Hogyan ünnepelte a kutyus meg a cicus
október 28-át?
Miért kéne zászlókat kitűzni, ha senki nem teszi? Miért nem ünnepelünk nagy eseményeket? És miért van olyan furcsa neve az elnöknek? Nem mindig könnyű megtalálni az egyensúlyt a cenzúra, a filológiai hűség, illetve az olvasó befogadóképessége között.
Október 28. a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepe. A cseh sajtó szerint is a legabszurdabb nemzeti ünnep, hiszen egy olyan állam létrejöttét ünnepli, mely nem létezik: Csehszlovákiáét. Persze az ünneplés nem teljesen érthetetlen, hiszen a csehek évszázadok után visszanyerték függetlenségüket.
Az ünnep története egyéb abszurd fordulatokban is bővelkedik. A második világháború után kormányzó kommunisták számára az 1918-ban kivívott csehszlovák függetlenség nem volt igazi ünnep, hiszen ezzel a csehszlovák polgári köztársaság jött létre. Voltak olyan tervek, melyek szerint Csehszlovákia létrejöttének ünnepét két héttel előrehozzák, hiszen a Csehszlovák Szocialista Tanács 1918. október 14-én általános sztrájkot hirdetett a csehek és szlovákok által lakott területeken egy csehszlovák szocialista állam kikiáltásáért. (Ez a valóságban az állam megszületésében nem játszott szerepet.) Végül az ünnep időpontja megmaradt október 28-án, de nem mint a csehszlovák állam keletkezését, hanem mint az 1945-ös államosítás emléknapját ünnepelték meg.
Josef Čapek (1887–1945) cseh író, festő, grafikus, illusztrátor, a robot szó megalkotója. 1939-ben antifasiszta tevékenységért letartóztatták, élete hátralevő részét koncentrációs táborokban élte le. Nem sokkal a felszabadulás előtt hunyt el tífuszban Bergen-Belsenben.
Ha valaki kezébe veszi Josef Čapek Történetek a kutyusról meg a cicusról című meséskötetének 1999-es magyar kiadását (Falukönyv-Ciceró Kiadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.), talál benne egy olyan mesét, mely az 1969-es kiadásban (Móra Ferenc Könyvkiadó) még nem szerepel: ez a Hogyan ünnepelte a kutyus meg a cicus október 28-át? Ez a mese hiányzik az 1948 utáni cseh kiadásokból is, így a népszerű történetek közül ezeket sok mai cseh szülő és nagyszülő sem ismeri.
A cselekmény szerint a kutyus emlékezteti a cicust, hogy „október 28-a már a küszöbönáll” (így!), és még nincs zászlójuk. A cicus azonban nem tudja, hogy mi is az az október 28-a. A kutyus sem éppen tájékozott a kérdésben, de elmondja, amit tud:
Én csak azt tudom, hogy régebben rossz volt az élet, mint ma, hogy nagy háború volt meg éhség, az emberek sokat búsultak és szomorkodtak, mert rossz császár uralkodott fölöttük, és hogy ma ezerszer jobban megy a soruk, mert nincs háború, és az országot jó köztársasági elnök vezeti, akit Masaryknak hívnak. És sok évvel ezelőtt, amikor az emberek már nem tudták elviselni sem a háborút, sem a rossz császárt, 1918. október 28-án megelégelték a dolgot és véget vetettek az egésznek: a háborút megszüntették, és a rossz császárt elkergették. Azóta jobban élnek.
A mese szerint a kutyus tud egy boltost, aki minden anyukának és apukának, aki vesz náluk valamit, ajándékoz egy kis zászlót. Ezért a kutyus pólyába csomagolja a cicust, és elmegy vele vásárolni – kapnak is egy zászlót. Cserélnek, a cicus csomagolja pólyába a kutyust, vásárolnak, megint kapnak egy zászlót. Ezután egész nap így járnak vásárolni, és örülnek az ingyen kapott zászlóknak.
Tulajdonképpen nem is egészen világos, miért dobták ki a kötetből a kommunisták az egész mesét. Ennek ugyanis van egy olyan olvasata, hogy a dörzsölt tőkések az emberek állatok nemzeti érzését csúnyán kihasználva csalják ki tőlük utolsó pénzüket is. Bőven elég lett volna a Masarykra való utalást eltávolítani, hiszen alapjában véve a függetlenség kivívása a kommunisták szemében is pozitívum volt.
Ennél talán még nagyobb rejtély, hogy az egyszer már kimaradt mese a magyar újrakiadásba miért került bele. Nyilván emellett is sok érv szól, elsősorban persze az, hogy a filológiai hűség is azt követeli, hogy ez a mese is kerüljön bele a kötetbe.Tény az is, hogy a mesének számtalan, a nemzeti büszkeségtől és a történelmi ismeretterjesztéstől független értéke is van, melytől kár lenne a magyar olvasót megfosztani. (Ilyen például a kutyus és a cicus nézőpontjának különbségére utaló bájos epizód, melyben a kutyus arról beszél, milyen szép, ha felnéz, és a a házakon zászlók lobognak, mintha az égen lobognának – a cicus szerint viszont gyönyörű, ha a háztetőkről lenéz, és olyan, mintha a föld lenne tele zászlókkal.)
Mivel azonban mégis elsősorban magyar gyerekeket megcélzó kiadványról van szó, elgondolkodtató, hogy az eredeti formájában a történet mit mond az olvasójának. A magyar gyerekek nincsenek ahhoz szokva, hogy október 28-án zászlók lobogjanak a házakon, és nem kerül könnyű helyzetbe az a szülő sem, aki esti meseként felolvassa, hogy a jó elnök neve éppen Masaryk [maszarik]. Éppen ezért talán célszerűbb lett volna a történetet nem egyszerűen lefordítani, hanem adoptálni. A történetből kiderülhetett volna, hogy a kutyus és a cicus tőlünk távol, másik országban él, ahol mások a szokások – a magyar felnőttek körében sem nagyon ismert Masaryk nevét pedig el is lehetett volna hagyni.
Szlovákiában október 28-a nem állami ünnep: 1993-tól egyszerű pihenőnappá vált, 1999-től pedig emléknap, de munkanap.
@lcsaszar: „Mírně pozměněné je roku 1921 poprvé ve významu stroj použil český spisovatel Karel Čapek v dramatu R.U.R. Slovo mu poradil jeho bratr Josef Čapek, když se s ním Karel bavil o tom, jak umělou bytost pojmenovat. Původně zamýšlený labor zněl autorovi příliš „papírově“.[...] Josef Čapek podle bratrova svědectví navrhl slovo robot „se štětcem v ústech a maloval dál“. Tak vzniklo jedno ze světově nejznámějších slov českého původu, všeobecně rozšířené zejména díky proniknutí do angličtiny.”
cs.wikipedia.org/wiki/Robot#Etymologie
Bennem visszatetszést vált ki, amikor egy kisgyerekeknek szóló mesekönyvbe bekerül a politika. De lehet, hogy J. Čapeknek volt valami szándéka ezzel.
A robot szót nem ő, hanem szintén író testvére, Karel Čapek használta először.
@Zagrebacka Macka: Miféle vihar? Csupán egy dilemmáról van szó, melynek több jó megoldása is lehet, de valószínűleg egyik sem lesz tökéletes. Egyébként egyik lehetőségként éppen az merült fel, hogy a történetben legyen utalás arra, hogy nem nálunk játszódik – ennyi.
Ez most tényleg komoly? Át kéne írni egy irodalmi műben vagy bármiben, ami gyerekek kezébe kerülhet minden irodalmi, történelmi alak, sőt, földrajzi hely nevét, ami hülyén hangzik (hangozhat?)
Persze, mi is játszottunk olyat a térképpel, hogy "magyarul hülyén hangzó" helyeket kerestünk, de ez baj?
De szerintem ha a szülő meséli a történetet, akkor ott a lehetőség, hogy kicsit Á-sabban ejtse ki a nevet (nem magyar a-kkal, hanem jó tótosan), netán átnevezze maga az elnököt, ha ez szempont neki. Ha meg a gyerek olvassa, akkor talán az az y a névben kicsit távolítja is a hangalaktól, netán, ha röhögve találom a gyereket, mint szülő, vagy rákérdez, akkor meg el lehet neki magyarázni, hogy bizony, magyar neveknek is lehet vicces jelentésük "külföldiül" (nem pont ez, de tessék csak egy jó angolosan kiejtett Lovas-ra gondolni.... nekem volt ilyen nevű kollégám, amit az amcsik rendszeresen lófasznak ejtettek, de volt Giusepinna nevű olasz kolléganőm, aki rendszeresen csak PIna-ként szignálta a mailjeit...)
A másik, hogy na bumm, pont október 28-án nincs ünnep Magyarországon, de ettől talán egy gyerek is megérti, hogy máshol meg akkor van ünnep (avgy ha nem tudta, akkor itt a lehetőség elmondani neki!), ott akkor zászlózzák fel az utcákat.
Szerintem mindenhonnan jó dolog valamit tanulni, túlzott érzékenykedés miatt nem írnék át olyan dolgokat, amik igenis hasznos tudást közvetítenek a gyereknek, mindenféle külön tanulás, magolás nélkül. Mert miért válna neki kárára, ha a mese után tudni fog egy Masaryk nevű cseh(szlovák) elnökről, meg hogy két házzal odább október 28. egy ünnepnap?
De bárcsak valós veszély lenne, hogy gyerekek ezrei fognak gurulni a röhögéstől és/vagy értetlenkedni október 28. felett, mert Čapekot mesélnek neki a szülők...
Szóval, bocs, de szerintem vihar a biliben.