Generációk tanulnak együtt a Debreceni Nyári Egyetemen
A legidősebb résztvevő csaknem ötvenéves volt, amikor a legfiatalabb megszületett, most pedig együtt járják a Debreceni Nyári Egyetem kurzusait. Az 1927 óta létező nyári kurzus szervezői a magyar nyelv és kultúra terjesztése mellett a jövőben igyekeznek ennél is szélesebb, tematikus programkínálattal a cívisvárosba hozni a diákokat Argentínától Új-Zélandig. A nyári egyetemről annak igazgatója Szaffkó Péter, illetve maguk a hallgatók beszéltek az MTI-PRESS-nek.
Nem volt könnyű bejutni az igazgatóhoz, hiszen a nyári egyetem ügyeit intéző irodában nagy volt a tumultus, egymásnak adták a kilincset a külföldi diákok, köztük volt, aki magyarul, más angolul igyekezett információhoz jutni az egymást folyamatosan követő programokról.
Az igazgató szintén a nyári egyetem papírmunkáinak intézése között tudott szakítani időt arra, hogy az eddigi eseményekről, tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről beszéljen.
„Az idei nyári egyetem talán legfontosabb újítása az volt, hogy tematikusan rendeztük az előadásokat: az első héten zenével kapcsolatos kurzusokat tartottunk, utána jött a történelem, ezen a héten Debrecen helytörténetét dolgozzuk fel, az utolsóban pedig a magyar diaszpóra helyzetét mutatjuk be. Az előadók között van többek közt Schöpflin György EP-képviselő, Glant Tibor, a Debreceni Egyetem (DE) Angol-Amerikai Intézetének, Barta Róbert, a Történelmi Intézet és Berényi Zoltán, a Politológia Tanszék oktatója” – ismertette Szaffkó Péter, aki a Debreceni Nyári Egyetem mellett a DE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója, valamint az Angol Irodalom Tanszék vezetője is.
Az idén mintegy kétszázan vesznek részt a kurzusokon – ők húsz csoportba osztva több szinten tanulják a magyar nyelvet, és vesznek részt a közös előadásokon. Mintegy húsz százalékuk „visszajáró” hallgató; ők, az elégedett diákok a nyári egyetem talán legjobb reklámjai – hangoztatta az igazgató.
A hallgatók a világ 32 országából érkeztek Mexikótól Ausztráliáig, köztük a legtöbben huszonévesek, de többen vannak olyanok is, akik éppen csak kikerültek a középiskolából, míg a legidősebb résztvevő 66 éves. A részvételi díj kétezer dollár volt, ebben az egy hónapos szállás, ellátás, a kurzusok, a kirándulások és minden egyéb program is benne foglaltatott. Szaffkó Péter véleménye szerint egyébként ez az összeg a hasonló típusú rendezvények, nyári kurzusok között középszintűnek számít; idén két hétre és egy hónapra is lehetett jönni.
A programok bemutatásakor az igazgató hosszasan sorolta a kínálatot: vannak magyar nyelvű beszélgető estek a legkülönbözőbb témákról, filmes estek szakemberek részvételével, hétvégenként kirándulások az ország több pontjára és Nagyvárad környékére; a hallgatók emellett még koncerteket is hallgathatnak.
Kiemelte, hogy a nyári egyetemet az idén az Ifjú Zeneművészek Nyári Akadémiájával együtt rendezték, ahová szintén sok külföldi diák eljött. A zenészek esti ingyenes koncertjein rendre több tucat érdeklődő vett részt a nyári egyetem hallgatói közül is. Nem titkolt céljuk ebből hagyományt teremteni, hiszen a közös programoknak és a részben zenei témájú kurzusoknak is óriási sikere volt.
A jövőre nézve számos újításuk van tervben. „A cél az, hogy azokat a külföldieket is idecsalogassuk, akik nem beszélnek magyarul, de angol nyelvű kurzusokon szívesen tanulnának a magyar kultúráról és történelemről. Ebben fontos ösztönző lenne, ha a hallgatók a hazájukban el tudnák fogadtatni az ezekért kapott kreditpontokat” – fejtette ki.
Úgy véli, ezen a téren komoly lehetőségek rejlenek az Erasmus programban: ha ugyanis a nyári egyetemen kapott krediteket a diákok hazájában is elfogadnák, a legnagyobb európai csereprogram keretében is sokan érkeznének hozzájuk. Az a tapasztalat, hogy a bolognai 3+2 éves rendszer nem tett jót az Erasmus-hallgatók utazási kedvének, hiszen a 3 vagy a 2 éves képzési periódusban sokkal nehezebb egy vagy két félév tárgyainak a felvételét úgy elosztani, mint az 5 éves képzés esetében. Ebből kifolyólag, aki külföldre akar menni, annak sokszor vállalnia kell, hogy csúszik a tanulmányaival. Rámutatott arra, hogy ha a hallgatók egy egyhónapos nyári egyetemen is megszerezhetnék a kreditpontjaik egy részét vagy egészét, az biztosan felkeltené az érdeklődést, és így differenciált – alap- és mesterszintű – kurzusokat is szervezhetnének.
Terveik közt a határon túli egyetemekkel, elsősorban Nagyváraddal való együttműködések fejlesztése is szerepel. A nyári egyetem keretében szívesen szerveznének kinti kurzusokat magyarországi szakemberekkel a legújabb kutatási eredményekről hátáron túli magyar tanároknak, akiknek talán kevesebb lehetőségük van ezek megismerésére.
Az igazgatói irodából kilépve egy fiatal, színes bőrű lány szinte folyékony magyarsággal beszélget a nyári egyetem munkatársaival. Badejo Anitának hívják, 19 éves és az Egyesült Államokban él, de Debrecenben született. Anita elárulta, hogy minden évben jön Debrecenbe rokonlátogatásra, idén viszont magyartudását nyelvkurzuson szerette volna tökéletesíteni: elmondása szerint írásban vannak még hiányosságai. Nem ő a legfiatalabb, hiszen akadnak 17–18 éves résztvevők is. Beszélt a kirándulásokról, a társaságról, és csupa kellemes élményt sorolt fel a nyári egyetemmel kapcsolatban, ahová reményei szerint a jövőben is visszatér majd.
A spanyol Alexia Bosque Artaza a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított korábban spanyol nyelvet, jelenleg Budapesten dolgozik. Ő a magyar nyelvi ismereteinek tökéletesítése mellett azért is választotta a nyári egyetemet, mert így láthatja Debrecent nyáron, korábban ugyanis tanév végén mindig hazautazott. A kurzusok közül többet is kiemelt, mind a zenei, mind a történelmi témájúak nagyon megragadták, tetszettek neki a jó hangulatú közösségi esték, és ígéri, ha még jövőre is Magyarországon dolgozik, visszatér a Debreceni Nyári Egyetemre.