Hogyan tanult meg beszélni az ember?
Az emberi nyelv evolúciós hátterével foglalkozik a debreceni Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport legújabb előadássorozata.
A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, valamint a DAB Nyelvtudományi Munkabizottsága és a Debreceni Egyetem BTK Hallgatói Önkormányzata Nyelvkeletkezés és evolúció címen
társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozatot szervez. A 2014 márciusában kezdődő előadások ebben a szemeszterben az emberi nyelv eredetével, a kommunikáció és evolúció kérdéseivel foglalkoznak.
- Pléh Csaba (EKF Pszichológia Tanszék; Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoport): A nyelvkeletkezés három komponense: az agy, a társas élet és a kommunikáció megváltozása (2014. március 3.)
- Csányi Vilmos (MTA): Az emberi kommunikáció evolúciója (2014. március 24.)
- Számadó Szabolcs (MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja): Az emberi nyelv korai evolúciója: a kezdetek kezdete (2014. március 31.)
- Pongrácz Péter (ELTE Etológia Tanszék): Emóció, önmeghatározás és referencialitás: az akusztikus kommunikáció etológiai kutatása kutya és ember között (2014. április 14.)
- Szalontai Ádám (ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program; MTA Nyelvtudományi Intézet): A nyelv genetikai háttere (2014. április 28.)
- Garamszegi László Zsolt (Estación Biológica de Doñana, CSIC, Sevilla): Nyelvészet és az evolúcióbiológia: kulturálisan öröklődő replikátorok az emberi nyelvben és a madárénekben (2014. május 12.)
Az előadásokon minden érdeklődőt örömmel látnak. További információk a Társas-kognitív Nyelvészeti Kutatóscsoport honlapján és hírlevélben, továbbá a kutatcósoport Facebook-oldalán érhető el. Az előadásokat nem sokkal elhangzásuk után meg lehet tekinteni a Videotoriumon is –hasonlóan a 2011., 2012. és 2013. évi előadás-sorozathoz.
Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet C terem (Kis előadó)
Időpont: hétfőnként, 16 órától
Érdekes téma lenne, hogy a gyermekek nyelvi és "logopédiai" fejlődése párhuzamba állítható-e az emberiség nyelvi fejlődésével. Pl. sok gyerek "igen" helyett "idem"-et mond. Párhuzamba állítható-e ez a gícsér>dícsér illetve mevet>nevet átalakulásokkal a magyar nyelvben.