Fejjebbezzünk?
Olvasónk egy kis trükkel szeretné érthetőbbé tenni egy szavunkat. De hibáztak-e a nyelvújítók?
Olvasónk névtelenségbe burkolózva valószínűleg egy korábbi cikkünkre szeretne reagálni, amikor ezt írja:
Szerintem a „feljebbezz” egyértelműbb lenne, ha a fel igekötőnek tűnő előtagot a nyelvújítók eltűntetnék és így a fejjebb segítségével alkotnák meg a fejjebbezz! azaz fejjebb add a beadványt. Nekem legalábbis egyszerűbbnek és közérthetőbbnek tűnik.
Abban feltétlenül igaza van olvasónknak, hogy a fejjebbez igealak esetében kevésbé lenne valószínű, hogy a nyelvhasználók a fel igekötőt érezzék benne. Mivel azonban az l gyakran hasonul az őt követő j-hez (feljön [fejjön], eljut [ejjut]), lehetséges, hogy azok, akik írásban ritkábban találkoznának vele, így is a felt látnák bele, és ugyanott tartanánk, ahol ma is.
Ráadásul a fejjebbez írásmód a jelenlegi fellebbezhez hasonlóan nem segítene abban, hogy észrevegyük, hogy a szó a feljebb határozószóval áll kapcsolatban. Sőt, ha valaki ezt tudná, akkor is arra tippelne inkább, hogy feljebbeznek kell írni: mi pedig joggal hányhatnánk a magyar helyesírás szabályzóinak szemére, hogy miért kell másképp írni az igét, mint a határozószót, amiből képeztük.
A feljebbez írásmód valóban egyértelműbb lenne, de ebben az esetben is beleláthatnánk az igekötőt (önálló jebbez ige ugyan nincs, de lebbez sincs: ez tehát nem akadálya az ilyen elemzésnek). Amikor a nyelvújítók a fellebbez szót megalkották, a fellebb valószínűleg még teljesen egyenrangú (esetleg elterjedtebb) változata volt a feljebb szónak, tehát a fellebbez semmiféle zavart nem okozott.
Ma alakját viszont már aligha tudnánk megváltoztatni. De ez nem is baj: a csecsemő szó használatát sem akadályozza, hogy ma már nem használjuk az emik ’szopik’ szót (és a csecs sem semleges stílushatású). Ha pedig elkezdjük igekötős igeként használni, az sem baj, nem ártunk vele senkinek.
a leb-nek magának is az az értelme h lebeg leveg lebegtet
latinban levere
a teljes kör: libeg lebeg lébecol lobog
szlávban lebedit (lébecolni) lebeň (mint homloklebeny)
és az ellentéte a láb.
A "fellebbez"-t én is automatikusan úgy elemezném, hogy fel-lebbez. Szerintem az kevésbé számít, hogy a vélt *lebbez alapigének nincs értelme, mert sokan egy ma már nem használt igét láthatnak bele, ami végül is miért ne lehetne. Viszont ha ez az ige "feljebbez" lenne, akkor már elgondolkodnék rajta, hogy a "feljebb"-ből származik. Tehát az olvasónak ennyiből igaza van, logikusabb lenne a "feljebbez".