Hargita és Kovászna két külön megyeként maradhat meg
Hargita és Kovászna megye megmaradhat két különálló közigazgatási egységként, de nem egyesülhet közös megyévé, ez a legnagyobb engedmény, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyáltalán elérhet – ezt maga Traian Basescu államfő jelentette ki egy román kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatában.
A romániai sajtóban csütörtökön felkapott nyilatkozat szerint az államfő ezzel a javaslatával maga állt elő az RMDSZ vezetőivel folytatott tanácskozáson, amely a közigazgatási átalakítás tervéről szólt. Elmondta, hogy az említett tanácskozáson egyértelműen jelezte: ez a legnagyobb engedmény, amelyet a magyarok e szervezete egyáltalán elérhet.
Basescu arra utalt, hogy az általa javasolt nyolc óriásmegye mellett a magyar többségű Kovászna és Hargita megmaradna külön megyei státusban úgy, ahogy most létezik, vagyis két külön megyeként, de nem egyesülhetnének. Leszögezte: részéről ez a végső ajánlat. „Maradjatok meg így, de ne tegyetek keresztbe egy etnikai kérdés miatt 20 millió románnak egy olyan folyamatban, amely számukra kedvező” – mondta Basescu az RMDSZ vezetőinek.
Az államfő – mint az adásban elmesélte – azt is közölte az RMDSZ vezetőivel, hogy Hargita és Kovászna megye továbbra is a kormánytámogatásoktól függ majd, ha elfogadják a kompromisszumos változatot. Szerinte ugyanis a többi nyolc „óriásmegye” közvetlenül fordulhat majd Brüsszelhez európai uniós pénzek megpályázására, és nem kell sorban állniuk a különböző miniszterek irodája előtt. Basescu ezzel értésre adta, hogy Hargita és Kovászna megye – mivel kis méretű marad – csak a bukaresti kormányon keresztül pályázhat uniós pénzekre.
Romániának jelenleg 41 megyéje és nyolc fejlesztési régiója van. Basescu és a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) azt javasolta, hogy a nyolc fejlesztési régiót alakítsák át megyékké, ezáltal csökkenne a bürokrácia, akárcsak a központi és helyi közigazgatási államapparátus. Ezt a javaslatot azért ellenzi az RMDSZ, mert a magyarság csaknem 90 százalékát befogadó észak-nyugati és központi óriásmegyékben a magyar nemzetiségű lakosság aránya 30, illetve 20 százalék alá csökkenne.
Az Új Magyar Szó csütörtöki száma szerint az RMDSZ várhatóan nemet mond hétfőn az államfőnek, a magyar szervezet ugyanis addig kapott határidőt arra, hogy választ adjon a területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban felmerült újabb javaslatra. A lap szerint az elutasító álláspont már az RMDSZ frakcióinak szerdai együttes ülésén körvonalazódott, de az utolsó szót a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell kimondania, amely szombaton ülésezik Marosvásárhelyen.
A magyar képviselők és szenátorok elsöprő többsége elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot, több aggály is megfogalmazódott – mondta a lapnak Édler András RMDSZ-es képviselő. A politikus a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy pénteken az RMDSZ területi elnökei, majd szombaton az SZKT is elutasítja az államelnök javaslatát. Szerinte arra hatalmazzák fel majd Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét: kérje az államfőtől, hogy az ország közigazgatási átszervezését őszre halasszák.
A Krónika című napilap is azt írta, hogy az RMDSZ erdélyi és a partiumi területi szervezeteinek vezetői sem értenek egyet Basescu legújabb javaslatával.