban például a nyári szünet azért lett hosszabb, mert a középosztály nyomást gyakorolt az oktatásirányítókra, mivel minél előbb el akartak menekülni a nyári hőségben a városokból. Másik magyarázat lehet az, hogy az iskolai vakáció idejét az egyéb oktatási intézmények (egyetemek, könyvtárak) és a hivatalok nyári szüneteihez igazították, azonban ez sem teljesen helytálló.

Végül fölvetődik az a kérdés is, hogy lehet-e összefüggést találni a tanév hossza és a diákok átlagos iskolai teljesítménye között. A kép itt is igen vegyes: a lichtensteini diákoknak igen rövid, 6 hetes nyári szünet jut, az európai országok közül elsők is az OECD PISA-méréseken matematikából. Viszont a finneknél és az íreknél, ahol elég hosszú a lazsálás, a szövegértés eredmények kiemelkedőek. (Valószínűleg egész nyáron olvasnak...) Az észtek pedig végképp összezavarják a képet: ahelyett, hogy mindent elfelejtenének a hosszú nyári szünetük alatt, inkább európai éllovasok mind matematikából, mind pedig szövegértésből a PISA-tesztek szerint. Ráadásul a több szünetet adó, „lazsálós” alternatív iskolák sokszor teljesítenek jobban, mint a szigorúbb államiak.

Hosszú-e a nyári szünet? És ha igen, mennyire?
Forrás: Wikimedia Commons / Gadjoboy / CC BY 2 0

Nem meglepő, hogy a teljesítmény, az oktatás minősége nem áll egyenes arányban az iskolában eltöltött idővel. Evidens, hogy a mennyiségnél sokkal többet számít az ott eltöltött órák hatékonysága, eredményessége. Az OECD a felmérések alapján csak bátortalan konklúzióra jut az iskolában töltött idő és az eredményesség összefüggéseit tekintve: „valamennyi összefüggés van”, de „nincs világos mintázat”. Ez pedig azt jelenti, hogy az iskolában töltött idő növelése önmagában nem garantálja az oktatás eredményesebbé válását.

 PISA-rangsor matekból
 Legtöbb matekóra
 1. Sanghaj
 1. Chile
 2. Szingapúr
 2. Kanada
 3. Hongkong
 3. Egyesült Arab Emirátusok
 4. Tajvan
 4. Portugália
 5. Dél-Korea
 5. Szingapúr
 6. Makaó (Kína)
 6. Peru
 7. Japán
 7. Tunézia
 8. Lichtenstein
 8. Makaó (Kína)
 9. Svájc
 9. Sanghaj
 10. Hollandia
 10. Argentína
 11. Észtország
 11. Hongkong
 12. Finnország
 12. Kolumbia
 13. Kanada
 13. Katar
 14. Lengyelország
 14. Izrael
 15. Belgium
 15. USA
 16. Németország
 16. Mexikó
 17. Vietnam
 17. Izland
 18. Ausztria
 18. Tajvan
 19. Ausztrália
 19. Új-Zéland
 20. Írország
 20. Ausztrália

A szünetek mennyisége csak egy tényező, a másik, fontosabb tényező lehet azonban az, hogy hány órában tanítják az adott tárgyat. Az OECD összehasonlította az országokat aszerint, hogy mennyi matekóra van egy évben azzal, hogy milyen eredményeket értek el a tanulók a PISA-felmérésen. Kiderült, hogy még itt sem egyértelmű az összefüggés, hogy a több óra eredményesebb. A világon a legtöbb matekórán Chilében, Kanadában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Portugáliában és Szingapúrban vesznek részt a diákok. De míg Chilében és Kanadában a rengeteg óra jó teljesítménnyel is jár, addig például Portugália (Európa legtöbb matekórájával!) a PISA-eredmények szerint az első 30 országban sincs benne. A teszten a legjobban szereplő Sanghaj pedig nincs a legtöbb matekórát adók között.

Forrás

You mean you’re not on holiday yet?

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2014. augusztus 25. 09:50
6 Wenszky Nóra

@Molnár Cecília:

OK, az érettségizők számára június 27-ig tartott a tanév, és a felsőoktatásban sem június 15-én ér véget a vizsgaidőszak... Persze azt nem tudjuk, hogy a BBC cikkében hogyan számoltak, és vajon más országokban túlnyúlnak-e a vizsgák a tanítási időn. Ezzel az erővel egyébként azt is állíthatnánk, hogy csak 8 hét a nyári szünet hazánkban, mert augusztus utolsó hetében már zajlanak a pótvizsgák és a tanévnyitó értekezletek. Persze a pedagógusok számára valóban 8 hét a nyár - de a diákoknak tanítás az alapfokú és középfokú intézményekben 11 héten át nincs.

10 éve 2014. augusztus 25. 00:56
5 bm

@Molnár Cecília: Hát azért a Nyestet "lazábbnak", rugalmasabbnak, kevésbé "hivatalosságpártinak" ismertem meg eddig: ha az van ott, hogy "2014. június 13. (péntek): utolsó tanítási nap", akkor azért inkább innen számolnám azt a 11 hét vakációt, nem a 27-ei "hivatalos véget éréstől" a 9 hetet. :-/

10 éve 2014. augusztus 24. 12:26
4 Sultanus Constantinus

A tanulók addig örüljenek, amíg tanulók, dolgozó emberként majd úgyis visszasírják azt a két hónapos nyári szünetet, amikor az legfeljebb 2-3 hét lesz...

10 éve 2014. augusztus 24. 08:41
3 Molnár Cecília

Az idei tanév hivatalosan június 27-én ért véget:

www.ementor.hu/?q=node/11

10 éve 2014. augusztus 24. 07:46
2 Wenszky Nóra

Az idei tanév a cikk állításával szemben Magyarországon június 13-án ért véget a tanulók számára, nem pedig június 27-én. Így a nyári szünet 11 hét volt, mint szokásosan.

www.budapestedu.hu/data/cms164301/47_tan...e_2013_14_mk_115.pdf

És ez a következő tanévben is így lesz: szeptember 1-től június 15-ig tart. A tanítási napok száma 181 nap.

www.budapestedu.hu/data/cms188368/MK_14_061[1].pdf

10 éve 2014. augusztus 23. 16:54
1 Szalakóta

Nem gondoltam volna, hogy a júniusból elvesznek még egy hetet az iskolai tanítás számára. Most még nem volt rossz, de ha majd jön a kánikula (sokszor már májusban!), akkor nem nagyon fognak a tanulók számolást és szövegértést tanulni, még ha tanítják is őket.