0:05
Főoldal | Rénhírek
Indigó vagy Tinta?

Hogyan ne írjunk enciklopédiát?

A közelmúltban megjelent Állatnevek enciklopédiája szomorú olvasmány. A figyelmes olvasóban ugyanis folyton a „milyen jó lenne ez, ha nem...” érzés bukkan fel olvasás közben. Pedig a sok érdekes történet és ismeret akár el is varázsolhatna bárkit. Cikkünk végére sajnos azt is megtudjuk, hogyan nem szabad enciklopédiát szerkeszteni.

Wenszky Nóra | 2012. június 25.

A Magyar nyelv kézikönyvei sorozat 24. tagjaként látott a közelmúltban napvilágot Rácz János Állatnevek enciklopédiája című vaskos kötete. A könyv a gerinces állatokkal foglalkozik – az alcím szerint az állatok elnevezéseinek eredete mellett kultúrtörténeti, néprajzi és mitológiai érdekességeket is megtudhatunk az egyes fajokról. A nyelvész szerző korábbi hasonló, a növények világába kalauzoló Növénynevek enciklopédiája című műve ugyancsak a Tinta Könyvkiadónál jelent meg 2010-ben.

A könyv hosszú, részletes előszóval kezdődik, kitér az anyaggyűjtéstől kezdve az etimológiai típusokon át az állatnevek őshazakutatásban játszott szerepéig számos kérdésre. A bőséges forrásmunkajegyzéket követően kezdődik maga a szótár, mely ábécérendben tárgyalja az állatneveket. A kötetet magyar, latin és német nyelvű névmutató zárja. Az 552 oldalas mű ára 5990,- Ft. Lássuk, milyen sikerrel birkózik meg a szerző a hatalmas névanyaggal!

Az első benyomások

A könyvet a jegesmedve címszónál nyitottuk ki először, ezen is mutatjuk be egy szócikk felépítését. A magyar név után néhány szavas, lényegre törő jellemzést olvashatunk az állatról, majd a latin név következik. Ebben az esetben itt sajnos nem a most érvényes latin nevet olvashatjuk (Ursus maritimus), hanem a korábban használt tudományos nevet: Thalarctos maritimus. A szerző csak később, az állat jellemzéséről szóló részben adja meg a jelenleg is használt tudományos elnevezést.

A latin név utáni első egység az állat neveiről szól. Egyrészt szerepel itt a magyar név eredete. A jegesmedve szónál a szerző a magyar név forrásaként a német Eisbär (szó szerint ’jégmedve’) szót adja meg, melynek tükörfordításából keletkezhetett a jegesmedve szó. Rácz felsorol számos más, az Eisbärrel azonos jelentésűnek ítélt elnevezést is a Wiktionary-ra támaszkodva. Ezek közé sajnálatos módon becsúszott néhány oda nem illő név is – a horvát sjeverni medvjed ’északi medve’ és a szlovén polarni medved ’sarki medve’. Lentebb a szerző kifejti, hogy egyes nyelvekben az állat a színéről, másokban az élőhelyéről kapta a nevét – ez utóbbi kategóriába illett volna bele a horvát és szlovén megfelelő.

Jegesmedvék
Jegesmedvék
(Forrás: Wikimedia Commons / Alan D. Wilson / CC BY-SA 3.0)

A szócikk harmadik részét magának az állatnak a részletesebb jellemzése alkotja. Olvashatunk az állat rendszertani besorolásáról, élőhelyéről és életmódjáról. Egyes állatneveknél itt kultúrtörténeti érdekességeket is olvashatunk a fajról. A leírás legvégén az állatnévhez valamilyen módon köthető más szócikkeket sorolja fel a szerző, jelen esetben a medve szóhoz utalja az olvasót. Lássuk most részletesebben a szócikkek egyes részeit.

A szótörténeti rész

A szavak történeti adatait megadó részben A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) gyakorlatát követve a szerző a nem összetett állatneveknél a szó legkorábbi előfordulásait mutatja be az első írásos adat megjelenésétől kezdve, évszámmal, forrással megjelölve. Ez a rész általában rengeteg adatot sorol fel, gyakran sokkal többet, mint a TESz, bár gyakoriak az átfedések. Ám míg a TESz a forrás neve után az oldalszámot is megadja, Rácznál az oldalszám rendszerint hiányzik. Tehát a sertés szó 1585-ös előfordulása a TESz-ben „(Cal. 484)” hivatkozással szerepel, míg Rácz könyvében csupán „(Calepinus)” a forrásmegjelölés, az oldalszám hiányzik. Így az Állatnevek enciklopédiájában szereplő adatok visszakeresése tulajdonképpen reménytelen.

A TESz-szel ellentétben Rácz egy adott név szövegkörnyezetét legtöbbször nem adja meg, csak magát a kiragadott szót. Bár ez a megoldás helytakarékos és sokszor tökéletesen elegendő, néhol félrevezető lehet. Erre példát a viza szócikkében találtunk. A viza szó a TESz szerint bizonytalan eredetű, de összefügg a viza latin huso elnevezésével.

Viza
Viza
(Forrás: Wikimedia Commons / Krüger)

Rácz szótörténeti felsorolásában szerepel az 1500-as évekből a vsonem alak. Az olvasó furcsállja, hogy míg az ennél korábbi és későbbi adatok mind viza alakúak különböző helyesírási változatokban, hogy kerül egyszer csak ide egy n meg egy m hang a szóba. A forrásmunka végiglapozása során kiderült, hogy a szó a következő mondatba van beágyazva:

„Esox quem nos vocamus Vsonem, est piscis Danubii maximus ut dicit Plinius 1. IX. quo major Danubii flumine non habetur. – Rosar. 1. II. Natatile. § 13.” ’Az a csuka, amit Vsonak nevezzük, egy nagy dunai halfajta. Plinius szerint ennél nagyobb hal nem is él a Dunában.’ (Szilády Áron (1880) Temesvári Pelbárt élete és munkái. 73. oldal)

Tehát a szót egy latin nyelvű szövegben találjuk, tárgyesetben. Alanyesete valószínűleg vsō [uszó] lehet, mely a homō ’ember’ szóhoz hasonlóan ragozódik, az -n tehát a tő része, az -em pedig a tárgyeset ragja (egyes számban).A szerző tehát duplán hibázott: egyfelől egy latin szót sorolt a magyar szavak közé, másfelől azt sem alapalakjában idézte, hanem úgy, ahogy az az adott szövegben előfordul.

Az etimológiai rész

Az előszóban Rácz azt írja, hogy a korai nyelvi adatok esetében igyekszik a régi írásmódot követni, de a mellékjelek pontos visszaadására nem törekedhetett. Ez a döntés a számítógép korában némileg érthetetlen, hiszen remek karakterkészletek állnak mindenki rendelkezésére. Rácz arra nem tér ki, hogy olyan nyelvek esetében, amelyeknek nem latin betűs az írása vagy nincs is hivatalos írásrendszere, milyen közlésmódot használ.

Ha végigbogarásszuk egy-egy szócikk szótörténeti részét, kiderül, hogy a megadott alakok írásmódja meglehetősen következetlen. Olyan esetben is hiányoznak néha ékezetek, amikor a magyar ábécé egyik ékezetes betűjét kellene használni. A fő forrásként használt TESz-hez képest rengeteg eltérés van. A nyúl szó szócikkében a következő különbségeket találtuk, miközben 5 másik szóalak megegyezett a TESz-szel.

nyelv TEsz Rácz
komi-permják ńimál ńimal
moksa numə̑l numal
finnugor (rekonstruált) *ńoma-lз *njomal

Egyes szócikkeknél más nyelvek szavai is terítékre kerülnek – ahol ismét lehetőség van a hibás írásra. A vitorláshalak angol nevét sailfischesként adja meg a szerző, holott sch-t a ’hal’ szóban a németben találunk, nem az angolban. A következő mondatból pedig csak az nem derül ki, hogy melyik angol szóról van szó:

„A nyúl neve flamand eredetű az angolban.”

Mivel a mezei és az üregi nyúl neve különbözik az angolban, még az angolul jól tudó olvasó sem tudja, hogy itt a szerző a – valóban flamand eredetű – rabbit vagy az egyébként indoeurópai gyökerekig visszavezethető hare szóra gondol-e.

Ha túltettük magunkat a fenti pontatlanságokon és következetlenségeken, lássuk magukat az etimológiai fejtegetéseket. A szerző az előszóban többször hangsúlyozza, hogy az állatnevek esetében nem elég nyelvészeti ismeretekkel rendelkezni a helyes szófejtéshez, állattani ismeretekre is szükség van. Ezzel messzemenően egyet is értünk – ám megjegyezzük, hogy a nyelvészeti alaposságot sem helyettesíthetik az állattani ismeretek.

A szerző – különösen a halnevek esetében – meglehetősen kategorikus kijelentéseket tesz egy-egy etimológiai fejtegetésről, sokszor anélkül, hogy ezt érvekkel alátámasztaná. Alább a garda halfaj nevének leírásából idézünk.

„Jövevényszóként elemzett magyarázatai a latinból [...], illetve a törökből [...] nem vehetők komolyan. Az ÉrtSz. és a TESz. szerint ismeretlen eredetű. Pedig nyilvánvaló, hogy [...] neve alakleíró terminus, a kard főnévvel függ össze.” (Rácz 2012: 187)

Azt nem tudjuk meg, hogy a latin és török eredetmagyarázat mi volt és miért nem vehető komolyan. Az sem derül ki, hogy nyelvi szempontból mi bizonyítja olyan nyilvánvalóan a kard szóval való összefüggést. A könyvben a ponty címszónál Fekete Antal cikke alapján közölt érvelés sem túl meggyőző. Eszerint a ponty, potyka, pozsár szavak mind a pocsolya szó tövéből keletkeztek volna. A TESz ezzel ellentétben mindkét szót ismeretlen eredetűnek tartja, és a kettő közötti etimológiai kapcsolatot kizárja.

A csík szó hosszas szófejtési kísérletében is számos, kevéssé meggyőző állítást találunk. A korábbi etimológiai fejtegetéseket a szerző a következő, később szláv példákkal alátámasztott állítással veti el:

„Minden megfejtési kísérlet abból a tévedésből indul ki, hogy a halnév a szláv nyelvek közül csak a magyarral közvetlenül érintkezőknél található meg.”

Ez legfeljebb arra lehet ellenérv, hogy a mű szerint Hadrovics magyar eredetűnek tartja a környező szláv nyelvekben fellelhető, hasonló alakokat. Ám az ismeretlen eredet, illetve finnugor származtatás ellen nem állja meg a helyét. A szerző ezután saját elképzelését mutatja be. Az még könnyen elképzelhető lenne, hogy a csík neve hangutánzó eredetű (a leírás szerint ez a hal képes hangadásra). Az már kevésbé egyértelmű, miből vonja le a szerző a következő következtetést:

„A csík neve összefügg a csi- szótővel ’csikorog’ jelentéssel, tehát itt [a magyarban] is hangutánzó szó.”

Az pedig már végképp érthetetlen, hogy a gondolatmenetet azzal zárja, hogy a környező szláv nyelvek hasonló nevei a „magyarból való átvételek” – mintha a bekezdés elején nem ezt tagadta volna...

Csík. Szláv vonások?
Csík. Szláv vonások?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tiit Hunt / CC BY-SA 3.0)

A könyv szövegében számos olyan kevéssé ismert terminus is előfordul, melyet a szerző nem magyaráz meg. Ilyen például a garda címszónál előforduló homonim név, melyben a homonímia nem a nyelvtanból ismert azonos alakúságot jelenti, hanem az állat hivatalos neve mellett élő társnév másik elnevezése. Hasonlóképpen ismeretlen lehet az olvasóknak a fürj szónál használt tautonímia kifejezés. Ezt arra jelenségre használják, ha egy faj tudományos nevének két tagja megegyezik – mint a fürj esetében a Coturnix coturnix. A következő, szakterminusokat nélkülöző mondatot pedig az ismert szavak ellenére sem sikerült értelmeznünk:

„Ezek nem arra példák, hogy a ponty eredetileg a lengyel halnév jelentésével átvett volna.”

Miután a kétségtelenül sok kutatás eredményeként előálló, gyakran számos népi elnevezést is felvonultató – ám sokszor nem pontos és nem tudományos – nyelvészeti részen kissé elkeseredve túljutottunk, forduljunk a fajleírások felé.

A fajok jellemzésének eredete

Az elsőként vizsgált jegesmedve szócikknél meglepve vettük észre, hogy az állat jellemzése a Wikipédia megfelelő szócikkének kivonatolt változata. A mondatok szóról szóra megegyeznek az ott leírtakkal, esetenként csak egyes tagmondatokat vagy szövegrészeket hagyott ki a szerző. A Wikipédia sem a forrásjegyzékben, sem az előszóban, sem magánál a szócikknél nem szerepel forrásként Rácz János művében – és idézőjeleket sem találunk az idézett szöveg körül. Az alábbi, Wikipédiából kimásolt szövegrészben vastaggal szedjük a könyvben olvasható verziót, mely a jegesmedve könyvbeli jellemzésének harmada:

A jegesmedve (Ursus maritimus, korábban Thalarctos maritimus) a ragadozók rendjébe, ezen belül a medvefélék családjába tartozó, az Északi-sarkvidéken élő emlősfaj, rendjének második legnagyobb tagja. A jegesmedve elterjedési területe az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Csak a párzásnál mennek stabil helyre.

A kissé megdöbbentő felfedezést követően gyors felmérést végeztünk találomra kiválasztott szócikkek jellegzetes mondatainak segítségével. A jégmadár, jávorszarvas, menyét, pásztormadár, coboly, fenyőrigó, póling, csimpánz címszavaknak az állatok jellemzéséről szóló része teljesen, a füsti fecskéé, gaviálé, kanalas gémé és a csikóhalé részben megegyezett a Wikipédia mondataival.

A vipera szócikkének a hazánkban élő kígyókról szóló része a Metapédián jelenik meg szó szerint – még Szahalin neve is hibásan Sachalin formában szerepel a honlapon és a könyvben is. Szajbling szócikk ugyan nincs a szabad enciklopédiában, ám a halfaj leírásából néhány mondat egy pisztrángokkal kapcsolatos honlapon is megjelenik, ami viszont nagy egyezéseket mutat a Brehm lexikonnal. A csau szócikkének egyes jellegzetes darabjai a Wikipédiáról, más részei kutyás honlapokról köszönnek vissza. A sarki csér jellemzéséből néhány mondatot egy az egyben megtaláltuk egy 2002-ben az interneten publikált cikkben. A lazacok jellemzéséből az első rész kísértetiesen hasonlít a Wikipédia szócikkéhez, a későbbi részből pedig a „magyar honosítási dilettantizmus csúcsa” kifejezést és környezetét találtuk meg egy halakkal foglalkozó honlapon. Olyan szócikk nem került ad hoc felmérésünkbe, amelyből legalább egy részt ne találtunk volna meg a világhálón egyszerű kereséssel.

Sokan próbálkoznak a módszerrel...
Sokan próbálkoznak a módszerrel...
(Forrás: Wikipedia Commons / Exey Panteleev / CC BY 2.0)

Bár jóhiszeműen feltételezhetjük, hogy az állatnevek iránt érdeklődő szerző szívesen tölti idejét ingyenes internetes oldalaknak a szerkesztésével, a Wikipédia fenti szócikkeit különböző szerzők jegyzik. Az pedig nem lehet, hogy egy néhány hete megjelent műből már több évvel ezelőtt idéztek volna a Wikipédia ismeretlen szerzői. Az esetleg előfordulhat, hogy a Wikipédia szerzői és Rácz János is ugyanabból a forrásból másolt – például meglehetősen sokszor tűnik fel a Wikipédia oldalainak forrásjegyzékében a Mester Kiadó Csodálatos állatvilág című gyűjtögetős ismeretterjesztő albuma. Ám ez sem szerepel az Állatnevek enciklopédiájának forrásjegyzékében, és a szerző nem említi, hogy ebben a műben szerzőként részt vett volna. Tehát bizony fel kellett volna tüntetnie a valódi forrásokat is az irodalomjegyzékben, és szó szerinti idézés esetében pedig azokat a fránya idézőjeleket sem lett volna szabad elfelejteni...

Kinek ajánljuk?

Könyvekről olvasna?

További könyvismertetések a nyesten!

Kimerítő és eredményes plágiumvadászatunk után nincs más hátra, mint végiggondolni, kinek is ajánlható az Állatnevek enciklopédiája. Ha a szerző számos részt nem másolt volna hivatkozás nélkül, ha pontosabb lett volna a nyelvi adatokat illetően, ha megalapozottabbak lennének az etimológiai állításai, és ha a szöveg nyelvileg mindenütt gördülékeny lenne – akkor minden állatokat, érdekességeket és a nyelvet szerető embernek ajánlhatnánk ezt a sokszínű, rengeteg nyelvi adatot és ismeretet tartalmazó és sokszor valóban érdekes könyvet. Így azonban nem tesszük.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (18):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2013. december 23. 18:27
18 Roland2

Tkp. off, de állatneves és érdekes :

" Az ilyen szemlélet képviselői a természettudományban , például az állattanban is döntő szóhoz jutottak , bár - mint az alábbi példa mutatja - néha nagyon groteszk módon , sőt egyenesen világ csúfjára. A legnagyobb török napilap, a Hürriyet adott hírt arról, hogy megváltoztatják egyes vadon élő állatok bevett nemzetközi elnevezését , ha az eddigi név " ellentétes az ország területi egységével". A lap 2005 március 5-én már ironikus címben jelentette, hogy a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium " hadjáratot indított szakadár állatok ellen". A rőtvadat eddig Capreolus capreolus armenusnak hívták latinul , minthogy azonban az armenus , vagyis az "örmény" szó esetleg zavarólag hathat, határozatot hoztak eltávolításáról. A vadjuh, az Ovis armeniana is erre a sorsra jutott, lett belőle Ovis orientalis anatolicus. A Vulpes vulpes kurdistanica helyett is csak az első két szó maradhatott meg a vörös róka tudományos latin megjelölésére. Mert hát ebből a hivatalos szemszögből nézve a Kurdisztánra utaló szó aztán végképp a "szeparatizmust táplálhatja". "

( Flesch István - Örmények, törökök,kurdok - Az 1915-ös örmény katasztrófa és a mai Törökország Corvina kiadó 377-378 . old. )

Erről egyébként ír a Wikipédia is : en.wikipedia.org/wiki/Animal_name_changes_in_Turkey

7 éve 2012. augusztus 3. 08:43
17 Fejes László (nyest.hu)

@raczjanos@indamail.hu:

Tisztelt Rácz Úr!

Mint arra szerzőnk rámutatott, Ön szó szerinti vett át szövegrészeket internetes forrásokból anélkül, hogy jelölte volna, hogy azok idézetek, és honnan származtak. Ettől kezdve felesleges úgy csinálni, mintha az lenne a kérdés, hogy ezek a források mennyire megbízhatóak.

Ön korábban azt állította, hogy szerzőként közreműködött a Wikipédia szerkesztésében, tehát a szövegek Öntől származnak. Mint Wenszky Nóra kifejtette, az idézetek a Wikipédián különböző szerzőktől származnak: ezt előzetesen is ellenőrizte, nehogy véletlenül igaztalanul vádolja Önt; utólag pedig kérte Önt, amennyiben több álnéven is szerkesztette a Wikipédiát, ezeket sorolja fel.

Amennyiben Ön nem igazolja, hogy ezek a szövegek nem Öntől származnak, abban az esetben nyilvánvaló, hogy Ön nem filológiailag volt pontatlan, hanem eltulajdonította mások szellemi tulajdonát: azaz plagizált. Ezen a tényen alig enyhít valamit, hogy legalább megbízható, színvonalas forrásokból lopott.

Ami a gardát illeti: szemantikailag ugyan alátámasztotta érvelését, de hangtanilag nem. A k ~ g nem igazán probléma, de honnan az a? Ha figyelembe vesszük az adatokat: galla, gárda, gargya, gyargya, korda, kárgya, abban az egyben teljesen egybecsengenek, hogy a van a végükön. A Másik probléma, hogy mikor keletkezhetett a szó. A magyarból már a 15. századból adatolható, a párhuzamaiban viszont mind elhomályosulatlan összetétel, ami inkább azt feltételezi, hogy viszonylag új alkotások. Utánanézett annak, hogy ezek mikortól adatoltak?

7 éve 2012. augusztus 3. 08:17
16 raczjanos@indamail.hu

Kedves Wenszky Nóra,

bizonyára a júliust szabadságon, pihenéssel töltötte, talán jó is a világhálót olyankor nélkülözni! Ezért kissé lassan érkezett válaszára azt írhatom, hogy számos nyelvi adattal, idegen nyelvi párhuzamokkal alátámasztva (mint tettem), igenis leírható: a garda halnév nyilván összefügg kard szavunkkal. Az angolna terminus viszont az angol népnévvel nyilván nem, még "az amerikai partoktól a Brit-szigetek mellett Európába érő Golf-áramlattal utazás" laikus feltételezés ellenére sem. Az Ön véleménye szerint a nyilvánvaló "szót tudományos igényű etimológiai fejtegetésekben nem lehet használni." Én viszont azt állítom, kimerítő adatolással igen. A kiemelkedő magyar etimológusok (Paizs, Bárczy, Kniezsa, Benkő, Beke, Hadrovics, Kiss Lajos, Kiss Jenő és sokan mások) nemigen fogalmaztak úgy, ahogy Ön szerint helyénvaló ("ezt a magyarázatot javaslom vagy tartom valószínűnek"), hiszen felállítottak etimológiai magyarázatokat, nem valószínűsítettek. Jóllehet - mint helyesen írja - "érvek felsorakoztatása után". Nyilván (hogy ennél a kritizált szónál maradjunk) a kutató akkor jár el bölcsen (és rokonszenvesen), ha nem állít, inkább kérdéseket tesz fel, nem ilyen azonban az etimológiai tanulmányok vagy a szótári szócikkek formája.

Csak megismételhetem: az egyes kultúrkörök szóanyagának kutatója, ha kibővítve enciklopédiát ír (társszerzőkkel jobban tenné!), bízvást támaszkodhat bizonyos internetes adatokra. Természetesen szigorú kritikával. Könyveimben a szócikkek első, nyelvészeti részét követő zoológiai vagy botanikai, gazdaságtörténeti, néprajzi, mitológiai és gyógyászati toldalékban nagy segítség volt a világhálón föllelhető sok érdekes adat, különösen a Metapedia, a számos nyelven is hozzáférhető Wikipédia enciklopédia, az Encyclopedia of life, a legnagyobb biológiai adatbázis (EL.), az US Department of Agriculture kitűnő Taxonomy for Plants lapja (GRIN.), a Terebess honlapok (T.) vagy például a Liber herbarum, the reference-guide to Herbal medicine (LH.) lektorált, zömében megbízható anyaga. Meglehet azonban, hogy ezekben a toldalékokban is úgy kellett volna adatolni, mint a névmagyarázó nyelvi részben. [Bár készséggel elismerem, a filológiai pontosság ebben a részben is számonkérhető (pl. kötetszám, lapszám), ilyen könnyedén visszakereshető formában eddig az egyes növénynevek és majd állatnevek a Nyr., MNy. hasábjain szerepelnek. Egyrészt terjedelmi okokból, másrészt a zömmel hiányzó igény miatt sem került sor a szokásos, kimerítő adatolásra. Az első kéziratban még így szerepelnek a szótörténeti, szóföldrajzi, etimológiai adatok, a könyvben már kompromisszummal.] Nem könnyű középutat találni szakfolyóirat és piaci könyv követelményei, igényei között.

Részben hasonló a probléma a csík halnév esetében is, amelynek tárgyalása nem nyelvészeknek valóban eléggé nehezen követhető, sőt, helyenként érdektelen. A szélesebb olvasóközönség számára természetesen át lehetne közérthetőbben fogalmazni. (Ugyanez áll számos más szócikkre is sajnos.) Ráadásul az ilyen tárgyalásmód olvasmányosabbá, gördülékenyebbé is teszi a könyvet, amely azonban nem akart letehetetlen olvasmány lenni, inkább utánalapozó gyűjtemény.

Szív. üdv.

Rácz János

7 éve 2012. július 31. 13:28
15 Wenszky Nóra

@raczjanos@indamail.hu:

Tisztelt Rácz János!

Köszönöm, hogy cikkemre reagált. Elnézését kérem, hogy csak most válaszolok, de júliusban nem voltam internetközelben. Három ponton szólt hozzá cikkem állításaihoz. Lássuk ezeket sorban.

1. A csík halnév eredete

Azt készséggel elismerem, hogy valóban nincs ellentmondás aközött, hogy más szláv nyelvekben is előfordul a halnak valamilyen csik-, sik- tövű alakja, és hogy a környező szláv nyelvekben megjelenő csik hangalakú elnevezések a magyarból való átvételek.

Lássuk, részletesebben mi a probléma a könyvben szereplő érveléssel. Ott ezek a feltételezések olvashatók a csík halnév eredetéről:

• ismeretlen eredetű (TESz.) – ez nem állja meg a helyét Ön szerint

• ugor (Bárczi Géza)

• elvonás a síkhal ’síkos hal’ csíkhal változatából (Bárczi Géza)

• ismeretlen, a cseh, erdélyi szász, szerb-horvát alakok a magyarból vannak (Kniezsa, Hadrovics)

Ekkor következik az a cikkemben is idézett állítás, hogy az tévedés, hogy csak a magyarral érintkező szláv nyelvekben található meg ez a halnév. Ezután számos szláv megfelelőt sorol fel, melyek az Ön átírásában sik-, syk, cik- kezdetűek, és kifejti, hogy ezek az orosz „síkat, cykat” valamint a cseh „sykati ’sziszeg, sistereg’” hangfestő szóra vezethetők vissza.

Most itt a szláv adatok átírásának és jelentésmegadásának pontosságára nem térek ki. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy ebből az okfejtésből az olvasó azt a következtetést vonja le, hogy Ön szerint a magyar csík szó szláv eredetű – mint ahogy ezt Ön mostani hozzászólásában is megerősítette. Az olvasó – mint például én is – azt is leszűrheti magának ebből az okfejtésből, hogy Ön szerint az is tévedés, hogy a környező szláv nyelvekben meglévő alakok a magyarból való átvételek. Expliciten egyik állítás sem hangzik el a könyvben, ez igaz.

Miután az olvasó elkönyvelte magában, következik az az állítás, hogy a magyar szó a csikorog szó tövével van összefüggésben. Itt kissé elbizonytalanodunk – hiszen eddig arról volt szó, hogy számos szláv nyelvben megvan a szó (tehát feltehetően mégis szláv eredetű).

Majd jön az az állítás, hogy a környező nyelvekben meglévő csik hangalakú szavak a magyarból való átvételek, ami végképp megkavarja az olvasót.

Sokkal egyértelműbb helyzetet teremtett volna, ha valami ilyesmit állít (ezt most a könyvben és a levelében leírt állításaiból próbálom összerakni, és azt nem állítom, hogy etimológiailag helyes fejtegetés):

Véleményem szerint a csík szó a magyarban korai szláv átvétel, ugyanabból a tőből származik mint az orosz шикать ’pisszeg, susog’ ige. Hangalakjára hatással lehetett a csikorog szó töve is. A környező szláv nyelvekbe a csik alak a magyarból került, visszakölcsönzéssel.

2. A garda és a kard szó összefüggéséről

Azt könyvében is részletesen leírja, hogy más nyelvekben is előfordul a halnak vágószerszámokról való elnevezése. Könnyen előfordulhat, hogy valóban összefüggés van a két szó között. Én csupán azon akadtam fenn, hogy ön szerint a két szó közti kapcsolat „nyilvánvaló”. Véleményem szerint ezt a szót tudományos igényű etimológiai fejtegetésekben nem lehet használni. Érvek felsorakoztatása után lehet azt mondani, hogy ezért meg ezért az eddigi feltételezés nem megalapozott, és az itt felsorolt érvek alapján én ezt a magyarázatot javaslom vagy tartom valószínűnek.

Mint ahogy az angolna neve sem az angol szóból ered, holott ez a laikusnak „nyilvánvaló” lehet. Még olyan feltételezése is lehet például valakinek, hogy az angolna az amerikai partoktól a Brit-szigetek mellett Európába érő Golf-áramlattal utazik, tehát elég sok köze van az angolokhoz.

3. Wikipédia

Azt örömmel hallom, hogy Ön tudását korábban is megosztotta a széles olvasóközönséggel a Wikipédián keresztül. Nagy kár, hogy ezt könyvében nem említette. Levelében ezt állítja:

„Magára a W. enciklopédiára igen sok elkészült szócikkem tettem fel az idők során. Nem az Állatvek enciklopédiája írása (2010-2011) közben, hanem lényegesen előbb, a halneves és a halászati könyveim írásakor. (Ezek vissza is köszönnek városi, horgászati stb. honlapokon.) ”,

Az ellentmond az Ön állításának, hogy több olyan szócikket találtam, ami a Wikipédiával nem mutatott egyezést, viszont más oldalakkal igen. Tehát ha Ön a Wikipédiára töltötte fel az anyagait, akkor hogy jelenhet meg például a vipera szócikke csak a Metapedia oldalán? Vagy bizonyos részek más, állatokkal foglalkozó oldalakon – de nem a Wikipédáián?

Azt az olvasók megnyugtatására megosztaná velünk, hogy milyen néven szokta a Wikipédián a szócikkeket szerkeszteni? A cikk írásakor én elég sok oldal szerkesztésének történetét megnéztem, de úgy találtam, hogy a lapokat különböző nicknevű szerkesztők jegyzik.

Várom válaszát!

Üdvözlettel:

Wenszky Nóra

7 éve 2012. június 29. 11:51
14 raczjanos@indamail.hu

Kedves cikkíró,

köszönöm az Állatnevek enciklopédiájának lelkiismeretes átolvasását, alapos elemzését!

A nyelvi részt illető észrevételeire (hiszen ez a rész érdekes inkább számomra) később hosszabban reagálok. Most csak a csík halnévhez: „Minden megfejtési kísérlet abból a tévedésből indul ki, hogy a halnév a szláv nyelvek közül csak a magyarral közvetlenül érintkezőknél található meg.” volt a kiinduló gondolat. Ön szerint "Az pedig már végképp érthetetlen, hogy a gondolatmenetet azzal zárja, hogy a környező szláv nyelvek hasonló nevei a „magyarból való átvételek” – mintha a bekezdés elején nem ezt tagadta volna..." Nincs itt ellentmondás, ezt nem tagadja egyáltalán az előző állítás, hiszen a szomszédos szláv nyelvekben megvan az átvétel, ugyanakkor a magyarba került alak más szláv megfelelőkkel függ össze. A garda név pedig nyilván a kard szóval függ össze, más nyelvekben ugyanez a névadás szemléleti háttere; vö. lat. pelecus, cultratus, dán sabelkarpe, fi. miekka-kala, or. sabla-ryba, ném. Schwertfisch, Messerkarpfen, szbhv. sabljak, szlk. šablár stb. L.még: N. kaszahal, szabóhal stb.; a test alakjára utaló terminusok.

A Wikipédia szerepel a bibliográfiában (W.), igaz azonban, hogy csak a Wikiszótár. Ez az én hibám. Magára a W. enciklopédiára igen sok elkészült szócikkem tettem fel az idők során. Nem az Állatvek enciklopédiája írása (2010-2011) közben, hanem lényegesen előbb, a halneves és a halászati könyveim írásakor. (Ezek vissza is köszönnek városi, horgászati stb. honlapokon.) Ugyanezt tettem számos növényneves szócikkemmel. Én a Wikipédiájat sok forrás viszonylag megbízható (mert ellenőrzött) szintézisének tekintem, egy-egy állat rövid leírásához bízvást meríthettem belőle. Ezért még nem kellene plágiumot kiáltani. A könyv címe is Állatnevek enciklopédiája, nem pedig az Állatok enciklopédiája, a szócikkek névtani része a döntő és szándékolt tartalma.

Kedves Wenszky Nóra, a hal úszni akar. Egészségére!

Rácz János

7 éve 2012. június 27. 18:32
13 Pesta

Vagy pedig phalloszos.

7 éve 2012. június 27. 17:25
12 Roland2

@Annie: Legközelebb biztos valami puncis kép lesz.. :)

7 éve 2012. június 27. 07:18
11 Predator

@Annie: Már egy pár pucér mellet sem lehet tudomáyos cikk nélkül leközölni? Botrány!

7 éve 2012. június 27. 00:14
10 Annie

már egy tudományos témájú cikket sem lehet pucér mellek nélkül leközölni?

7 éve 2012. június 25. 18:22
9 LvT

@Fejes László (nyest.hu): Két megjegyzésem lenne annak előrebocsátásával, hogy van Zaiczom és EWUng-om is:

- A Zaicznak van egy kétségtelen előnye a TESz-szel (és az EWUng-gal) szemben: az, hogy lehet kapni. Némiképp igaztalannak érzem ezt az ellenvetést, hogy a Zaicz puszta TESz-kompiláció, mivel ezt éppen hogy az előnyéül kellene venni. Míg mások a szép szavakon túl nem tesznek semmit az etimológiai irodalom kiadása érdekében, ők legalább kivonatolták.

- Vannak etimológiai szótáraim több országból: ezek átlagából a Zaicz nem lóg ki, gondolok itt pl. a szócikkeken belüli szótörténeti rész, ill. hivatkozások hiányára. A Duden Herkunftswörterbuchot említeném összehasonlításul. Ezek a nagyközönség számára készültek, ehhez méltó a „felszereltségük”, és ennek meg is felelnek.

7 éve 2012. június 25. 16:34
8 Fejes László (nyest.hu)

@Földönkívüli: Bocsánat, de Zaicz tevékenységét nem igazán lehet szótárírásnak nevezni. Lényegében a TESz-t „dolgoztatta fel” úgy, hogy kidobatta belőle a szótörténeti részt, az etimológiai részt pedig lerövidíttette. Önálló kutatást nem igazán végzett, új szócikket alig iktatott be. Ezt nem én állapítom meg, a szótárban is szerepel.

Más kérdés, hogy a zanzásítás olyan „jól” sikerült, hogy a TESz. „bonyolult” szövege gyakran jobban érthető, mint a Zaicz-féle „egyszerűsített”. Egyébként persze használható a Zaicz-szótár, csak jobban jár az ember, ha az eredetit nézi.

„Azért, mert EGY ember véleménye szerint gagyi?” Azért megérne egy körkérdést a szakmában. :)

„Vagy ha valaki nem olyan könyveket olvas, amelyeket a nyest szerkesztősége "jóváhagyott", akkor azok mind szarok és ne használja őket senki?” Nem emlékszem, hogy a Zaicz-szótárról írt volna a nyest...

„ha ennyire baromira okos emberek vannak itt a hozzászólók között, akkor írjanak jobb etimológiai szótárat...” Hát, ugye ezt el lehet mondani nyelvi ismeretterjesztő oldalakra vonatkoztatva is...

7 éve 2012. június 25. 15:34
7 Zeller Ede

@Földönkívüli:

ok. egyébiránt mi értelme van etimológiálkodni? annyi minden más hasznosabb időtöltés van: rákellenes gyógyszer után kutatni, házat építeni, gyereket nemzeni vagy csak simán ultizni.

7 éve 2012. június 25. 15:28
6 Sultanus Constantinus

@Zeller Ede: Én sem komolyan gondoltam, csak felhívtam a figyelmet a tényekre. ;) (Egyébként is, ha ennyire baromira okos emberek vannak itt a hozzászólók között, akkor írjanak jobb etimológiai szótárat... mert a legkönnyebb kritizálni.)

7 éve 2012. június 25. 15:21
5 Zeller Ede

@Földönkívüli:

nem dobom ki. csak ironizáltam. illetve csak próbáltam.

7 éve 2012. június 25. 15:13
4 Sultanus Constantinus

@Zeller Ede: Miért kellene kidobnod? Azért, mert EGY ember véleménye szerint gagyi? Vagy ha valaki nem olyan könyveket olvas, amelyeket a nyest szerkesztősége "jóváhagyott", akkor azok mind szarok és ne használja őket senki?