0:05
Főoldal | Rénhírek
Névügyi offenzíva

Heves georgiai támadás Grúzia ellen

Nyelvtudomány vagy szabad identitásválasztás? Az MTA és a Földrajzinév-bizottság nem támogatja a grúz diplomácia igényét, hogy országukat az elterjedtebb Grúzia helyett Georgiának nevezzük. A Külügyminisztériumon múlik, gazdagítja-e nyelvünket régi-új nyelvtörőkkel.

Tandary István | 2009. október 8.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, az Országgyűlésben interpelláció hangzott el egy különösnek tetsző kérdésről. Az Országgyűlés szeptember 21-i ülésén az SZDSZ képviselője, Eörsi Mátyás arról faggatta a Külügyminisztérium jelenlévő államtitkárát, Szabó Vilmost, vajon készen áll-e a Minisztérium Grúzia nevének megváltoztatására.  Eörsi Mátyás interpellációjában feltette a kérdést: „a szabad identitásválasztás vajon kiterjed-e egy ilyen, egy országnak nyilván fontos kérdésre, hogy hogyan hívják őt egy más állam, egy más nép nyelvén?”

Georgiaiak? Grúzok? Szaakasvili államfő támogatói nemzetiszínű zászlókat lengetve ünnepelnek Tibilisziben 2008 januárjában
Georgiaiak? Grúzok? Szaakasvili államfő támogatói nemzetiszínű zászlókat lengetve ünnepelnek Tibilisziben 2008 januárjában
(Forrás: MTI/EPA/Szergej Gritz)

Válaszában Szabó Vilmos (MSZP) óvatosan ugyan, de támogatásáról biztosította a grúz (avagy georgiai) kezdeményezést, elmondta, hogy a minisztérium levélben tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellett működő Földrajzinév-bizottságot, és megerősítette, hogy „van joga egy országnak kérni, hogy hogyan nevezzék”, valamint kifejezte azon reményét is, hogy a „műhelymunka” után a kérdésben pozitív döntést tudnak hozni. A parlamenti jegyzőkönyv tanulsága szerint Eörsi Mátyás a választ „Ajajaj!” bekiabálással nyugtázta.

Nemleges válasz az Akadémiától

Az Akadémia elnökét, dr. Pálinkás Józsefet Grúzia Magyarországra és Szerbiába akkreditált nagykövete, Zviad Chumburidze is a kérdés véleményezésére kérte. A szakvéleményt az MTA Nyelvtudományi Intézete Szótári Osztályának tudományos főmunkatársa, Gerstner Károly készítette el. A szakvélemény nem támogatta a kezdeményezést. Lapunknak nyilatkozva Gerstner röviden összefoglalta indokait is.

Grúzok és georgiaiak május 26-án, a grúz Függetlenség napjának ünnepén
Grúzok és georgiaiak május 26-án, a grúz Függetlenség napjának ünnepén
(Forrás: MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze)

Noha mind a Grúzia, mind a Georgia név felbukkan a XIX. századi forrásokban, semmi jel nem utal arra, hogy előbbi politikai megfontolásokból szorította volna ki az utóbbit. A grúz állásponttal szemben, mely szerint a kifogásolt forma szovjet nyomásra váltotta volna fel a bevett Georgia megnevezést, már egy 1803-as forrás is Grúziaként beszél az országról, és ha erre vonatkozó alapos statisztikai felmérés nem is született, Gerstner szerint a kettősség korábban is létezett, és a szovjet érát megelőzően is valamelyest gyakrabban bukkant fel a Grúzia névalak.

Bár – vélhetően német közvetítéssel – ez az alak a szláv nyelvekből honosodott meg a magyarban, a Grúzia, grúz alakhoz a magyar nyelvben semmiféle negatív konnotáció nem kapcsolható. Németországról – noha eredeti, szláv nyelvekből átvett alakja ezt a jelentést hordozta, ma már senkinek nem „a némák országa” jut eszébe, és Grúzia nevéhez is elsősorban pozitív konnotációk csatlakoznak, grúz teáról, grúz borról, és grúz irodalomról beszélgetünk, nem georgiairól. Ráadásul az elmúlt 50-60 esztendőben ez a forma gyakorlatilag kiszorította a Georgia megnevezést. A kettősség megszűnőben, és erőltetett visszaállítását a szakértő nem is javasolja. Oka ennek egyrészt az Egyesült Államok azonosan csengő nevű  tagállamával való téveszthetőség, másrészt a nyelv fejlődésében rejlő azon lehetőség, hogy a kettős megnevezés idővel hivatalos és pártolt, másrészről pejoratív tartalommal bíró kifejezéssé alakul. Márpedig – érvel a szakértő – ez éppen ellentétes azzal a céllal, amelyet a grúz diplomácia megfogalmaz.

Gerstner azt is kifogásolja, hogy a grúz kérés a magyar nyelv belső fejlődésébe kíván kívülről beleavatkozni. A nemzetközi érintkezésben leginkább használt közvetítőnyelvekben ma is Georgiát írunk, a magyar nyelvű közlekedésben azonban (leginkább a könnyebb ejthetőség okán) a Grúzia forma gyökeresedett meg. Különösen igaz ez a toldalékolt alakokra, Gerstner ezzel a párossal érzékelteti a különbséget: 'grúzoknak' – 'georgiaiaknak'. Ezen a grúzok által használt önmegjelölés sem segítene sokat, ők önmagukat  szakartvelinek, országukat Szakartvelónak nevezik.

Bizottsági ajánlás: Grúzia

Az akadémiai álláspontot az FVM Földrajzi-név Bizottsága is magáévá tette. Mint arról Dr. Dutkó András, a bizottság vezetője lapunknak beszámolt, szeptember 29-i ülésükön hozott határozatuk a meggyökeresedett Grúzia név mellett tette le voksát. A határozat azonban csupán ajánlás, országnevek esetében a bizottsági álláspont nem köti a hivatalos szerveket, hogy a diplomáciai érintkezésben a Külügyminisztérium milyen formát használ, az ő döntésüktől függ.

Grúzia nagykövete, Zviad Chumburidze lapunktól értesült a Földrajzinév-bizottság ülésén született döntésről, ám kitart a grúz diplomácia álláspontja mellett, és továbbra is fenntartja kérését, hogy a magyar nyelvű diplomáciai érintkezésben és a hivatalos használatban országát Georgiának, népét georgiaiaknak nevezzék. Elmondta, megkeresi a bizottság vezetőjét, és bízik benne, hogy érveik részletesebb kifejtése megváltoztathatja az akadémiai szakvéleményre alapozó bizottsági álláspontot.

Volt már rá példa

A grúz kérés nem egyedi, 2005 augusztusában az Izraelbe akkreditált grúz nagykövet is azzal a kéréssel fordult a zsidó állam képviselőihez, hogy a héber nyevű kommunkációban országát a kettős használatban lévő Georgia és Gruzija megnevezések közül az előbbin emlegessék. A kérés  meghallgatásra talált, azóta mind az izraeli hatóságok, mind a héber nyelvű sajtó többsége a kívánt formában használja az ország nevét.

Árnyalja a képet, hogy ott a Héber Nyelv Akadémiája helyt adott annak az érvelésnek, hogy az 1970-es évekig a héber nyelvben is a Georgia névalak volt használatos, a Gruzija alakot feltételezhetően a Szovjetunió területéről akkoriban nagy számban érkező, kétnyelvű orosz-grúz zsidó bevándorlók hozták magukkal és honosították meg.

A névhasználat kérdése mögött elsősorban politikai okok húzódnak. A grúzok az általunk is használt megnevezéssel szemben elsősorban azt hozzák fel, hogy külső megnevezésük egyes nyelvekben az orosz eredetű megnevezést követi. A grúz-orosz viszony pedig olyannyira feszült, hogy a két ország a dél-oszét és abház szeparatista törekvések kapcsán tavaly augusztusban fegyveres konfliktusba is keveredett.

Természetesen megkerestük az akadémiai állásfoglalás által kínosnak mondható helyzetbe hozott, ám döntéshozói helyzetben lévő Külügyminisztériumot is. Szabó Vilmos államtitkár azonban külföldön tartózkodik, Mátrai Zsuzsanna szóvivő pedig egyelőre nem reagált megkereséseinkre.

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...