0:05
Főoldal | Rénhírek
Új szabályozás Angliában

Holtodiglan-holtomiglan: csak nyelvvizsgával

Akik látták a Zöld kártya című filmet annak idején, azok tudják, nem egyszerű bebizonyítani a hatóságoknak, hogy egy külföldivel kötött házasság nem feltétlenül az állampolgárság megszerzése érdekében jön létre. Angliában ezentúl nemcsak a kapcsolat „eredetiségéről” kell számot adni, hanem a betelepülő nyelvtudásáról is.

nyest.hu | 2009. november 6.

Jelenleg még csak azt kell bebizonyítaniuk a házasodni vagy együttélni vágyóknak, hogy kapcsolatuk nem csak a vízum megszerzésére, hanem igazi érzelmekre épül. 2011-től azonban ez nem lesz elég: akkor már alapfokú szóbeli nyelvvizsga kell majd ahhoz, hogy valaki vízumot kaphasson, és beteljesülhessen a szerelem – tájékoztat a Guardian című brit lap.

Ahhoz, hogy az együttélésre koccintani lehessen, nyelvvizsga is kell majd Angliában
Ahhoz, hogy az együttélésre koccintani lehessen, nyelvvizsga is kell majd Angliában
(Forrás: lockstockh)

Pro

Az új rendelkezés nagy vitát kavart a szigetországban: egyesek kirekesztőnek, mások igen hasznosnak vélik. A szabálymódosítás kidolgozásáért felelős belügyminisztérium úgy gondolja, a változtatás a bevándorlók érdekeit szolgálja. Nekik lesz majd könnyebb a beilleszkedés és az állástalálás alapszintű nyelvtudással a tarsolyukban. És nem utolsó szempont, hogy az új hazát választók így valóban rá lesznek kényszerítve, hogy megtanulják az angol nyelvet. (A kormány becslése szerint a partnervízumért folyamodó évi 65 000 ember közül átlagosan 11-20 % magától még alapfokon sem tanulja meg a nyelvet, mielőtt az országba érkezik.)

S hogy a vizsgák közül miért esett éppen a szóbeli alapfokúra a választás? A belügyminisztérium érvelése logikusnak tűnik: amikor valaki egy új országba érkezik, a szóbeli nyelvtudásra sokkal nagyobb szüksége van, mint akár az írás-, akár az olvasáskészségre. Ezen felül sokak szerint a nyelvvizsga szóbeli részét jóval könnyebb letenni, mint az írásbelit.

Kontra

A nyelvvizsgaközpontok szakértői ezzel szemben aggasztónak tartják az új szabályt, mondván, a rendszer így nem biztosítana egyenlő esélyeket mindenkinek. A mostani tervek szerint ugyanis összesen 30 fajta nyelvi teszt alapján adhatnak majd számot tudásukról a jelentkezők – ám ezeknek a teszteknek a jelentős hányada nem lesz elérhető az Egyesült Királyságon kívül, ahol a vizsgát az előírás szerint le kell tenni. És ami elérhető lesz, az sem mind megfelelő, mert azok általában olyan speciális tudást mérnek, mint például az üzleti angol.

A Lancesteri Egyetem nyelvészprofesszora, Charles Alderson szerint a létező harminc közül csupán egyetlen olyan vizsga van, amely garantáltan azt méri, amit mérni szeretnének vele. Márpedig ő szakértőnek számít, hiszen régóta foglalkozik nyelvvizsgatesztek kidolgozásával. „A lista egy vicc. A rajta szereplő nyelvvizsgaközpontok többségéről soha életemben nem hallottam, bár meglehetősen tájékozott vagyok a nemzetközi kínálatot illetően. Komolyan fel vagyok háborodva” – fakad ki.

Mások viszont amiatt aggódnak, hogy a papír mögött nem lesz valódi tudás. Az országon belül is gondot okoz kiszűrni a hamis nyelvvizsgákat, hát még nemzetközi szinten. „Vajon a jelentkezők megfelelő feltételek között vizsgáznak majd, vagy egyszerűen csak szereznek valahonnan egy lepecsételt bizonyítványt? – teszi fel a kérdést Patricia Sullivan, az Angol és Közösségi Nyelvek Tanárainak Nemzeti Szövetségétől.

Ezen kívül egyéb gondok is akadnak. A vizsga költsége megközelítőleg ezer fontra rúg majd, ami sok bevándorlónak nehézséget jelenthet. Nem is beszélve az új szabály bevezetéséről, ami szintén nem lesz olcsó mulatság. A belügyminisztérium úgy becsüli, 10 év leforgása alatt legalább 1 millió fontot kell befektetni, hogy a rendszer működőképes legyen. Érdemes lenne ezt a pénzt inkább nyelvi kurzusokba fektetni, hiszen az angol földre érkezőknek 12 hónapot kell várniuk, amíg részt vehetnek egy angol tanfolyamon – veti fel Sullivan. A minisztérium szerint azonban a bevándorlóknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy megtanuljanak angolul, még mielőtt letelepednének.

Csak manipuláció?

Ha bevezetik az új szabályokat, nem az Egyesült Királyság lesz az egyetlen ország, amelyik a betelepülni vágyó partnerek, házastársak számára előír bizonyos szintű nyelvtudást. Hollandiában például a vízumért cserébe 2006 óta kötelező levizsgázni holland nyelvből és társadalmi ismeretekből. Németország 2007-ben vezetett be hasonló szabályozást, Franciaországban pedig ugyanez most van folyamatban.

Mindazonáltal a szakértő Alderson meg van győződve, hogy az Egyesült Királyság esetében politikai manipulációról van szó, és az ország vezetése így próbálja a bevándorlókat távol tartani. „A tény, hogy csak az alapfokú szóbeli nyelvvizsgát írják elő, azt a látszatot kelti, hogy ez nem is valódi akadály az embereknek. Pedig a legtöbbnek az lesz.”

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...