Folytatódó zavaros viták a szlovák állampolgársági törvény körül
Továbbra sincs egységes vélemény a szlovák kormánykörökben arról, hogyan változtassák meg a Robert Fico kormánya által tavaly módosított állampolgársági törvényt, amely alapján elveszíti eredeti szlovák állampolgárságát az, aki önként újat vesz fel.
Legújabban a szlovák belügyminisztérium hozott nyilvánosságra egy tervezetet, amely egyebek között engedélyezné a szlovák-cseh kettős állampolgárságot. Daniel Lipsic belügyminiszter csütörtökön nyilvánosságra került elképzelése szerint a cseh állampolgárság felvételénél a szlovákok nem veszítenék el eredeti állampolgárságukat.
„A két nemzet és ország sokéves történelmi, kulturális és családi kapcsolataiból kifolyólag” – indokolta a miniszter elképzelését, amely azonnal eltérő reakciókat váltott ki.
„Csak egy szűk rétegnek kedvez, de mi lesz a többiekkel” – vélekedett Gál Gábor, a Híd magyar-szlovák párt képviselője. Hozzátette: a belügy javaslata felesleges, átfogóbb koalíciós megoldást kell találni.
Dusan Caplovic, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) alelnöke is bírálta a javaslatot. „Az, amit a miniszter javasol nem más, mint egy uniós tagállam előnyben részesítése a többiek előtt” – jelentette ki a volt kisebbségügyi kormányfő-helyettes.
A Sme című liberális napilap pénteken azt írja, hogy Daniel Lipsic javaslata kedvező a magyarok számára. „Lipsic nem vádolható azzal, hogy beépített magyar ügynök lenne, de most megérdemelne egy köszönő képeslapot Budapesttől” – vélekedik Lukás Fiala, a jegyzet szerzője.
Úgy véli: Lipsic javaslata „két erős érvet adott a déli szomszédok kezébe, hogy miért van az ő kettős állampolgárságot engedélyező törvényük rendben”.
A szerző szerint az első fontos érv az, hogy Lipsic is tartós lakhely nélkül adna szlovák állampolgárságot, holott a magyar törvény elutasításakor talán ez volt a leglényegesebb szlovák kifogás. A miniszter javaslata szerint most olyanok kaphatnának szlovák állampolgárságot, akik szüleinek egyike valamikor csehszlovák állampolgára volt, vagy ezen a területen élt.
„Próbáljuk meg tehát összehasonlítani, kinek van reálisabb tényleges kapcsolata a másik országgal: egy szlovákiai magyarnak, aki néhány kilométerre él a határtól, amelyet talán többször is hetente átlép, vagy egy emigráns gyermekének, aki talán 1968 óta nem volt Európában? A válasz világos. És nem kedvező Szlovákiai számára” – állapítja meg Fiala.
A másik, Budapestnek kedvező dolog az azokhoz a szlovákokhoz való hozzáállás, akik cseh állampolgárságot szereztek. Ők kivételt kapnának, s nem veszítenék el szlovák állampolgárságukat. Eddig az állam azt állította, tárgyi ismérvek és az egyenlőség, s nem pedig vérségi kötődések alapján szabályozná az állampolgárságot.
„Most az indoklásban az olvasható, hogy egy bizonyos csoportra külön eljárás fog vonatkozni 'tekintettel a két ország állampolgárait összekötő sokéves történelmi, kulturális és főleg családi kapcsolatokra' Törvényüket szebben a magyarok sem tudnák bemutatni” – záródik a Sme kommentárja.
Hasonlóan fogalmaz a Hospodárské Noviny gazdasági és politikai napilap kommentátora is. „Lipsic semmit sem változtatott (a törvényben), a Cseh Köztársaságra vonatkozó kivételen kívül. A történelmi, kulturális és családi kapcsolatokra hivatkozik. Vicces érvelés, mert a magyarokkal majdnem ezer éven át éltünk egy államban, s ha leszámítjuk a nyelvi korlátokat, sok tekintetben közelebb vannak hozzánk, mint a csehek” – véli Arpád Soltész a Hospodárské Novinyben.
A belügyminisztérium szerint a Fico-ellentörvény alapján eddig 126-an veszítették el szlovák állampolgárságukat. Közülük csak 15-en lettek magyar állampolgárok. Az újság úgy véli: a reális adatok valószínűleg mások, mert a törvény és a szankciók miatt számosan nem jelentik be az új állampolgárság felvételét.