Hány finnugor szó van a magyarban?
Egy nyelvész megválaszolja a nem is egyszerű kérdést, hogy vajon hány finnugor szó is van a magyar nyelvben.
Az uráli nyelvekkel foglalkozó Rénhírek nevű blogon Fejes László nyelvész egy olvasó kérdésére megválaszolja a nem is egyszerű kérdést, hogy vajon hány finnugor szó is van a magyar nyelvben.
(Forrás: wikimedia commons)
Olvasó: Egy a finnugor nyelvészet iránt érdeklődő szempontjából lényeges kérdést szeretnék feltenni Önöknek.
A magyar nyelvben található finnugor eredetű szavak számával kapcsolatban eltérő és egymásnak ellentmondó adatokat lehet olvasni: például: az én középiskolai tankönyvem (Hajas Zsuzsa-Magyar nyelv 12.) a következőt írja „Kb. 1000-1200 szavunk bizonyíthatóan finnugor eredetű.” Csúcs Sándor 700 szóról ír (Honti László – A nyelvrokonságról. A török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság), a magyar nyelvű Wikipédia pedig ezt írja:
„Az, hogy mind a mai napig a hétköznapi beszéd elemei több, mint hatvan százalékban az ugor és a finnugor, sőt az uráli korra visszavezethetők, magában is jelzi a finnugor örökségünk meghatározó voltát; ha pedig figyelembe vesszük, hogy egyes 19. századi irodalmi nagyságaink (például Petőfi Sándor és Arany János) esetében ez az arány közelítheti a 80, sőt a 90%-ot, a magyart – legalábbis ebből a szempontból – egyértelműen a finnugor nyelvi örökség erős bástyájának tarthatjuk.”
Olvastam már 600 és 800 finnugor eredetű szóról is. Melyik szám állhat közelebb a valósághoz?
Ebbe a számba beletartoznak a már alig használt, kihalt vagy tájnyelvi szavak is?
Esetleg már az ugor alapnyelvhez köthető szavakat is ide sorolják?
Magára a finnugor alapnyelvre mekkora szókincset tudnak a nyelvészek rekonstruálni?
Rénhírek:
A kérdés nem olyan egyszerű, mint első pillantásra látszik. Először is, az alapnyelvre nem elsősorban szavakat, inkább morfémákat (töveket) rekonstruálunk. Így aztán kérdés, hogy a nyom főnevet és igét egy vagy két elemnek számoljuk-e, vagy a -ban/-ben ragot és a bél szót egy vagy két finnugor eredetű elemnek tekintjük-e, ill. előbbit a szókészlet elemei között számoljuk (mert önálló szóból ered), vagy a nyelvtani elemek között (mert ma már nem önálló szó). De a rekonstruktumok között is vannak biztosak és bizonytalanok, sőt, azokat, amelyeket az egyik munka biztosnak vesz, a másik említésre sem tart méltónak. A kérdésben a leginkább etalonnak tartható munka az Uralisches Etymologisches Wörterbuch, amely Honti László számításai szerint 704 magyar uráli–finnugor etimológiát tartalmaz: sajnos nem derül ki, hogy ez a biztos vagy az összes etimológia száma. Pontos számítást az egyes szótárakról nem találtam, de aki nagyon kíváncsi, elvégezheti. A 700 és az 1000 közötti szám elég biztosnak tűnik. Ez tehát az a szám, amely az alapnyelv szavaira vonatkozik. Természetesen más-más az uráli, a finnugor és az ugor eredetű szavak száma. Az UEW végén található statisztika szerint az ugor eredetű (tehát legalább a magyarban és az egyik ugor nyelvben megfelelővel rendelkező, de más uráli nyelvből ki nem mutatható) tő 157 van, ebből 105 biztosnak mondható.
A magyar nyelvben azonban jóval több olyan szó van, melyben finnugor tő rejlik. Arra, hogy hány ilyen szó van, nem igazán lehet értelmes választ adni, hiszen a válasz erősen függ attól, hogy az ad és az adás, adat (főnév és ige!), adomány, adhat stb. szót egynek vagy többnek tekintjük, sőt, ezeket különböző jelentéseikben is számolhatjuk külön-külön. Jellemző módon a szakirodalomban a képzett alakokat belső keletkezésűnek tartják, ha az önálló szótő is fennmaradt, ha azonban csak képzős alak maradt fenn, akkor ezt (vagy ezek egyikét, esetleg összevonva többet) alapnyelvi szónak tekintik. Az etimológiák készítésekor természetesen figyelembe veszik a köznyelvben nem használatos szavakat is, tehát a nyelvjárási és a kihalt szavak is beleértendők ezekbe a számokba.
Az UEW a finnugor és az uráli korra összesen 703 biztos és 355 bizonytalan etimológiát tartalmaz. Természetesen ezek többségének nincs folyatása az összes finnugor (uráli) nyelvben, így a magyarban sem.
A 80-90%-os adat viszont egészen másképp értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy a költő vagy író szövegében minden egyes szóról megállapítják, hogy milyen eredetű, és ebből készítenek statisztikát. A mérést tehát nem a szerző szókincsén, hanem szövegein végzik, ha egy szövegben egy finnugor eredetű szó háromszor fordul elő, akkor az három szónak számít. A finnugor elemek arányát tovább növeli, hogy nem csak a valódi finnugor eredetű szavakat számítják finnugornak, hanem az összes olyan képzett szót is, amelynek töve finnugor. (Egyes mérések kiterjednek a toldalékokra is, melyek még nagyobb arányban finnugor eredetűek, mint a tövek.) Ha az összetett szavakat nézzük, akkor az aki vagy az egyház rögtön 200%-os eredményt adnak, hiszen az összetételek mindkét eleme finnugor eredetű.
Az újonnan fellángolt "ugor-török" (igazából ugor-"akármi más") háború idején már régen az interteten kellene lennie -ha nem is egy teljes etimológiai szótárnak, de minimum finnugor szavaink szótárának.
Ez is egyfajta alkotmányos mulasztás.
Nyomtatásban azért létezik. Pl. pár éve jelent meg Zaicz Gábor nagyszerű etimológiai szótára. A régebbi Bárczi-féle "Magyar szófejtő szótár" is érdekes olvasmány, bár néhány ottani értelmezést már cáfoltak.
@ibn_battuta: Ha valóban érdekel minket a szavak eredete, akkor érdemes A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESZ) elővenni. Az említett Zaicz-féle szótár is nagyrészt erre épül, de rendkívüli módon leszűkíti a benne található információkat. Ez időnként ugyan megkönnyíti a feldolgozást, de máskor pontatlanságokhoz vezet, sőt, nem egyszer az "egyszerűsítés" következtében érthetetlenné válik a magyarázat. Sajnos a TESZ-t ma már elég nehéz beszerezni, és ha antikváriumban sikerül is rábukkanni, akkor sem olcsó. Vannak tervek, hogy anyaga felkerüljön az internetre, de sajnos erre legalább néhány évet biztosan kell várnunk.
Hány finnugor szó van az ANGOLBAN?
ház > house
fal > wall
ad > add
agg > aged
mező > meadow
velő > merrow
csappan > cheapen
dug > tuck
hím > he (mint egyes szám harmadik személyű hím)
m > v hangváltással:
ment > went
név > name
mi > we
mos > wash
mit? > what?
stb.
stb.
stb.
Körülbelül hétszáz.
@stanley: Hadd ajánljak egy etimológiai szótárt: www.etymonline.com
A "merrow" egyébként "marrow", csak azért mondom, nehogy ne találd meg.
A Nyest lépett egyet. Az évek óta gyártott mű-alternatív blődségeiket már mindenki megunta, oda se figyel.
Mostantól nix Szírius, most már mű-nyelvészeti hátteret is készül adni a blődségeknek.
Hogy bebizonyítsa, egyedül és kizárólag a finnugor nyelvészet a tudományos. Dolgozzatok csak:-))).
@stanley: What? Mit? :-)
Igen, különösen azért jó ez a példa, mert ezt Amerikában néhol még ma is ejthetik /ʍ/-vel, ami nyilvánvalóan csak egy szögletes /m/, ugye?
@Krizsa: Bocs, de ez a cikk 2010-es, tehát épp idén múlt öt éves. Ha kisgyerek lenne, már lassan iskolába menne. Így azért nehéz új tendenciákról beszélni. ;-)
@Krizsa: Az alternatív blődségek természetes keletkezésére te vagy a legjobb példa. Tehát azonkívül, hogy 200 éve folyamatosan voltak blődebbnél blődebb nyelvelméletek, most is láthatóan keletkeznek újak (szerény személyednek is hála). Csak az olló egyre nagyobbra nyílik, mert ti egyre ovisabb módszereket használtok (régen még a török rokonságot sokkal szakszerűbben próbálták alátámasztani). A te elméleted is megdőlt már 150 éve (hiába hazudod azt, hogy te találtad föl a gyöknyelvészetet, nem te találtad föl, csak épp a magad kényéhez igazítottad). De mivel rád is a korlátolt és nem a tudományos gondolkozás jellemző, ezért nem vagy képes felfogni, hogy a gyerekes elméletedet nem szükséges cáfolni, mert az ilyen gyerekes módszerek (hogy fogunk egy szótárt és kikeressük hatalmas munkával az azonos mássalhangzóvázakkal rendelkező szavakat) már 150 éve is elavultnak számítottak. A tudományos hozzáállásod is tipikusan egy nagycsoportos hozzáállásához mérhető: azaz érvelni nem tudsz, csak megsértődni, meg mocskolni a finnugor nyelvészetet. Ja és sajnáltatni magad, meg mártírnak beállítani, tehát erkölcsileg is megbuktál, azonkívül hogy a gyerekes gyöknyelvelméleted 100%-osan bukott. De te csak dolgozz szorgalmasan, lapozgasd a szótárakat, és ne gondolkozz, ha azt hiszed, hogy ez nyelvészet.:-))
@Krizsa: Az érvelési technikád is 100%-osan bukott, mert továbbra is figyelmen kívül hagyod, hogy ez nemcsak Magyarországon jellemző tudomány, hanem minden országban, minden nyelvre ilyen módszereket használnak. Persze ha a magadfajták képeznék a tudományt, azaz irányított lenne, akkor az egyes nemzeti nyelvészetek mind különböznének, mert mind azt akarná kihozni, hogy övé a legősibb nyelv. Akkor aztán könyörögnél egy egyenrangú FU-IND nyelvészet elismertetéséért, mert a tömegek aránya miatt nem a magyar nyelv lenne a világon a legtöbbek által legősibbnek mondott.
Nincs elődöm.
A sémi (évezredeken át stabil, s pont ezért a sémi) mássalhangzó vázakat előttem még senki nem hasonlította össze a NEM SÉMI (mert később már láncragozó vált) nyelvek mássalhangzó vázaival.
Önálló nyelvészeti rendszer felállításával, teljes szótárak feldolgozásával, a rokon-vázak (és származékaik, a rokonszavak) EZREINEK kimutatásával -
a sémi és a ragozó nyelvek között.
@arafuraferi: „mert ti egyre ovisabb módszereket használtok (régen még a török rokonságot sokkal szakszerűbben próbálták alátámasztani)” Az, hogy a magyar finnugor vagy török-e nem a rendes és az áltudomány vitája volt. Akkor ez még tényleg nem dőlt el.
@Krizsa: nyelveket kiválasztani egy korábban alkalmazott módszerhez, nem a spanyol viasz feltalálása. TEhát ha szavak MILLIÓIT is mutatod ki, akkor se te találtad ki a módszert.Szerinted a világ összes nyelvét összehasonlították már gyökvázak szempontjából? Ha nem, akkor minden új nyel-kettős összehasonblítása egy új módszer szerinted? Szóval a "Teljes szótárak", meg "szavak ezrei" meghatóak lehetnek egy irodalmi műben, de nem egy tudományos munka bizonyítékai.
@szigetva: igaz, mindenesetre nyilván a török alap nem volt tudományos, még ha nem is dőlt el, hogy melyik a tudományos. DE igazad van, lehet, hogy élesebben kellett volna elválasztanom.
@Krizsa: Amúgy még a dolgod is könnyebb, mert kész szótárak állnak rendelkezésedre, a régebbi álnyelvészeknek nehezebb dolguk volt.
@Fejes László (nyest.hu):
"...időnként ugyan megkönnyíti a feldolgozást, de máskor pontatlanságokhoz vezet, sőt, nem egyszer az "egyszerűsítés" következtében érthetetlenné válik a magyarázat."
Bizony - bizony... "látjátok feleim szümtükkel" - még a jeles publicista is megmondta - az "egyszerűsítés" - bizony lehet nagyon káros... és nem biztos, hogy szükség van rá a "népszerűtudományos" írásokban - mert az ott is félreértésre vezet.
@GéKI: "és nem biztos, hogy szükség van rá a "népszerűtudományos" írásokban - mert az ott is félreértésre vezet."
Mint mindenhol, ittis azt a bizonyos arany középutat érdemes keresni, ahol az egyszerűsítés lehetőleg még nem vezet súlyos félreértésekhez, de nem is olyan bonyolult, hogy a nem szakmabeliek képtelenek megérteni.
A nyest is a piacból él, ha nem teszi színesebbé, érdekesebbé, valamint könnyebben emészthetővé a "tudományos eredményeket", akkor nem lesz elég olvasója. Ha nincs olvasó, hirdetni se akarnak majd náluk, éhkoppon maradnak a szerkesztők, szerzők meg a főszerkesztő is.
Szerinted a hasonló témában írt következő két cikk közül melyiket olvassa szívesen el egy laikus (értsd: nem bölcsész)?
www.c3.hu/~magyarnyelv/04-3/szepe.pdf ("Csutlik, kotlik, hámlik. Megjegyzések a hiányos paradigmájú igék módjelezéséről") Idézet a cikkből: "A rendhagyó alakulatok fonológiai képletének végleges felépítése a szegmentális szekvenciaszervezés irányító szabályai szerint hajlamos alakulni"
m.nyest.hu/hirek/csukoljon-hogy-tessen-n...ulonleges-magyar-ige
Melyik cikk esetében valószínű, hogy a laikus elér a végéig?
Persze ha neked a nyest nem elég tudományos, akkor van lehetőséged mást is olvasni: www.c3.hu/~magyarnyelv/bevezeto/Archivum/regi.htm
@szigetva:
Annyira régi a cikk, hogy egy későbbi cikkben már a következőt írta egy szintén RÉNHÍREK – publicista:
www.nyest.hu/renhirek/leszamolas-a-finnugor-elmelettel-1-resz
„ Budenz József és Hunfalvy Pál kizárólag nyelvi bizonyítékokra alapozva megalkotta a finnugor rokonság elméletét… ez az elmélet azonban hamar kimúlt. Vámbéry Ármin az ugor–török háborúként emlegetett tudományos vitában szépen levezette, hogy a nyelvi rokonság nem szükségszerűen esik egybe a kulturális rokonsággal és a néprokonsággal.”
Sőt egy másik publicista pedig eképpen vall a finnurisztika által elkövetett alapvető hibákról:
„… a finnugrisztika is nagy hibát követett el, amikor „finnugor néprajz”-ról, „finnugor zené”-ról, „finnugor irodalom”-ról, sőt, „finnugor világlátás”-ról és hasonlókról kezdett beszélni. Kezdetben persze a tudományág művelőinek sem volt világos, hogy a nyelvi, kulturális és genetikai-antropológai párhuzamok nem vehetőek egy kalap alá. Az ilyen hangok azonban később is erősek voltak, és ma is hallhatjuk őket.”
Bizony – bizony, kedves kommentező társak… a hiba az önök készülékében van…
Vámbéry-t pedig ideje lenne rehabilitálni… vagy legalábbis tisztességgel megemlékezni róla, mint olyan emberről, akit valószínűleg mindössze a „hangerő” – győzött le… ha legyőzte egyáltalán valaha is….
@GéKI: De ehhez nekem mi közöm? Stanleynek ajánlottam egy angol etimológiai szótárt, hátha rájön, hogy forrása, Varga Csaba, mekkora marhaságokat mond. (Mondjuk sok reményt nem fűzök hozzá.)
@GéKI: Jó, akkor egy kérdés: pontosan minek mond ez ellent? Mi a "hiba a készülékeinkben"?
@GéKI: Minek akarod rehabilitálni, ha ez már 120 éve megtörtént.? Ja, hogy nem tudsz olvasni? Vagy szándékosan ferdítesz és kiragadva másolsz be egy idézetet? TEhát segítek értelmezni, hátha segítséggel könnyebben megy: Az ugor-török alapvetően nyelvészeti háború során szóba került a kulturális és néprokonság is. Az ugor-török-háború során, a nyelvünk török rokonságát, azaz Vámbéry elméletét végérvényesen megcáfolták (nem a hangerő, hanem a bizonyítékok miatt, ami később maga is belátott), de közben rávilágított olyan dolgokra, hogy, a nyelvrokonságot külön kell kezelni. Azóta nem is tesznek egyenlőségjelet a nyelvrokonság és az őstörténet közé. TEhát ezen hosszú háború alatt ebben a kérdésben nyert Vámbéry, de a lényegi kérdésben, ami a nyelvről szólt, nem. Előbb tanulj meg olvasni, mielőtt rehabilitálni akarsz valakit olyanért, amiben már akkor is igazat adtak neki.
@GéKI: Amit egyébként számonkérsz a nyelvészeken, azt sajnos inkább a történészeken kellene számon kérned (mult-kor portálon nem szoktál garázdálkodni?). Mert ők viszont gyakran összekötik a magyar nyelv akkori beszélőinek vándorlását a "magyar" nép vándorlásával. Amit persze nem teljesen lehetne megtenni, mert a nép fogalma szubjektív, tehát véleményem szerint többszálon futott az őstörténetünk, egyrészt az itt élő jelentős számban beolvadt népesség története is hozzátartozik a nyelvbeszélők vándorlásának története mellett. DE a szubjektivitás miatt ezen nyilván az idők végtelenségéig el lehetne vitatkozni, ez nem annyira tudományos kérdés, hanem felfogás kérdése.
@Irgun Baklav: idézlek: "A nyest is a piacból él, ha nem teszi színesebbé, érdekesebbé, valamint könnyebben emészthetővé a "tudományos eredményeket", akkor nem lesz elég olvasója. Ha nincs olvasó, hirdetni se akarnak majd náluk, éhkoppon maradnak a szerkesztők, szerzők meg a főszerkesztő is."
Krizsa: Súlyos erkölcsi ellentét feszül a honlap biznesz jellege (fizetésért dolgozó gárdájának létérdeke)
és aközött, hogy ez az egyetlen magyar honlap, ami a magyar nyelvészet ismeretterjesztő bázisának nyilvánítja önmagát. Ráadásul ez az egyetlen ilyen honlap Magyarországon.
Egy tudományág (a hivatalos összehasonlító történeti nyelvészet) "megdönthetetlenségéről" van szó. Az erről folytatandó társalgást minden, immorális eszközökkel is eltaposó, gátlástalanul piszkoló, "kitakaró" stb. - ráadásul komoly vitára nem fel sem készült gárda - elfojtási manővereiről van szó.
Tehát egy anyagilag érdekelt csoport próbál minden eszközzel mumifikálni egy elavult, tudománytalan nyelvészeti ágazatot.
Holott ez, amennyiben lehetséges volna, az MTA feladata. Az MTA azonban - mivel a finnugor nyelvészet fennmaradása az Európai Unió érdekeivel (az angol nyelv státuszának megőrzésével) esik egybe - s mivel ez a honlap is az Eu direktívái szerint működik - jó ürügyet talált a hallgatásra.
@Krizsa: Ja tudjuk a gonosz MTA nem enged érvényesülni, meg a gonosz Európa, amitől jelenleg sokkal több pénzt kapunk, mint amennyit befizetünk, de ugye ez is csak azért van, hogy majd jól leigázhasson minket, mert mostanában úgyis mindenki a Kárpát-medencébe akar jönni lakni. Micsoda frenetikus nyelvészeti érveid vannak! Ez ám a döfi.
"egy elavult, tudománytalan nyelvészeti ágazatot." A világ melyik részén nem ezt az elavult módszert alkalmazzák, és melyik részén követik az idők szavát, azaz alkalmazzák (a már 150 éve is kitalált, de általad kitaláltnak hazudott) szótárlapozgatásos jelentés-belemagyarázós modern Krizsa-módszert? Ha sehol a válasz, akkor ez így is fog maradni, vagy szerinted az itteni nyelvészetfikázós-szakmai érvhiányos-megsértődős bizonyításaidért majd egyszer valaki rehabilitálni fog?
@Krizsa: "ez az egyetlen magyar honlap, ami a magyar nyelvészet ismeretterjesztő bázisának nyilvánítja önmagát. Ráadásul ez az egyetlen ilyen honlap Magyarországon"
Nosza, rajta, csinálj másikat. Ja, hogy arra a kutya se lenne kíváncsi? Hát roppant kellemetlen...
@nadivereb: Eléggé el van tájolva, de figyelmeztetlek, hogy azt fogod válaszul kapni, hogy ő nem ért a számítógépekhez. (de hogy miért nem képes megérteni, hogy nem ez az "egyetlen" magyar honlap, nem tudom felfogni.)
@Pierre de La Croix: Nem fogok választ kapni, mert egy-két hete súlyosan megsértettem azzal, hogy elkezdtem kérdezgetni tudományosságról, bizonyítékokról és hasonló idegesítő dolgokról. Úgyhogy most silent treatment van, amiről ő szerintem azt hiszi, hogy nekem nagyon rossz. :D
@arafuraferi:
Az a baj, hogy ezt a nézetet, egy kissé aluldimenzionáljátok. Amikor a "finnugorellneseket" szapuljátok, akkor mindig ez a "vezérérv" - hogy Budenz óta a finnugrisztika megkérdőjelezése komolyan már nem releváns.
Azt már nem teszitek, hozzá, hogy a nép, kultúra, politika, életmód - tekintetében is lehet "rokonságot" - keresni, amikor más tudományok ( régészet, antropológia, irodalom, zene...néprajz ) kutatási eredményeinek felhasználásából indulunk ki. Ehelyett dicsőmúltazni, halszagúzni....kezdetek, aminek ugye a "kötözködésen és a szitkozódáson" - kívül más értelme nincs.
Még csak véletlenül sem hívjátok fel a "laikus" - figyelmét, hogy Ő most Vámbéry útján jár... és nem Budenzén... ennyi a különbség.
Nem hívjátok fel a figyelmét, hogy amit keres, az nem a nyelvtudomány ugyan... de egy másik tudomány (esetleg lehet) - hanem elkezditek átkozni, szitkozódni, gyalázkodni, lesajnálni, és lenézni a szerencsétlent.
Pedig erről a viselkedésformáról ( egy könyv kapcsán ) egyszer valaha, elég lesújtóan nyilatkozott egyszer egy finnugrista:
renhirek.blogspot.hu/2010/07/placeborol-2.html
„Úgy vélem, ez a kötet semmilyen szerepet nem játszhat a finnugorellenes elméletek visszaszorításában, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A szakmának viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve nem mondhatjuk, hogy csak a finnugorellenes oldal gyalázkodik.
Szeretném már egyszer látni, amikor megfogadjátok ennek az intelemnek csak egy piciny szeletét… és nem esnétek neki egy itt megjelenő szerencsétlennek, azonnal…
( Lehet, hogy mégis csak csinálok egy „álnicknevet” – próbaképen)
@GéKI: TE most kiről beszélsz? Milyen új csávóról, akit rögtön lehülyézünk? Ha nem teljesen hülye, akkor próbáljuk felvilágosítani, és csak utána lehülyézni, ha annyira reménytelen, hogy semmilyen érvet nem fog föl (Krizsa ilyen pl.). Ki-ki stílusa szerint, én pl. simán lehülyézem, de én nem a szakma vagyok. Egyébként ez sokkal őszintébb megnyilvánulás, mint az álszent eszmék mögé bújva lehazaárulózni nyelvészeket. Mert ez sokkal elterjedtebb, mint az ami ellen te itt küzdesz. Ennek köszönhető, hogy laikusok semmi tudás nélkül holt magabiztosan nyilvánulnak meg nyelvészeti téren, és már eleve úgy lép be, hogy a finnugor nyelvészet hülyeség. Elég csak elolvasni ennek a cikknek a hozzászólásait: tortenelemportal.hu/2012/10/torok-eredet...nferencia-ankaraban/
Egy darab hozzászólót olvastam, aki egyáltalán felveti, hogy talán a nyelvészek csak jobban tudják a többi két részre osztható, van a mérsékelt, aki azt mondja, hogy úgy győzzük le őket (finnugor nyelvészeket), hogy nyelvészetileg képezzük magunkat (mintha bármit is le kéne győzni), de a nagyrésze sík hülye elméletek propagálása (tehát fel se merül, hogy a hozzászólásokban a cikk tartalmát állítják vitába a hivatalos nyelvészeti tudománnyal, az már kész tény, hogy megdőlt szerintük). Ha szerinted is ezek után még azokat kell sajnálni, akik a hazug összeesküvéselméleteikkel a nyelvészek ellen hangolták a közvéleményt, akkor elég nagy baj van a te fejedben is.
"Azt már nem teszitek, hozzá" Mit hazudozol, én számtalanszor leírtam már mit gondolok a nyelv, meg néprokonságról, de nyilván minden hozzászólásomban nem fogom ismételni magam. DE ezt már nem fejtem ki neked, mert nem akarsz megtanulni olvasni.
@GéKI: Amúgy ha nem szenvednél te is a képzelt összeesküvés-elméletedtől, akkor láthatnád, hogy a veletek vitába szállók egymással is szoktak vitázni, csak épp nem olyan hevesen, mert a jártasság miatt sokkal nagyobb az összhang (bocs nyelvészurak, hogy a jártas kategóriába soroltam magam, de az átlagemberhez képest úgy tapasztalom jártas vagyok:-))
@GéKI: Krizsa haverod is megjelenése óta folyamatosan gyalázkodik, meg hazudozik, de persze, ha ezzel szembesítik (esetleg durvább stílusban), akkor megsértődik.
hány magyar szó van a finnugorban?
majdnem mind.
.
hány olyan magyar szó van, ami nincs a finnugorban?
a fele.
.
nyom : tup tapp tip.
húz (ház) : drag (nadrág-húzentrógli).
nyúl nyél nyíl : ab aja ajt.
.
nyomdok. nyomtáv. nyomvonal. nyomoz.
nyomat. nyomtat. nyomaszt. nyomatosít. nyomul.
nyomorék. nyomorít. nyomorult. nyomvadt.
föltűr. türemkedik.
torlaszol. szl. zá-taras(z)
:
feltárul.
tárva-nyit sz. o-t-vor dvere dvore
kitér eltérül megtérül tér (egyet)
teret terem terep terül elterebélyesen
tar tarló tarkó (homlok homorú hold sarló)
toporzékol toprongy töpörödött töpörnyű és a törpe ami a twerp
.szl . trpazlik meg a trpezlivost
türelem
töredelmes
töredékes
törékeny
tőr
törv-ény
@shanditiredum: mi az a töpörnyű?
Akik a levegőbe "lövöldözéssel" keresik a kenyerüket...
Egy beszélgetés jut eszembe egy régi harcossal - aki még a briteket igyekezett innen elkergetni. Az állam megalakulása előtt. (Régen meghalt.) Ilyen kemény legénytől biztos meg szabad kérdezni, gondoltam, ez nem érzékenykedik. "Te öltél már embert? Úgy értem, hogy biztosan, hogy tudsz is róla. Mert annyira szidod az arabokat..." attól könnyebb? Sokáig nézett mereven. Nem tudom konkrétan, hát nem szaladtam oda hozzájuk, aki elesett - de biztos. Persze! Muszáj utálni, máskép nem bírna az ember lőni... meg elfelejteni se lehet.
@arafuraferi:
Itt valami félreértés van - én minden állításomat a finnugrisztika talaján állva írom... minden állításomat egy finnugristától vettem át - és minden citált idézetem, egy valódi finnugristától való ...
Pontosan ez az amit nem veszel észre...
Te itt nem velem vitatkozol, hanem a szakmával - mert én mindent onnan idézek...
Saját "modellem" - egyedül a honfoglalást megelőző időszak tekintetében van ... a Levedi kabarságát illetően... de ez most irreleváns...
Úgyhogy hatalmas - bakokat lövöldözel" - amikor az én "összeesküvés" elméletemről értekezel:
Az idézeteim, amelyeket a ti "finnugrizmusotok" cáfolataként szoktam használni László Gyulától, Honti Lászlótól. Pusztay Jánostól, Fodor Istvántól, Klíma Lászlótól, és Fejes Lászlótól szoktam venni.
Még a @zegernyeit is a saját kollégái állításaival szoktam szembesíteni... méghozzá azoknak is a "népszerű tudományos" írásaiból - hogy hogy ne vádolhasson sportszerűtlenséggel...
Úgyhogy - hajrá! - kedves "jártas kolléga" - akinek még ez a nyilvánvalóság sem tűnt fel...
@GéKI: na, akkor már csak annyi kellene, hogy sikerüljön értelmezni az idézeteket. Utána pedig abbahagyni a kontextus nélküli felesleges idézgetést.
@GéKI: Bocs, de meg kell jegyeznem, hogy totál kifáérasztasz azzal, hogy mindent duplán kell magyarázni neked. A te összeesküvéselméleted alatt természetesen a finnugrisztikus-finnugrizmus, meg László-maffia mini-összeesküvéselméletedet értettem, nem azt, amiket nyelvészet tárgyában tesznek a laikusok. Én zegernyeivel nem voltam mindenben egy véleményen, de nagyrészt tisztelem azt, hogy tájékoztat a legújabb eredményekről, a stílusát meg megszoktam, és nem gondolnám, hogy azért ilyen a stílusa, hogy kisebbségi érzést okozzon neked a magyarságod miatt. Azt leírtam már többször, hogy mit gondolok róla, miért ilyen a stílusa, de nem várom el tőled, hogy kiszakadj a szellemi skatulyából, és elfogadom, hogy téged így el kelfogadni összeesküvésestül együtt. TEhát alapjában leszarom a zegernyei-baszogatásodat (szerintem ő is), de persze mivel állandóan a pofánkba tolod (és nemcsak a tárgyilagos véleményedet írod, hanem kimondottan zaklatás jelleget mutat kívülről nézve), és másról se tudsz beszélni, lesz megjegyzésem máskor is hozzá. És akkor se, meg most se célom téged meggyőzni, nekem, a kommentelés szórakozás. Nem a te igazatadásod számít, hanem olyanoké, akik kicsit árnyaltabban gondolkoznak. Tehát ez a te háborúd, úgyhogy nem nekem kell hajrát kívánnod.
Más: A nyelvészeti kommentek linkjét azért idéztem be neked, mert felhoztad, hogy a finnugrizmusban szoktak dicső múltazni. Hát ott találsz rá példát, hogy nem. A halszagú egy régies dolog, azzal ma már tényleg nem nagyon jönnek, de az indítékok nem változtak, azaz valamiért nem tetszik nekik egy északi nyelvrokonság, és a tetszőhöz (kinek mi tetszik, sose fognak ebben se egyezségre jutni) akarják igazítani, az elméleteik idiótaságfaktora természetesen különböző fokú. Te pedig kifogásoltad, hogy miért kedveskedünk minden jóval a tévelygőknek, és próbáljuk őket normálisan más útra terelni. Hát azért mert nem lehet, akinek ez bekattant, hogy nem tetszik, hogy nem a magyar az egyedüli ősnyelv, a világ érveit se fogja fel. Magyarán elvakítja a hülyesége. Én személy szerint az ilyen hozzáálláshoz nem fogok nyájasan hozzáállni. És nem célom meggyőzni az arra nem fogékony embereket, mert az ő dolguk, hogy hülyék maradnak-e, vagy tájékozódnak. Ez az ő problémájuk, mert ők érzik magukat szarul a tudományos eredmények miatt, nekem nincs bajom azzal, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. Ők rangsorolják a nyelveket, népeket, ők gyártják maguknak a problémákat.
@GéKI: És természetesen az arra fogékonyaknak próbáltam már én is magyarázni, de csak addig, amíg ki nem derült, hogy nem is olyan fogékonyak. TEhát nem igaz, hogy rögtön hülyézünk.
@GéKI: Ahogy Krizsát se célom meggyőzni, nem azért írogatok neki, mert abban reménykedek, hogy egyszer elfogadja az érveket. Ha ilyen lelkes, akkor inkább segítek neki hülyét csinálni magából. DE ha értelmes ember olvassa, az el fogja fogadni, hogy az ilyen módszerek sose fognak a tudományban érvényre jutni, mert már több, mint száz éve tudják a nyelvészek, hogy a szóhasonlítgatások, gyökvázakkal való játékos jelentés belemagyarázások, totál félrevezetőek, és gyakorlatilag minden nyelvet lehet ilyen módszerrel rokonítani mindegyikkel. Krizsa gyakorlatilag ott tart a nyelvészetben, mint a csillagászok a sötét középkorban hogy a Föld lapos, és körülötte kering a Nap, meg a többi bolygó.
@GéKI: Egyébként valójában most is nádiverébbel beszélgetek, csak ez az álca, hogy nektek címzem.:-)
@arafuraferi: Frászkarikát, Krizsa ott tart mint Lacantius (262-345) és pluszba még úgy is tálalja, hogy az az ő saját "tudományos" eredménye. (Ő legalább a Bibliára hivatkozott)
sotetkozepkor.blog.hu/2010/02/18/lapos_vagy_gombolyu
@nadivereb:
Talán ha lennél, oly szíves néhány egyszerű példával igazolni az - amúgy, lényegre törő - állításodat, még komolyan is lehetne venni téged.
@Pierre de La Croix: Akkor bocs a középkori csillagászok szellemi örököseitől a laposságért, meg hogy Krizsa-elméletét akaratlanul ennyire modernnek minősítettem.:-) Mivel mindenképp ahhoz hasonlítanám, tehát nem elégszem meg azzal, hogy a geocentrikusságnál tart, de már tudja, hogy gömbölyű. DE ahogy látom, ti nyelvészek sem.:-)
@arafuraferi:
"de az indítékok nem változtak, azaz valamiért nem tetszik nekik egy északi nyelvrokonság"
Ez a "finnugrisztikus dogma " pont olyan elavult mint a halszag... semmivel nem különb. Nekem pl. eszembe sem jut - amikor itt kommentelek, a tisztességes és szakszerű publikálás és beszédstílus érdekében. De még mástól sem olvastam - de lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok - semmiképen nem álltalános - tehát az állításod egy blődli.
@arafuraferi:
Hát arról meg, hogy te "hozzáértőbb" lennél a többi laikushoz képest - egyszerűen röhej a köbön. Kicsit nézzél már magadba... még a végén elszállsz....
@GéKI: Oké látom szartál beleolvasni a kommentekbe. Ennyit rólad.
"hogy te "hozzáértőbb" lennél a többi laikushoz képest" Igen az hozzáértőbb, aki utánaolvas, ennyi eszed sincs, a tudomány nem szent, amiről meg se szólalhat senki, csak éppen legyen tisztában abban az ügyben az épp aktuális tudományos eredménnyel. A tudománnyal vitatkozni is lehet éppen (még laikusoknak is, ha veszi a fáradságot, és utánajár a bizonyításoknak), de nem úgy, hogy bizonyított tényeket nem fogadunk el. A tudomány rendszerezésével, elnvezéstanával is lehet vitatkozni, mert az viszont nem eleve elrendelt. Úgyhogy nem szükséges magamba néznem, de rád rádférne egy önismereti tréning. És engedtesd már meg, hogy ne ugyanabba a kategóriába soroljam magam, mint az aki teljesen hülye a témához, és ezoterikus elméleteket gyárt vagy hisz el. Márpedig a legtöbb laikus ma Magyarországon elhiszi, hogy nem finnugor a magyar nyelv. DE ezt egy olyan ember úgyse fogja fel, aki papírok indoka közé menekül, ha magasztalja magát (nekem diplomám van, én mérnök vagyok), és ha a tájékozatlanságát is papírokkal magyarázza (nekem nincs papírom, én nem szoktam....) Ez utóbbi csak egy ideje érvényes persze, hiába hazudod azt, hogy nem szoktál, nemrég, még bőszen fejtegetted a finnugor nyelvek szamojéd nyelvekkel való azonos rokonsági fokát. Tehát elég röhejes mindenhez a hozzáállásod, te nagy MÉRNÖK (aki a logikát messze elkerüli).
@GéKI: És az, hogy neked nem jut eszedbe, az nem indok, hogy elzárd magad a külvilágtól, és ne vedd figyelembe azokat az átlagvéleményeket, amiket egy átlagoldalon olvasni. (Elég lenne csak az első kommentet elolvasni rögtön.) Majd ha egyszer lesz kedved tájékozódni a világról, akkor utánajársz, addig meg hazudd nyugodtan azt, hogy ez csak kitaláció. Hisz a hazugságod megnyugtat a saját hülye elméletedben.
@GéKI: "a végén elszállsz...." szerintem te előbb szállsz el a diplomádtól, mint én magamtól, én tudom a korlátaim, azt is tudom, hogy írtam már baromságot, és nyilván képes vagyok az új tanulmányok befogadására is. Te viszont elég nehezen jutsz egyről a kettőre (azért tetű lassan haladsz persze te is, odáig már eljutottál több hónap után, hogy a szamojéd nyelvek finnugorral azonos rokonsági fokát nem hajtogatod). Főleg, ha még alapvető mondatok értelmezésével is bajod van.
@arafuraferi: "a legtöbb laikus ma Magyarországon elhiszi" Ez nem az átlag laikus hibája, hanem az olyan laikusoké, akik gyártják ezeket a barom elméleteket, és mögéjük a háttéranyagot.
@GéKI: Egyébként beszélsz te élő emberrel amúgy néha, vagy a nyugdíjas éveid kizárólag a monitor előtt töltöd, és piac helyett rendeled az ételt? Mert ha igen, nem hiszem el, hogy nem találkoztál olyan véleménnyel, hogy a finnugor nyelvrokonságot Habsburgok nyomására találták ki. TEhát nyilvánvalóan hazug ember vagy vénségedre.
@GéKI: milyen állításomat? A linkelt kommentemben semmilyen, példával igazolható állítás nem hangzott el.
(hacsak az nem, hogy állandóan kontextus nélkül linkelgetsz, de az megtekinthető a 17-es kommentben és még ki tudja, hányban különböző cikkek alatt.)
@arafuraferi: "Krizsa gyakorlatilag ott tart a nyelvészetben, mint a csillagászok a sötét középkorban hogy a Föld lapos, és körülötte kering a Nap, meg a többi bolygó."
Hát épp ez az. A csillagászok a középkorban is tudták, hogy ez marhára nem így van, mert ellentmondott volna a megfigyeléseknek. Maximum az egyház és a laikusok gondolhatták ezt.
Tehát Krizsa ott tart a nyelvészetben, ahol a középkori dilettánsok a középkori csillagászatban. :)
@nadivereb: Ja, de ezért már elnézést is kértem.:-) Illetve csak a laposságért. DE ugye mivel Krizsa elmélete a laposság és geocentrikusság együttesével értékelhető, ezért teljesen igazad van, hogy elmélete annyit ér, mint egy középkori csillagászégetőé.:-)
@nadivereb: sem az egyház, sem a laikusok.
wangfolyo.blogspot.hu/2013/11/elkeszult-nagy-mu.html
@deakt: Biztosan ezt akartad linkelni? Én itt nem találok semmi relevánsat.
Egyébként nem véletlenül volt ott a kommentemben a "maximum" szó - és ráadásul a világ akkori legműveltebb embereinek (egyházfők, egyetemi vezetők, filozófusok) véleménye szerintem nem jelent semmit abból a szempontból, hogy egy "mezei" helyi/regionális egyházi vezető, pap vagy laikus átlagember mit gondolt ugyanerről. Főleg, hogy a Biblia bizonyos passzusai (Jel 7,1 pl.) értelmezhetőek úgy is, hogy a Föld lapos, de legalábbis vannak neki "szegletei".
@arafuraferi:
Szeretném megköszönni, hogy az iménti kommentfolymoddal, teljesen egyértelművé tetted, a helyedet... a "szakemberek"...között.
Csak azért "húztalak fel" - hogy pontosan azt írd le amit leírtál... ha még egy kicsit hergeled magad, az is kiderül, hogy semmivel sem vagy jobb a "hunfiúnál"...
@nadivereb:
"... állandóan kontextus nélkül linkelgetsz..."
Igen... erre az állításodra szeretnék egy komolyan vehető példát, ha hoznál... előtérben a 17 - ben írt hozzászólásom.
A csak kijelentő mondatok nem érnek... érvek... érvek... érvek...ha komolyan gondolod!
@Fejes László (nyest.hu):
"Ha az összetett szavakat nézzük, akkor az "aki" vagy az "egyház" rögtön 200%-os eredményt adnak, hiszen az összetételek mindkét eleme finnugor eredetű"
Tudom, hogy dolgozol, de ha mégis ide pillantanál erősítsd meg, hogy itt csak vicceltél...
@GéKI: először: a 19.-ben feltettem neked egy kérdést, amire azóta se kaptam választ.
Másodszor: már több tucatszor leírták neked, hogy ezek az idézetek egyáltalán nem állnak ellentmondásban semmivel, amit a modern nyelvtudomány állít. Ahogy azt egyébként az eredeti kontextusukban el lehet olvasni. Nézd csak:
"Ebben történetesen Vámbérynek volt igaza, noha az ugorokkal vívott háborúját elvesztette.
Akkor mi van a finnugor elmélet helyett? A finnugor nyelvrokonságról szóló, nyelvészetileg igazolt tudományos állítás. A nyelvészet a maga módszereivel megállapította, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvek családjába tartozik. E nyelvi kapcsolat történeti tartalommal való megtöltése (már amennyiben ez lehetséges) már a történészek dolga."
Te mégis úgy dobálózol ezekkel az idézetekkel, mintha megcáfolnának bármit is.
Szóval: hol a hiba a készülékünkben?
@GéKI: Minek akarnék megfelelni egy gépnek? Na de amit ezért a beetetésért most a nyest kap tőlem a következő kommentben.
@nadivereb: biztos, Olvasd el Umberto Eco hivatkozott könyvét.
@nadivereb:
"... már több tucatszor leírták neked, hogy ezek az idézetek egyáltalán nem állnak ellentmondásban semmivel, amit a modern nyelvtudomány állít."
Igen én is ezt állítom, hogy a NYEST publikációi viszont szemben állanak a nyelvtudomány állításaival, amit én a citállt idézetekkel kívánok bizonyítani...
@nyest.hu: Tisztelt Kincse Szabolcs Örs Úr!
Régi kommentelője vagyok a Nyelv és Tudomány nevezetű oldaluknak. Mint hű olvasójuk és kommentelőjük, erősen sérelmezem, hogy a felhasználóikat nem tájékoztatják arról, hogy olyan szoftvereket alkalmaznak az oldalon anélkül, hogy a felhasználási feltételekben ezt rögzítenék, amelyek a kommentelők hozzászólási reagálásait tesztelik. Megjegyzem, nem vagyok ellene az innovatív nyelvészeti módszereknek, de erről mindenképp a jövőben tájékoztassák a hozzászólókat. GÉKI nevezetű vén bolondot szimuláló 1.0-ás verziószámú elavult tesztprogramjuk mellesleg további fejlesztésre szorul. Ahhoz, hogy jobban el tudják hitetni a kommentelőkkel, hogy nem gépi alkalmazásról van szó, javaslom az "értetlenséget" szimuláló tulajdonságok kizárólagossága helyett építsenek be olyan feltételrendszert a szoftverbe, hogy három ismétlés után megértse a szoftver a leírt szöveget. Amennyiben nem fejlesztik ilyen irányba a szoftvert, a továbbiakban nem vagyok hajlandó résztvenni annak ingyenes tesztelésében! Kérem megértésüket, elkötelezett olvasójukként remélem nem áll meg a fejlesztés. Tisztelettel: arafuraferi
@deakt: Jó, felveszem a listára, de addig is elárulod, hogy mi az érv, amit kiolvasok majd belőle?
@GéKI: Áhá. Ebben az esetben csak egy a probléma: kívánhatod ezt bizonyítani ezekkel az idézetekkel, csak éppen nem fog menni, mert ezek az idézetek ennek a bizonyítására alkalmatlanok.
@GéKI: A cikkből: "A magyar nyelvben azonban jóval több olyan szó van, melyben finnugor tő rejlik. Arra, hogy hány ilyen szó van, nem igazán lehet értelmes választ adni, hiszen a válasz erősen függ attól, hogy az ad és az adás, adat (főnév és ige!), adomány, adhat stb. szót egynek vagy többnek tekintjük, sőt, ezeket különböző jelentéseikben is számolhatjuk külön-külön."
Persze, hogy sokkal több van a finnben is. Én is találtam legalább EZER tő és alapszó, amik a magyarral is és a héberrel is rokonszavak. Meg biztosan a fél Eurázsiával...
(A többi kis és nem-olyan-kis nyelvhez, nemcsak források nélkül (a fele a 15+2 KIHALT! - írásuk meg nem is volt) még a mai nyelvállapotra sincsenek adataik) - de nemcsak emiatt, hanem azért nem szólok hozzá, mert kicsit se tudok azokon a nyelveken sem, ahol vannak adatok. Szóval részemről csak a FINN-t lehet komolyan venni.
Száz éve nem képesek egy magyar-és az összes finnugor nyelv "közel fonetikus" listáját összeállítani... Száz év alatt csak a nemakarás tarthatja vissza őket. Mert ami van (pl. az Uralonet, az halmozott IPA-pipa és mellékjelekkel van, hogy még véletlenül se érthessen belőle semmit a tizennégy millió magyarból 99.9%.
Gagyi. Mentegetőzés, száz éve, hogy "nem olyan egyszerű".
Főnév és ige: fej ás fej, vár és vár. Egy vicc. Nemrégen, párszáz éve még nem is különültek még el a szófajok, pl. a kölyökfej-tejet fej - vár-a várában (odujában) a támadásra. Még azóta sem mind különültek el!! Persze, hogy ugyanaz a szó mindkét páros. A nyúl ami ugrás közben úgy kinyúlik... stb.
-ba-, -ban meg a bél... A bél az l igeképzőt kapott. Höhö. Nagyon más. A héberben viszont pont ugyanaz a ba-, -ban, csak ott még előrag.
B nincs is az nagyon északi nyelvekben (régesrég utánanéztem). Nincs, de ki se tudják ejteni. Még a pár évtizede bejutott jövevényszavaikban is P-t ejtenek helyette. Akkor miről van szó? Ja, hát az már "ugor". Az meg micsoda? Helyileg micsoda, nyelvileg micsoda? Azok régesrég átvették már a környezetből, azért van B, C, F, Z-jük. Mint a magyarnak. Szal gagyi.
Igaz, hogy legészakibb "finnugor" nyelvek valóban Eurázsia messze a legősibb nyelvei. A többi és a magyar viszont NEM tízezer évnél is idősebb nyelvek, hanem csak a párszáz éves ind nyelveknél sokkal régiebbiek.
Én már régen nem válaszolok a szennyes szájúaknak, de mostanában már azoknak sem, akiknek nulla hozzáértésük sincs és mindig másról beszélnek. Felőlem... a falnak.
@nadivereb: Szerintem arra gondol, hogy Eco ebben a könyvében is foglalkozik azzal, hogy a középkorban mit gondoltak a Föld laposságáról/kerekségéről.
Krizsa hozzászólása pedig szokás szerint valami érthetetlen hablaty, ahol a terminológiát keveri a tartalommal.
@GéKI: Továbbá: a citált szövegek a nyestről vannak. tehát el kéne dönteni, hogy
a): a Nyest cikkei (és így az idézetek) nem állnak ellentmondásban a nyelvtudomány állításaival.
b): a Nyest cikkei (és így az idézetek) ellentmondásban állnak a nyelvtudomány állításaival
c): a Nyest cikkei úgy általában nem állnak ellentmondásban a nyelvtudomány állításaival, de ezek az idézetek pont igen
d): a Nyest cikkei úgy általában ellentmondásban állnak a nyelvtudomány állításaival, de ezek az idézetek pont nem.
@Pierre de La Croix: Ezt sejtem én is, de jobb lenne, ha esetleg egyből elárulná, mit ír Eco ahelyett, hogy kötelező olvasmányt ad fel nekem.
@Krizsa: "Száz éve nem képesek egy magyar-és az összes finnugor nyelv "közel fonetikus" listáját összeállítani... " Izraelben elfelejtettél magyarul? Mert ez érthetetlen ez a mondat. "az halmozott IPA-pipa és mellékjelekkel van, hogy még véletlenül se érthessen belőle semmit a tizennégy millió magyarból 99.9%." TE hatalmas nyelvész, hány olyan írás van, amelyik képes az összes hangot leírni mellékjelek nélkül? Csak az alapmássalhangzók száma az IPA-ban (és a világ nyelveiben) 60 körül van, mellékjelekkel sokszorosa. Ha olyan analfabéta vagy a nyelvészethez, hogy nem vagy képes megtanulni, akkor minek nyelvészkedsz.
@nadivereb: ne fárasztd magad, logikai képességeket eleve nem építettek be a szoftverbe.:-)
@arafuraferi: "fárasztd" -t
@nadivereb:
Akkor mi van a finnugor elmélet helyett?
Hullaszag!... Olyan, hogy finnugor elmélet, olyan nincs.
Javaslom olvasd el az alábbi fejes László cikket:
www.nyest.hu/renhirek/a-finnugor-elmelet...gorellenes-elmeletek
Egy pici részlet:
"Tudományos értelemben finnugor elmélet nincs"... a többi a cikkben!
@nadivereb:
Az idézetek, csak részben vannak a NYEST - ről. Merthogy természetesen, a NYEST - en sem minden cikk - finnugrizmus - csak a kívánatosnál, és a tűrhetőnél egy kicsivel több.
Így a 4 pontodnak már nincs is értelme...bármennyire is logikusnak tűnt amikor írtad.
( Ismered a nyílvesszős anekdotát? - No, pontosan úgy! )
@arafuraferi:
Már mindegy, hogy mit firkálsz ezt a "cumit" - már beszoptad! - mégsem vagyok olyan "vén" - ha téged még megtudlak szívatni... de nyugi, nem te vagy az első... járt már így más is!
@arafuraferi: "és a világ nyelveiben" akarom mondani a világ nyelveiben sokszorosa a 60-nak ezért kellenek a mellékjelek, mert ennyi betűs abc-t nem lehet kitalálni.
@Krizsa:Egy finnugor átíráshoz (ha ezt akartad írni a zagyva mondatoddal) is elég sok jel kéne, és akkor meg azt mondanád, azért használnak finnugor átírást, hogy nem finnugor nyelvész nehogy értse. Egyébként meg egy kizárólagos finnugor átírás is sok lenne neked, azt se lennél hajlandó megtanulni.
@Krizsa:
Ugyan! - azért ezeken a figurákon már túl vagyok - ahogyan látod, ma már a saját tudományukkal szívatom őket...amit persze nem ismernek... csak hőzöngenek... ismételgetik amit hallottak... azt is rosszul...
@GéKI: Na, kifújtam magam. Tegnapelőtt volt itt egy kis tornádó. Azért kicsi, mert csak pár percig tartott. Nálam csak egy fát hasított felibe... szal idetelefonáltak, hogy egy kétemeletes nagyságú, vagy 2o éves agáve szanaszét hulott, mit tudok én ezzel csinálni? Hát szétfűrészeltem és kihordtam a gyűjtőhelyre, de mára aztán elég!
Én valahogy ma is "öklösebb" vagyok, nincs hozzáállásom ezekhez a széllelbéleltekhez...
Szal 6o-nál is több mássalhangzójuk van a szerencsétleneknek. Úgy látszik, még "azonos nyelvcsaládon" belül is ennyi van nekik, ki gondolta volna? Akkor viszont hol van az a többszáz oldalas TUDOMÁNYOS segédanyag, amivel ROKONÍTANI lehetett (mert állítólag ez már megvolt) a 15+2 kihalt finnugor nyelv hangzóit a magyarral? A magyarban biztosan nincs 6o mássalhangzó. Vagy mégis MINDEGY, mert a legkül. ipa-pipa mellékjeles P, F, T, S, N, M, L... (az előbb kihagytam, a "legészakibbaknak" G-jük se volt soha) - ha mégiscsak beazonosíthatók voltak a magyar abc-vel, akkor??? Vagy mégse? Vagy mégis?
Szal miért is nincs finnugor nyelveket összehasonlító FONETIKUS LISTÁK a magyar nagyközönség számára?
Amíg nem látok egy vaskos módszertani útmutatót, hogyan lehetett összehasonlítani 6o mássalhangzót a magyar 22-vel...:-).
Tananyag, nyelvészeti alapok: a FONETIZÁLÁST MINDIG csak KÉT-KÉT nyelvre lehet (ha szőkséges, rögzített időintervalumra is) kidolgozni.
@Kincse Szabolcs Örs: Valóban nem tagadom, hogy ez az elavult programjuk is sokáig megszívatott, mert azért beépítésre kerültek emberi beszédre is jellemző funkciók, azonban, mint írtam rájöttem, ezért kérem, hogy fejlesszék a szoftvert a javasolt irányba. A mielőbbi fejlsztésig legyenek szívesek nem bombázni automatikus provokáló üzenetekkel a GÉKI szoftveren keresztül. A felhasználási feltételekben pedig rögzítsék, hogy ilyen szoftverek alkalmazására sor kerülhet.
@arafuraferi: köszönjük a hozzászólást. sajnos, egy ilyen összetett fejlesztésre nincs, nem is lehet keretünk, de javasoljuk a crowd sourcing-megoldásokat. a felhasználási feltételeket meg lehet, kiegészítjük az "as is"-klauzulával. áthidaló megoldásként pedig azt javasolnánk, hogy a nyilvánvalóan rosszul funkcionáló szoftverek felületét próbáljuk kerülni, gombjaikat ne nyomogassuk, ne kattintsunk rájuk, és - ami a legfontosabb - semmi esetre se kezdeményezzünk lekérdezéseket, amelyekről amúgy egyértelmű, hogy követhetetlen és destruktív körkörös referenciákat indítanak el. köszönjük!
@GéKI: A citált idézetek teljes egészében a nyestről származnak. a 4 pontom pedig lefedi a teljes skálát az idézetek, a Nyest és a tudományos állítások viszonyáról. Választ esetleg kaphatok valamelyik kérdésemre vagy terelsz továbbra is, közepesen ügyetlenül? :)
@Krizsa: Te szerencsétlen, a magyar nyelvben kevés lenne a 60 jel (nyelvjárások is vannak), nem hogy a finnugor nyelvekben. TE úgy szeretnél nyelvészkedni, hogy kizárólag a magyar köznyelv, írásban használt mássalhangzóit veszed a magyar nyelv mássalhangzóinak. Ami szintén nem 22, mert azok csak a fonémák átírásai. A fonetika viszont teljesen más, egy fonetikus átírásnak pedig az összes hangot kell tartalmaznia, mert azt kell leírni, hogy ejtették ki, vagy ejtik ki az adott szót. DE nem csodálkozom, rajtad, aki szótárakból tanul nyelvészkedni. Újabb ökörséged esetleg van, minthogy a magyarban csak 22 mássalhnagzót ejtenek ki? Egyébként kíváncsi lennék, mi a te 22-es listád, mert ha a rovásírás 22 mássalhangzójából a cs-t mássalhangzónak veszed, akkor az abban nem szereplő (de a magyarban szereplő) dzs-t is annak kell venned, ha viszont a dzs-t nem veszed annak, akkor a cs-t is összetett hangnak kell venned. Ja persze tudom a dzs idegen. Tehát te még az írást és a beszédhangokat is kevered, ebből is látszik, miféle nyelvész is vagy te. Egy olyan nyelvész, aki szerint a nyelvjárási hangok nem hangok, és olyaN NYELVÉSZ, AKI SZERINT A FONÉMA A HANG. DE azért a pofád az nagy.
@Krizsa:
Egyszer a Fejes László szépen összeszedte, hogy mik azok a használatos kifejezések, amikket a finnugrisztikának, talán nem kellene használnia. Az itt kommentezők, pont ezeket tanulták meg – mást nem nagyon!
renhirek.blogspot.hu/2010/07/placeborol-2.html
A kötet egészét jellemzik a dehonesztáló kifejezések, ezek közül csak a bevezetőből idéznék néhányat: „dilettáns”, „tanulatlan, műveletlen és gyakran gátlástalan”, „józan gondolkodásra képtelen” (7), „szajkózzák a sarlatánságokat”, „tömény butaságok”, „legfeljebb népbutításra alkalmasak”, „botcsinálta szakemberek”, „belekotnyeleskednek” (8), „könyvelőből, birkapásztorból vagy munkásőrből avanzsált csodadoktorok”, „tücsköt-bogarat összehordó tudálékoskodók”, „kardcsörtető és handabandázó dilettánsok”, „hisztérikus epidémia” (9), „butaságok”, „zavaros vagy éppen értelmezhetetlen kinyilatkoztatás”, „zöldségtermesztők”, „zavaros elméletek”, „tömény butaság”, „dilettáns elmeszülemények”, „vadnál vadabb ötletek” (10). Ugyanezen az oldalon: „Arra természetesen nem számíthatunk, hogy az elvakult, legjobb esetben is csak félművelt dilettánsok gondolkodva elolvassák e kötetet [...], ha mégis rászánnák magukat az olvasásra dőreség lenne arra számítanunk, hogy valamit is felfognak a könyvben előadottakból [...]”. A vitapartnerek, még ha a tudományon kívülről érkeztek is, és felkészültségük valóban erősen hiányos, joggal kérhetik ki maguknak az ilyen hangnemet. A semleges állásponton álló érdeklődők számára is sokkal meggyőzőbb és hitelesebb lenne, ha a tudomány képviselői ellenfeleik állításait szednék szét, nem pedig minősítenék őket. Ha egy-egy ilyen jellemzés jogosnak is mondható, halmozásuk ilyen mértéke semmiképpen sem indokolt, és visszatetszést kelt.
Ugye ismerősek a kifejezések! - Most már azt is tudjuk, hogy honnan „tanulták”…mert, hogy még ezt sem maguktól találtátok ki…
Csak, hogy „stílusos” legyek, megidéznék egy vérbeli történelmi klasszikust: ( uiliores homines essent tocius mundi)
A Fejes viszont ezt is hozzáteszi a cikk végén:
Úgy vélem, ez a kötet semmilyen szerepet nem játszhat a finnugorellenes elméletek visszaszorításában, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. … A szakmának viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve nem mondhatjuk, hogy csak a finnugorellenes oldal gyalázkodik.
Mióta ezt olvastam tőle nagyot nőtt a szememben!
Az itteni "kisfinnugrisztikusok" azonban nem sok mindent jegyeztek meg az "intelmekből"... ők mai is a fenti anyagból dolgoznak... lelkük rajta.
@Kincse Sz. Örs: Köszönöm válaszát, sajnálom, hogy nincs anyagi lehetőségük, amíg lesz keretük addig megfogadom a tanácsát.:-))
@arafuraferi: „Csak az alapmássalhangzók száma az IPA-ban (és a világ nyelveiben) 60 körül van” Ez azért nem így van, nagyon kevés nyelvben van ennyi a nyelv rendszere szempontjából különböző mássalhangzó. Ettől függetlenül persze érthetetlen, hogy mit akar a Krizsa, de ezt meg már megszoktuk.
@Kincse Sz. Örs: " semmi esetre se kezdeményezzünk lekérdezéseket, amelyekről amúgy egyértelmű, hogy követhetetlen és destruktív körkörös referenciákat indítanak el."
Nekem - kezdő felhasználóként - az a problémám, hogy a körkörös referenciák mintegy maguktól, lekérdezések nélkül is elindulnak. Tudok ez ellen tenni valamit?
(Egyébként :DDDD)
@nadivereb:
"A citált idézetek teljes egészében a nyestről származnak."
NEM!
@arafuraferi: Az előbb ezt még nem olvastam. Viszont kérdés, miért kellene leírni pontosan a beszédhangokat. Ez nyilván lehetetlen, hiszen a számuk végtelen.
@GéKI: „mik azok a használatos kifejezések, amikket a finnugrisztikának, talán nem kellene használnia”
Nem egészen ezt írtam, hiszen, mint írom is „Ha egy-egy ilyen jellemzés jogosnak is mondható, halmozásuk ilyen mértéke semmiképpen sem indokolt, és visszatetszést kelt.”
Természetesen ez is a kötetekre, tanulmányokra vonatkozik. Ha egy kommentben valaki hülyeséget ír, akkor adott esetben (különösen a sokadik fordulóban) egészen természetes, ha a vitapartner leírja, hogy hülyeséget ír. Ráadásul ezt a szakma képviselőiről írom, akik mint a szakma arcai lépnek fel, nem egymással vitázó kommentelőkről.
@szigetva: Nyilván pontosan nem lehet, de egy fonetikus átírásnak valamennyire megközelítően szükséges. Tehát kell ismernünk, hogy hogy a h, az nem csak h hangot jelöl. Nyilván erre egy fonémikus átírás nem alkalmas. Csak erről akartam felvilágosítani a "nyelvészhölgyet", de elismerem nem pontosan fogalmaztam, de ígyse-úgyse értené, csak legalább azt fogná föl, hogy minek kell fonetikus átírás.
@Fejes László (nyest.hu):
Valóban a szakma képviselőiről írod, én azonban javasolnám a szakmán kívülieknek is a betartását. Engedelmeddel. Szerintem nem ártana meg.
@GéKI: DE!
A 17.-ben kettőt idéztél:
www.nyest.hu/renhirek/leszamolas-a-finnugor-elmelettel-1-resz
www.nyest.hu/renhirek/akiknek-el-akarjak-venni-a-multjukat
Ezen kívül a Rénhírek régi, blogspotos felületén megjelent cikkekből is szoktál kiemelgetni (és félreértelmezni) részeket, de jelen esetben nem erről van szó.
@Fejes László (nyest.hu):
De amint látod - ma már, elbírok velük - így is...lejáratják ŐK önmagukat. ( lásd: @arafuraferi: )
@szigetva: Nem egy nyelvről volt szó, de egy nyelvben is elég sok a mellékjeles (nem az IPA-ban 60valamennyi alaphanggal jelölt hang), ami bőven 60 fölött van. Mivel Krizsa sérelmezte a mellékjeleket, ahhoz viszont több jel kell, mint 60. TEhát a két hatvan már ott elvált egymástól, hogy nem fogta föl , hogy azok csak az alapjelek. A magyar hangok átírására pedig a "Világ nyelveiben" szereplő táblázatban pedig igazad van nincs 60, csak 57 hang. Ezt bevallom ránézésre mondtam, ezért tévedtem 3-at. DE ez nyilván nem a az IPA 60 jele, hanem az alapjelek valamennyi része, plusz mellékjelek. De a mellékjelek nem használata esetén külön jel kéne, hogy meg tudjuk különbö9ztetni.
nyest.hu: Úgy látszik a szoftverük totál kezd bekrepálni, a mindenki hülye csak én nem funkcióját is túl erősen ágyazták be, és ez kezd összekombinálódni az értelmezési képtelenségi funkcióval. Ebből hamis önelégültségi ciklusfolyamok generálódnak és előbb-utóbb el fog szállni.:-)
@arafuraferi: "nem a az IPA 60 jele" nem az IPA 60 alapjele (legközelebb összeszámolom esküszöm). De mindegy, te úgyis érted, ő meg úgyse érti, hogy egy fonetikus átírás mire szolgál. Őszerinte 22 jel elég a finnugor nyelvészetben a mássalhangzókra, szerinte még mellékjel se kell. Mert ugye megszokta, hogy ha a szótárban k-t lát és l-t, akkor rögtön pörög az agya, hogy kiló, kála, kula, kell, kél stb. szóbokrokat gyárt automatikusan. A mellékjelek csak nehezítenék a dolgát, ezért sérelmezi, hogy az uraloneten nem tud olyan könnyen szóbokrokat gyártani, mert nem érti a mellékjeleket.:-)
@szigetva: a világ nyelveire természetesen a 60 alapjel is kevés, mert ugye a nem kilégzéses mássalhangzókat már meg se említettem. TEhát mellékjeleket számítva elég magas a világ nyelveinek mássalhangzószáma, amihez mellékjelek nélkül a világ összes alfabetikus írásának jele sem lenne elég. Ha meg nem az IPA-t használnák a nyelvészek az lenne a baja, hogy miért nem azt, amit mindenki használ.
@GéKI: A jelenleg itt kommentelők közül egyik sem (szigetva, aki fonológus, az sem) ért SEMMIT a finnugor nyelvészethez. Tehát részemről ebben a topikban stop - nincs kivel vitatkozni.
A finnugor P a magyarban F-re változott - mikor nincs is F-jük. Ami csak évezredekkel később jelent meg a délvidéken és utána a magyarban is (ezt statisztikai elemzésekkel bizonyítottam.)
A finn K hang H-ra változott (holott még énszerintem is minmium 3 féle H van és kétféle K - évezredek óta,... akkor melyik is? Nincs válasz, hogy melyik. Dehát adataik sincsenek, hiszen a legrégibb íráskultúra a finneké, és az is csak 4oo éves.
Te meg a nyelvészethez nem értesz (remélem a jövőben..).
Nagyon megköszönöm, hogy a "maffiázást" igen nagy türelemmel és félreérthetetlenül letaglóztad:-). Közvetve, azóta, a magyar nyelv korábbi gyalázását is leálítottad... Engem pl. egyszer (MÁSODSZOR) amiatt tiltottak ki, hogy sérelmeztem egy "belelőg a kezünk a bilbe", kitételt, ha büszkélkedünk a magyar nyelvvel - 2o12. Amikor perceken belül már nem tudtam belépni. Persze a magyarázat az volt (emailben, megvan), hogy nem is akartak kitiltani (másodszor:-). És az első kitiltásom is csak a számláló miatt volt, vagyis az sem volt szándékos, stb.
Igen, a "maffiázás" volt a csúcs. De azt még Te sem tudod, hogy mi volt itt azelőtt. Haladtunk azért. És ez, legalábbis én úgy látom, elsősorban Neked köszönhető.
A finnugor nyelvrokonságot NEM 6o mássalhangzó, nem tájnyelvi különbségek (mit számit, ha minden magyar érti az összes tájnyevet), he?
NEM fonetikai "végtelen számú hangok", tehát a végtelenbe maszatolt nyelvészet alapján határozták meg 15o évvel ezelőtt a finnugor nyelvrokonságot - nem igaz. Az viszont igaz, hogy a finnugor nyelvcsalád kritériumai azóta sem változtak.
P változott F-re! Na ja, persze minden nyelvben. Még azonos nyelveken belül is: a magyarban.
K változott H-ra - a finnugor nyelvekben? Nem, hanem rengeteg nyelvben, egész Eurázsiában. Miért, mitől? is Ez hosszas tanulmányt igényel... már megírtam.
T változott Z -re azonos-hasonló értelmű szavaknál? (Persze, de szinte minden nyelvben).
Nincs 6o alap mássalhangzó a tő- és max. kétszótagú alapszavakban, Eurázsia sémi és ragozó nyelveiben. Csak 2o-26 van. A többi az ilyen-olyan hosszú, modern szavak intervokális bogyózás... kit érdekel?
Az összetett hangok C=Tsz, Cs=TS, Ny=Ni/j, Ty=Ti/j, Gy legtöbbször, de nem mindig Di/j. Aa DZ, a DZs, stb... ezek mind sokkal később megjelenő BETŰK, amik biztonságosan származtathatók az eredeti, az összetevő hangjaikból.
Hát köszike, GéKi.
@Krizsa: "Az összetett hangok C=Tsz, Cs=TS, Ny=Ni/j, Ty=Ti/j, Gy legtöbbször, de nem mindig Di/j. Aa DZ, a DZs, stb... ezek mind sokkal később megjelenő BETŰK" Csöppet se zavarjon, hogy a C-vel és Cs-vel jelölt hang nemcsak legtöbbször, hanem mindig összetett (zár-réshang), nem véletlenül jelöli az IPA két jellel (ts és tʃ). Az se zavarjon, hogy az ny, ty, gy az egy hang (nem véletlenül van rá egy jel az IPA-ban) és totál más, mint az nj, tj, dj, ami tényleg összetett. Nem a botfüledre kéne hagyatkozni. Ezért kell az IPA, hogy világos különbséget lehessen tenni írásban.
@arafuraferi: Azért ez ennél bonyolultabb, de az kétségtelen, hogy Krizsa hangtani tájékozottsága (is) kritikán aluli. Tkp. szóra sem érdemes.
@szigetva: Annyiból mindenképp szóra érdemes, hogy nem azt kellene hirdetnie, hogy a nyelvészet általa megbukott, hanem azt, hogy nyelvtanból majdnem megbukott, de szerencséjére jó kedvében volt a tanár.:-)
@nadivereb:
A (17) - ben megjelenő állításaimra a (27) - ben részletesen leírtam a kérdésedre is a választ.
@Krizsa:
"A jelenleg itt kommentelők közül egyik sem... ért SEMMIT a finnugor nyelvészethez."
Természetesen ezt... ma már én is látom, de muszáj volt egy kicsit "megcimmogtatni" - a csávókat - akkora arcok. Emlékszel... ezek a kedves fiúk... egy évvel ezelőtt még...? Most meg a Kincse "szoknyája szegélyét húzogatják" - zavarukban...? ( NADDONJÓ )
:)
@GéKI: a 27.-ben nem találom a konkrét kérdésemre a választ. Segítenél abban, hogy kihámozzam a tűt az agymenés-szénakazalból?
@Kincse Sz. Örs:
Ha úgy érzed, hogy az itt - velem szemben kommentálók - mellett kívánod "letenni a garast" mert szerinted Ők képviselik a "szakmát" velem szemben - nyugodtan tedd meg - szeretem a tiszta játékot.
Ha már beszóltál... a mi kis homokozónkba...!
@nyest GÉKI 1.0 szoftver: te tényleg annyira hülye vagy, hogy itt valaki is Kincséhez beszélt? Hozzászólása viszont egy remek poén volt, hisz ő is tudja, hogy egy krizsa nyelvészeti kártevővel fertőzött (eredetileg is elavult struktúrájú szoftvert) senki sem tud megjavítani. Amúgy mire is a nagy mellény kedves beszélő szoftver? Hogy egyedül krizsával sikerült egyetértésre jutni? Baromi hosszú kódok nem kellettek hozzá, hisze ez eddig is megvolt.
@nadivereb:
Ha most én is „finnugrisztikus” lennék, akkor azt írnám, hogy tanulj meg olvasni – de nem vagyok.
De nem oly bonyolult ez, mint gondolnád.
Egy átlagos finnugrisztikus, általában mindössze annyit mond, hogy Budenz legyőzte Vámbéryt, így a finnugor elmélet tudományos megalapozása megtörtént, és azt komoly ember ma már nem kérdőjelezi meg.
Ezzel azonban hatalmas problémák vannak. A Budenz - finnugor elmélete „meghótta magát”. Pireuszi volt, tehát ez a győzelem, mégis erre hivatkozik minden komolytalan, de nagyhangú „finnugrisztikus nyelvészkedő”. Ma már tudjuk, hogy a „finnugor elmélet” nem tudományos megfogalmazás. A vita idejében azonban a felek, még nem egészen értették ezt, így nekem nagy a gyanúm, hogy az-az állítás miszerint a vita a magyar nyelvről folyt - nem egészen kerek. Szerintem ez csak későbbi „belemagyarázás” – bár hozzáteszem, nem ismerem a vita lefolyásának anyagát – csak a „népszerű tudományos publikációkban” - elejtett morzsákat próbálom meg felcsipegetni, és összerakosgatni. A citált idézetek alapján azonban – nagyon erős gyanúim vannak… de ez, inkább csak megérzés… most próbálok utánajárni…
@arafuraferi: „»Az összetett hangok C=Tsz, Cs=TS, Ny=Ni/j, Ty=Ti/j, Gy legtöbbször, de nem mindig Di/j. Aa DZ, a DZs, stb... ezek mind sokkal később megjelenő BETŰK« Csöppet se zavarjon, hogy a C-vel és Cs-vel jelölt hang nemcsak legtöbbször, hanem mindig összetett (zár-réshang), nem véletlenül jelöli az IPA két jellel (ts és tʃ). Az se zavarjon, hogy az ny, ty, gy az egy hang (nem véletlenül van rá egy jel az IPA-ban) és totál más, mint az nj, tj, dj, ami tényleg összetett."
Már megbocsáss, de szerintem Krizsa professzorasszony idézett hozzászólását súlyosan félreértetted. A legtöbbször itt a mondaton belül a gy-re vonatkozott, ti. hogy szerinte a magyarban ma hallható gy hangok közül a legtöbb (de nem mind) a /d/ palatalizációja révén keletkezett.
Másrészről a félreértés még mélyebb, mert a hozzászólásod alapján te a magyar nyelvet itt kizárólag szinkrón metszetben tekintetted, holott amire Krizsa professzorasszony utalt, az a finnugor nyelvek diakrón vizsgálatát igényelné. Tehát nem az az általa felvetett kérdés, hogy a <gy> betűvel jelölt hang egy fonéma-e ma (persze, az), hanem hogy történetileg a legtöbb előfordulása a /di/ v. /dj/ hangsorokból ered-e, azokból levezethető-e.
Az már csak hab a tortán, hogy te olyan nagy magabiztosan kijelented, hogy a <ty>-vel, <gy>-vel jelölt hangoknak „egy jele van az IPA-ban”, miközben ez valójában egy erősen vitatott kérdés.
Idézet: „Turning to the classification of the non-continuant obstruents /c ɟ/, there is no consensus in the Hungarian literature concerning whether they are plosives or affricates...” „Their surface realisation may indeed be affricate-like ([c͡ç], [ɟ͡ʝ]) to a variable extent. Before stressed vowels (tyúk [c͡çuːk] ‘hen’, gyár [ɟ͡ʝaːr] ‘factory’) and word finally (korty [korc͡ç] ‘gulp’, vágy [vaːɟ͡ʝ] ‘desire’) they tend to be quite strongly affricated; much less so before an unstressed vowel (ketyeg [kɛcɛɡ] ‘tick (v)’, magyar [mɔɟɔr] ‘Hungarian’), and not at all before a plosive (hagyta [hɔctɔ] ‘left it’, ágyban [aːɟbɔn] ‘in bed’).” seas3.elte.hu/VLlxx/siptar.html
Az igaz, hogy a legtöbb szerző (köztük Siptár is) arra a következtetésre jut, hogy fonémikusan azért zárhangokról van szó, de semmiképpen sem az dönt ebben a kérdésben, hogy „egy jelük van az IPA-ban”, vagy hogy a középiskolásoknak szóló tankönyvekben – az egyszerűség kedvéért – nem tesznek említést arról, hogy affrikátaként is realizálható.
Továbbra is olvasgatom az oldalt, de már egy ideje nem nagyon szólok hozzá, mert nincs mihez, illetve nem érdemes. Viszont e vitát olvasva úgy gondoltam, hogy ezt nem hagyom szó nélkül:
@nadivereb: "@Krizsa: "ez az egyetlen magyar honlap, ami a magyar nyelvészet ismeretterjesztő bázisának nyilvánítja önmagát. Ráadásul ez az egyetlen ilyen honlap Magyarországon"
Nosza, rajta, csinálj másikat. Ja, hogy arra a kutya se lenne kíváncsi? Hát roppant kellemetlen..."
Talán röhejesnek fog hangzani, amit írok, de könnyen lehet, hogy ő csinálna egy oldalt a saját elméletéről, és több követőre lelne, mint egy pl. egy tudományt népszerűsítő blog. Na ez az, ami valóban szomorú, sajnos. Mert az áltudomány, úgy tűnik, még mindig eladhatóbb, mint az ismeretterjesztés...
@arafuraferi:
Ne ásd már magad tovább az isten áldjon meg!... nagyon kínos kezd lenni! Vedd be a "sanaxodat" és menj, oszt aludj...ha tovább hergeled maga... még azzal sem fog menni...
@GéKI: Úgy összességében az eddig általam olvasott hozzászólásaid alapján javasolnék egy (lehetőleg nem fiatal - szakmai tapasztalat és idő összefüggése) pszichológussal való kapcsolatfelvételt ahol kötetlen beszélgetésen kívül a Szondi- és a Rorschach-féle személyiségtesztek is használatba vétetnek. Mint műszaki embernek azt mondanám neked hogy ez a kettő adja a legjobb mérési eredményt az elmúlt száz évben kitaláltak közül. De feleslegesen mondanám, benned valamilyen személyiség-zavar nagy mértékben legyőzte/elnyomta a mérnököt és ez nem a szimpla éles váltás realistából misztikusba ami mérnököknél többnyire buddhista és keresztény megnyilvánulásokat okoz, ez bonyolultabb.
@GéKI: a Budenz-Vámbéry vita árnyalása az általad kényszeresen idézgetett cikkben is benne van. Persze ennek megértéséhez az egész szöveget egyben kellene elolvasni, megérteni és feldolgozni, amire te - és ebben egyre biztosabb vagyok - teljesen képtelen vagy. Elhiszem, hogy te azt hiszed, hogy az általad idézgetett rész valóban azt jelenti, amit te belegondolsz, csak az a baj, hogy ez csak a te fejedben van így.
A megsejtéses-összeesküvős lázálomra nem reagálok. Meg szerintem Kincse tanácsát követve a többire se, mert egyre erősödik bennem a feltételezés, hogy neked valami pszichiátriai gondod van. Sajnálom.
Csak még egy dolog (a'la Columbo): a "pireuszi győzelem" kifejezés tetszik, megmosolyogtatott. Szép népetimológia. Az eredetije a "pirruszi győzelem" vagy "pürrhoszi győzelem", ami Pürrhosz (Pirrusz), Epirus királyának nevéből ered. Csak gondoltam, hátha érdekel.
@nadivereb:
Vagy itt van még egy igézet:
vambery.mtak.hu/hu/09.htm
„Budenz válaszai a nyelvészek számára oly egyértelműek voltak, hogy tudományos körökben nem merült fel többé a magyar nyelvnek a török nyelvcsaládba való tartozása. Ugyanakkor azt ma senki sem tagadja, hogy – ahogy azt Németh Gyula már 1930-ban megállapította – Vámbérynek „a magyar-török hasonlítások terén érdemei vannak”. Ugyancsak időtállónak bizonyult az etnikum és a nyelv különválasztásának gondolata. Az igaztalan vádaskodásokkal is jócskán terhelt vita egyik fontos eredménye volt, hogy Vámbéry – már Budenz halála után – végül elismerte, a magyarság végső soron „ugor származék” fenntartva ugyanakkor, hogy „az idők múltával eltörökösödött és a világtörténetbe már, mint török nép lépett be.”
Nekem ez is "gyanús" - mert ezek szerint Vámbéry még élete végén is a magyarság török voltáról - és nem a nyelvről beszél.
Elbeszéltek egymás mellett - mondom...
@Untermensch4:
Én is... elküldhetlek... ha gondold... de minek!...te már ott vagy...
@nadivereb:
Szegény Kincse! - milyen népszerű lett!
Már nincs más akire hivatkozni tudnátok?
Majd a "kincseangyal" megvéd benneteket... a gonosz GéKI - től.
@Túlképzett Tanyasi Troll: :-) a professzorasszony eredetileg még a fonetikus átírás szükségességét kritizálta. Tulajdonképp arra reagáltam, hogy miért van szükség rá. DE igazad van nem olvastam el figyelmesen a professzoraszsony hozzászólását, csak a másik kettő esetében tett egyenlőségjelet. A vitatott összetettségről pedig egyedül a wikipedián olvastam, viszont szakkönyvben egyértelműen palatális hangnak írják. Mivel nem vagyok nyelvész természetesen csak általános szakirodalmat ismerek, szakmai vitaanyagokat nem, ezért ezt nem is vitatom tovább, hogy vitatják. De én ez esetben amúgyis a gy fonéma leggyakoribb beszédhangjáról beszéltem, nem az összes allofónról, hisz a professzorasszony csak 22 hangot ismer eleve. A professzorasszonyt pedig valószínűleg csak megkeverné az a tény, hogy a gy-nek olyan ejtésváltozata is akad, mint a c͡ç. TEhát magam is tudm, hogy egy nem minden szóban ugyanúgy ejtik a mássalhangzókat, erre korábban fel is hívtam a professzorasszony figyelmét, hogy lássa be, hogy hülyeség azon állítása a professzorasszonynak, hogy nincs szükség IPA-ra a fonetikus átírásoknál. A másik, és legfontosabb mondandóm az volt, hogy az Nj és ny, ty és tj közt nem lehet egyenlőségjelet tenni fonetikailag, ugyanígy a gy és dj közt sem (ott nem is tett ezt rosszul olvastam). TEhát nem szinkron metszetben néztem a nyelvet, hanem globális metszetben, de valóban nem diakrón, de csak azért tettem így, mert korábban magát az átírást kritizálta, hogy minek van IPA az URALONETEN. Ebbe nem is mertem volna belemenni, nemcsak azért, mert nem vagyok nyelvész, hanem azért is, mert a professzorasszonyt a mentő vinné el, ha megtudná hogy egyes hangok keletkezéséről (pl, hogy az ősmagyar korban az dzs volt) mit gondol a tudomány.
@arafuraferi: "a gy-nek olyan ejtésváltozata is akad, mint a c͡ç." ty-nek
"pl, hogy az ősmagyar korban az dzs volt" mármint a gy, és nem dzs, hanem dzś.
@Túlképzett Tanyasi Troll: Egyébként papucs legyek, ha értem teljesen az eredetileg felületesen olvasott (de utólag olvasva is furcsán megszerkesztett) mondatát-mondathalmazát. Én azt veszem ki belőle, hogy csak a dz és dzs esetében beszélt a származásról.
@Untermensch4: ( 111 )
Egy @arafuraferi - től ez még hagyján de tőled?...az hittem te ennél komolyabb ember vagy! - csalódtam...barátom... csalódtam... nagyot...
@Túlképzett Tanyasi Troll: Másrészt, ha ismernéd a professzorasszonyt régebbről, tudnád, hogy őt nem érdeklik olyan nyelvi jelenségek, mint palatizáció. És azt is tudnád, hogy azért szerepelteti külön a dz-t és dzs-t és azért nem a c-vel és cs-vel együtt sorolja föl, mert a rovásíráshoz próbál igazodni, amiben nem szerepel a dz és dzs és amiatt írja, hogy azok levezethetők származástanilag a d-ből és a z-zsből, tehát ezért nem számolja bele a 22 hangba, és ezért számolja bele a c-t és cs-t, mert az szerepel a rovásírásban (amihez amúgy baromira semmit sem ért). TEhát száz százalék biztos, hogy az ny, ty, gy esetében nem beszélt ezen hangok keletkezéséről. Külön mondatba is írta, tehát csak felsorolásnak szánta. DE azért ha jól értem végre, akkor sem leszek papucs.:-)
@arafuraferi: Mondjuk az igazság az, hogy a /dz/ bár fonetikailag affrikáta, néhányak szerint nem is tekinthető valódi fonémának a magyarban. És még ha annak tekintjük is, viselkedése sokban eltér a „zöngétlen párjától(?)”
Idézném pl. Kálmán Lászlót, a Nyelvész Válaszol rovatból:
„Valóban, nyelvészeti szempontból indokoltnak tekinthető legalábbis a dz-t hosszú mássalhangzónak tekinteni, rövid változata a hosszúnak csak ún. pozicionális variánsa, vagyis olyan ejtésmód, ami a hangtani környezetéből megjósolható (ahogy az imént mondtam, szó elején és mássalhangzó szomszédságában automatikusan rövid mássalhangzókat ejtünk). Tehát vagy azt kell mondanunk, hogy a dz az egyetlen olyan magyar mássalhangzó, amely mindig hosszú (vagyis csak némelyik pozicionális variánsa rövid), vagy pedig azt, hogy két mássalhangzónak, egy d-nek és egy z-nek egymásutánja, hasonult változata. (A részlegesen hasonult* mássalhangzók ugyanis a dz-hez hasonlóan hosszúak, pl. a t és a j egymásutánjának ejtése hosszú tty, nem pedig rövid ty.)” www.nyest.hu/hirek/gyanus-massalhangzok-a-dz-es-a-dzs {*összeolvadt}
@arafuraferi: „ty és tj közt nem lehet egyenlőségjelet tenni fonetikailag” De kiejtés szempontjából a tty és a tj között –bizonyos megszorításokkal – már lehet (ti. [cː] = [cː]), lásd az előző idézetet. Persze a mögöttes fonémák eltérhetnek, de itt most a fonetikáról van szó.
@arafuraferi: „»pl, hogy az ősmagyar korban az dzs volt« mármint a gy, és nem dzs, hanem dzś.”
Vö. „Bárczival szemben a Magyar nyelvtörténet-et (Kiss–Pusztai 2003) olvasva azt hihetnénk, hogy a gy történetének ómagyar kori kérdései napjainkra mind megoldódtak: ebben az összefoglaló kézikönyvként is használt egyetemi tankönyvben semmiféle bizonytalansággal nem találkozhatunk a dzś hajdani meglétét és történetét illetően. A kötet készítőinek bizonyára nem állt szándékában a tudományos vitáknak egy tankönyvbe való beemelése, ám ez az eljárásuk azzal járt, hogy állást kellett foglalniuk a dzś korántsem lezárt kérdésében. Állásfoglalásuk azonban erősen vitatható, esetleg téves is, a dzś > gy változás ugyanis nem tény, hanem a magyar hangtörténetírás egyik távolról sem bizonyított feltételezése, amelynek nemcsak a kronológiája vagy a változás körülményei vitatottak, de magának a dzś-nek a valamikori létezése is. Nem véletlen, hogy több jelentős nyelvtörténészünk munkájában megjelenik kimondvakimondatlanul az a felfogás, amely szerint a gy-nek nem okvetlenül volt (különösen nem az ómagyar korban) dzś előzménye” nytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/kist_palatalis-dzs.pdf
Persze, a dzś az én középiskolás nyelvtankönyvemben is benne volt, a veláris i-vel együtt, amit Kis T. szintén vitat. Nem fekete-fehér ügyek ezek, nem is érdemes annak mutatni őket…
@Túlképzett Tanyasi Troll: Persze, tudom, hogy nem fekete-fehér dolgok ezek, de abban százszázalék biztos vagyok, hogy a professzorasszony kevésbé árnyalt gondolkodásával csak azokkal a fonémákkal foglalkozik, amik a rovásírásban szerepelnek. És ezért nem érdekli őt semmilyen fonetikai "bohóckodás", meg IPA meg ilyenek. És nem pedig a szakirodalom legújabb darabjai sorakoznak könyvtárának polcán a saját remekművein kívül. TEhát (egyébként olvastam dz-ről), akkoris a dzs-t minimum egy kalap alá kellene vennie a c, cs-vel. A dzs-gy váltásban újat mondtál, de azért ez a helyettesítés megvan a csángóban és a legnyugatibb nyelvjárásban. Azért köszi a helyesbítéseket, így már érdemes kommenteket olvasni, hogy ilyen hozzászólások is vannak a trollokén kívül.
@Túlképzett Tanyasi Troll: Bocs, a linkből az elejét levágtam: mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/kist_palatalis-dzs.pdf
@arafuraferi: Egyáltalán nem ismerem a számtalan rovásfajta jeleit, de még a magyar és a föníciai (az óhéber) rovás jeleit-hangjait sem. Mi köze van a sémi alapokra kidolgozott gyöknyelvészetnek az írástörténethez? Mindent mindennel összezagyválsz - a saját fejedben, aztán beleálmodod a mások fejébe.
A csupasz tő- és max. 2 szótagú alapszavakban (a sémi és a nyílt szótagú ragozó nyelvekben, mert nálam csak ilyenekről van szó (magyar / finn / héber).
...a beszéd közben MÉG nem találkoznak mássalhangzók. Tehát NEM TORLÓDNAK. Ezért az összetett hangzatok mind felbonthatók az elemeikre. Fel is kell bontani őket - ez a gyöknyelvészet alapértelmezésének egyik pillére.
DZ, DZs e 3 nyelvből semelyikben, Cs, Gy, Ty, Ny BETŰ a héberben nincs.
Ugyanezek a betűk + C a finnben nincsenek. Amiben B, F, F, Z hang+betű sincs, továbbá az S/Sz sem vált szét náluk két hangra. (Eredetileg a héberben sem, de ott 2ooo éve már szétvált).
A hosszabb szavak (láncragozó és az újlatin hajjajjal) meg nem is foglalkoztam. A gyöknyelvészet (=összehasonlító történeti nyelvészet) szempontjából ezekkel nem is lehet.
Tehát a fonetika további trükkösködése a GYÖKNYELVÉSZET számára tökéletesen érdektelen. De igen, VAN létjogosultságuk - csak egészen más területeken, amikkel szintén nem foglalkozom.
@Untermensch4: A Szondi és a Rorschach? ...röhögtesd már magad! Nem, nem viccből írtad!
@Krizsa: Az kedves Krizsa, hogy te magad jössz gyakran a rovásírással, és az is roppant gyanús, hogy teljesen megegyeznek az általad vizsgált mássalhangzók azzal, amúgy valóban nincs köze, és tudom, hogy nem ismered a jeleit, csak annyit hogy milyen hangokkal kell foglalkozni, hogy a rovásírással is passzoljon a gyöknyelvelméleted.:-)
@Túlképzett Tanyasi Troll: köszi
Javítás, 5. bekezdésem: "Amiben B, F, F, Z hang+betű sincs, továbbá az S/Sz sem vált szét náluk két hangra."
Helyesen: B, F, G, Z... betű és hang sincs a finnben.
@arafuraferi: álmodozzál tovább.
@Krizsa: de akkor nem keverem bele a gyöknyelvészetedbe, viszont te 22 mássalhangzóról beszéltél folyamatosan a magyarral kapcsolatban, és nem is gyöknyelvészetről beszéltünk, hanem a finnugor átírásról, amiben te sérelmezed a mellékjeles megjelenítést.
@Krizsa: TE is álmodj még egy-két szóbokrot.:-)
@Krizsa: Hátha holnapra megdöntöd a hivatalos nyelvészetet.:-)
@arafuraferi: A magyar 14 millióból a 99.9% számára kiadott tananyagok, nyelvészeti ismeretterjesztő írásokban sérelmezem, hogy EZEK SZÁMÁRA zagyválnak száz éve. Most pl. az Uralonettel.
1. MAGYAR / FINN - ki kell dolgozni e két nyelv és csak e kettő közös fonetikáját (én már kidolgoztam), aztán a lista: ezek és ezek a rokonszavak. Nem nyelvész diplomások számára (99.9%-a magyaroknak) FORRÁSLINKEKET is megadni.
2. Magyar és manysi - ki kell dolgozni e két nyelv közös fonetikáját. Aztán ezek és ezek a rokonszavak. Forrásokat is.
3. Magyar és mordvin...
4. Magyar és észt...
Így tovább, a 15+2 kihalt finnugornak kinevezett nyelvre. Ahol pedig nincsenek (vagy csak egy öreg bácsi - már az is meghalt - és a néprajzkutató 5o évvel ezelőtti intim találkozásából van,
egyetlen ember hallása után lejegyzett 12o szó, akkor arra a nyelvre annyi a forrás:-))).
@Túlképzett Tanyasi Troll:
@arafuraferi: „»pl, hogy az ősmagyar korban az dzs volt« mármint a gy, és nem dzs, hanem dzś.”
Köszönöm, megspóroltál nekem egy hozzászólást. Már éppen keresni akartam a vonatkozó cikket, ami egyébként itt a nyest.hu-n is előjött már.
@nadivereb:
"pirruszi győzelem" - Ha érdekel
Minden értelmes, hozzászólást értékelni tudok. De azok, amelyben a "fikázáson kívül" érdemben nem vagytok képesek egymásnak válaszolni - az undorító. Ajánlom, hogy - ha nem is az én kedvemért - fogadjátok meg a Fejes tanácsát és felejtsétek el ezt a "honti" stílust. Tudom, hogy egy komment az nem "tudományos értekezés" - sok minden belefér - de a halmozása az itt is visszatetszést szül.
Próbáld meg egyszer kívülállóként elolvasni a hozzászólásokat - förtelmes eredményt fogsz kapni - főleg az itt megszólalók intelligenciájára vonatkozóan... semmi köze a szakmaisághoz...
Én nem tartozom ide... talán már észrevetted... engem ez a hangnem nem érint meg... de minden ( bunkózós ) megszólalásotok engem igazol... és én behúzom a strigulát... könyörtelenül...
@GéKI: Kívülállóként... ha tőlem függne, iskolapéldává tenném (a jelzőt képzeld bele, hogy milyen) gondolkozásra:
"Az kedves Krizsa, hogy te magad jössz gyakran a rovásírással, és
az is roppant gyanús, hogy teljesen megegyeznek az általad vizsgált mássalhangzók azzal..."
1. Nem is ismerem a rovásokat, de "jövök velük". Persze, azt már többször megírtam, hogy a föníciai rovás azonos az óhéberrel, a magyarral viszont nem. Erre rengeteg forrás van, a Wiki, vagy pl. Raj Tamás: A héber betűk... itt csak egy dolog biztos, hogy az írástörténethez nekem semmi közöm nincs.
2. "ROPPANT GYANUS, hogy teljesen megegyeznek..."
Természetes, hogy nem is egyezhetnek meg, ennyit még én is tudok. De ilyet leírni, hogy "gyanus" neki...:-))).
@arafuraferi: nem igaz.
bizonyítsd be.
@GéKI: Kívülállóként is többször olvasok hozzászólásokat, engem inkább a Krizsa-GéKl stílus irritál, esetenként undort v. hányingert kelt. Utóbbi különösen az álszent, alakoskodó, hazug moralizálást követően fordul elő gyakran.
Szóval, ... kinek a papné... :-)
Ezt nem én írtam-:) mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/kist_palatalis-dzs.pdf
Sőt a Gyöknyelvészet első kiadása előtt (2012) soha nem is láttam ilyesmit. De mivel akkor nem jegyeztem fel a linket, később már nem találtam. Csak tegnap bukkantam rá véletlenül, amikor a magyarban bizony nagyon problémás ’dzs’ után néztem...
Idézem: „Csakhogy éppen ez az, ami lehetetlenség. Ha egy hipotezist nem lehet sem igazolni, sem cáfolni, akkor csak két dolgot lehet tenni vele: elvetni vagy hinni benne. Elvetni kár lenne, hiszen szép is, meg különben sem tudunk helyette jobbat, hinni kell hát benne. Ilyen módon az összehasonlitó-törteneti nyelvészet (Krizsa: a hivatalosról van szó, nem az enyémről) nem egészen olyan tudomány lett, mint a többi, hanem hovatovább amolyan hitbeli meggyőződés és elkötelezettség kérdéséve is vált” (Szilagyi N. 1999: 347).
A hitbeli meggyőződésből és elkötelezettségből fakadó tévedésektől sajnos nem véd meg a történeti-összehasonlitó nyelvészet kutatasi módszere sem (erről l. Szilagyi N. egész tanulmányát, különösen: 347–349), ugyanis épp magába a módszerbe van belekódolva az egyébként már Saussure által is megfogalmazott (és ebben a keretben megoldhatatlan) legfőbb probléma: „a nyelvész a rekonstrukció során a jelenből visszafele haladva jut el a vélt elődnyelvig, ám miutan ezt valamilyen rendszerbe foglalta, már erre a közös ősnyelvre hivatkozva állapít meg kesőbbi, köztes alakokat. Mindez egy olyan módszertani circulus vitiosust eredményez, amelynek során „az, amivel magyarazunk (az alapnyelv), annak segitségével jött létre, amit vele magyarázni akarunk”.
(Rona-Tas 1978: 133)” (Feher 2011: 114).
A cikket azonban nem Róna Tas írta, ő csak idézetként szerepel benne. A cikk szerzője
Kis Tamas Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen tkis62@gmail.com A „palatális” dzś a magyarban.
@Krizsa: Természetesen lehet a nyelvtudomány paradigmáit kritizálni. De van egy fontos előfeltétele ennek: érteni kell hozzá.
@GéKI: "Próbáld meg egyszer kívülállóként elolvasni a hozzászólásokat - förtelmes eredményt fogsz kapni - főleg az itt megszólalók intelligenciájára vonatkozóan... semmi köze a szakmaisághoz...
Én nem tartozom ide... talán már észrevetted... engem ez a hangnem nem érint meg... de minden ( bunkózós ) megszólalásotok engem igazol... és én behúzom a strigulát... könyörtelenül..."
"Már nincs más akire hivatkozni tudnátok?
Majd a "kincseangyal" megvéd benneteket... a gonosz GéKI - től."
"Bizony – bizony, kedves kommentező társak… a hiba az önök készülékében van…
Vámbéry-t pedig ideje lenne rehabilitálni… vagy legalábbis tisztességgel megemlékezni róla, mint olyan emberről, akit valószínűleg mindössze a „hangerő” – győzött le… ha legyőzte egyáltalán valaha is…."
"Nem hívjátok fel a figyelmét, hogy amit keres, az nem a nyelvtudomány ugyan... de egy másik tudomány "
"Talán ha lennél, oly szíves néhány egyszerű példával igazolni az - amúgy, lényegre törő - állításodat, még komolyan is lehetne venni téged."
"Csak azért "húztalak fel" - hogy pontosan azt írd le amit leírtál..."
""... állandóan kontextus nélkül linkelgetsz..."
Igen... erre az állításodra szeretnék egy komolyan vehető példát, ha hoznál... előtérben a 17 - ben írt hozzászólásom.
A csak kijelentő mondatok nem érnek... érvek... érvek... érvek...ha komolyan gondolod!"
"Igen én is ezt állítom, hogy a NYEST publikációi viszont szemben állanak a nyelvtudomány állításaival, amit én a citállt idézetekkel kívánok bizonyítani..."
"Ugyan! - azért ezeken a figurákon már túl vagyok - ahogyan látod, ma már a saját tudományukkal szívatom őket...amit persze nem ismernek... csak hőzöngenek... ismételgetik amit hallottak... azt is rosszul..."
"Egyszer a Fejes László szépen összeszedte, hogy mik azok a használatos kifejezések, amikket a finnugrisztikának, talán nem kellene használnia. Az itt kommentezők, pont ezeket tanulták meg – mást nem nagyon!"
"Ugye ismerősek a kifejezések! - Most már azt is tudjuk, hogy honnan „tanulták”…mert, hogy még ezt sem maguktól találtátok ki…"
"Valóban a szakma képviselőiről írod, én azonban javasolnám a szakmán kívülieknek is a betartását. Engedelmeddel. Szerintem nem ártana meg."
"Ezen kívül a Rénhírek régi, blogspotos felületén megjelent cikkekből is szoktál kiemelgetni (és félreértelmezni) részeket, de jelen esetben nem erről van szó."
"De amint látod - ma már, elbírok velük - így is...lejáratják ŐK önmagukat."
"...muszáj volt egy kicsit "megcimmogtatni" - a csávókat - akkora arcok. Emlékszel... ezek a kedves fiúk... egy évvel ezelőtt még...? Most meg a Kincse "szoknyája szegélyét húzogatják" - zavarukban...? ( NADDONJÓ )"
Kívülről nézve a kommenteket ez nekem narcisztikus személyiségzavarnak tűnik. Ez persze csak a könnyen emészthető "népszerűtudományos" szakmaisági szint, megtennéd hogy te is hasonlóan megtippeled az én mentális státuszomat, legalább a "normális"-tól való eltérésre mint említésre méltóra koncentrálva? Mivel kölcsönösen nem tudjuk leellenőrizni saját tippünket ez nekem arra lenne jó hogy elismerjem szövegértési és emberismereti képességeidet. Mindössze annyit kérek hogy a kölcsönösség jegyében a "népszerűtudományos" szintet tartsd mert ha csak ovis szinten társalgunk annak nem lesz hasznos eredménye.
@Untermensch4:
Kedves Barátom!
Minden elismerésem, ezért a munkáért.
Nem tudom milyen "színvonalon vagy" - vagy mi - de az egészen biztos, hogy TE sem vagy komplett - ha ezt így volt türelmed összevadászni.
Én sem vagyok "akármi" - tudom én azt magamról - de ha az én "lököttségem az-az 1GéKI, akkor hozzám képest a te mérőszámod a 100GéKI az biztos - de az a minimum.
:) :) :) :)
Remélem ez így - elég hasznos - nem szeretném, ha fölöslegesen dolgoztál volna.
Még arra nem jöttem rá, hogy mi fene az nálad, hogy bármi kerül sorra akkor Te nagyszerűen "köbehuggyozod” a témát, mint kiskutya a villanykarót" - de egy "egyeneset" nem igen tudsz írni... mások meg bögözhetik, hogy mi a francot akartál...
De hozzá teszem, hogy a feleségem szerint "emberismeretből" Ő - megbuktatna...
@GéKI: Nekem már a Szondi meg Rorschach tesztnél (a 124-esem végén) megvolt róla a véleményem, de ne offoljunk, mert azt csak a brtllnkknak szabad.
Miről is van itten szó? Ja, a 2oo%-os finnugor telítettségről. De ahhoz meg nem tudok hozzászólni. Akkor kimentem.
@Krizsa:
Igen... 200% - a tudományosság lenagyobb dicséretére...
De a Fejes legalább megírja... néha!...a magáét...
:)
@Kincse Sz. Örs:
Remélem, már bánod, hogy ... beszóltál a homokozóba... az @arafuraferi, meg a @nadivereb: - máris kispajtásként kezel - hivatkozik rád - és ezzel húznak le a saját kis "pocsolyájukba".
Megérte?...
Pedagógus ... ne legyél!
@GéKI: Ez az "összevadászás" nem igényelt sok türelmet, mintegy hirtelen felindulásból csináltam hogy saját szavaidat fordítsam ellened ugyanazzal a hibás módszerrel amit te is használsz. Hátha így jobban látszik miről is beszélünk. Igazán türelmet igénylő az az összes eddigi hozzászólásod szerkesztéses kivonatozása lenne, talán majd későbben.
A "körbehuggyozás" volt a próbálkozás hogy a félreértéseket elkerülve tudjunk társalogni, eddig nem sikerül bár igyekeztem "műszaki logikát" közelíteni, mások úgy tűnik értik vagy legalábbis nem zavarja őket annyira hogy szóljanak (némi önteltséggel: a közléseimben nincs olyan mértékű tárgyi és/vagy logikai hiba ami kiváltaná a rámszólást).
Mindketten jól választottunk feleséget, az enyém is jól bírja az én mentális problémáimat és a tiéd is a tiedet. Narcisztikus személyiségzavarnál jól működhet ha ő szeret és csodál ezért nem is zavarja ami "nem stimmel" benned, hisz pont ilyennek szeret.
Az őrültségem mértékével tisztában vagyok, ha összemérhető akkor olyan10-15 GéKi közé tenném, a milyenségére vonatkozott a kérdésem. Nem beugratós, olyan jellegű amit így kommentekből is viszonylag jól lehet becsülni. Ha gondolod, vond be a feleségedet is az elemzésbe de nagyon érdekelne hogy mennyire közelítő a becslésed.
@nadivereb: egyértelmű, statisztikailag jól dokumentált tény, hogy az ilyen rutinok csak felhasználói beavatkozásra indulnak el. Azaz a program csak akkor szpemmel, ha kattintgatjuk.
Érdekes lenne egy teljes válaszmegvonásos kísérlet indítása...