Ez történne, ha hirtelen kihalnánk...
Nem szívesen tesszük, de most abba fogunk belegondolni egy nagyszerű videó segítségével, hogy mi lenne, ha az ember eltűnne a Föld színéről egyik napról a másikra...
Sokszor képzeljük el a világvégét, az Armageddont, amikor a Föld – lakóival együtt – elpusztul. Az emberiség pusztulásához azonban nem kell a bolygónknak is feltétlenül megsemmisülnie. Mi történne, ha az ember egyik napról a másikra eltűnne a Földről? Mit hagyna maga után? Milyen következményei lennének a bolygóra nézve az emberiség kihalásának? Túlélné a bolygó ezt a katasztrófát?
Az általunk már korábban is ajánlott ASAP Science egy rövid videóban összefoglalta, mi történne a Földdel, ha eltűnne az ember. Kiderül, hogy legalább azt nem mondhatjuk magunkról, hogy ne lenne hatásunk a bolygónkra...
Az ember eltűnése utáni néhány hét kaotikus lenne: az erőművekből kifogyna az üzemanyag, és leállnának. Ennek következtében az elektromos hálózatokban nem lenne többé áram... Ez azt is jelentené, hogy fogva tartott haszonállatok, tehenek, disznók és baromfiak milliárdjai szabadulnának ki ketreceikből azonnal étel után kutatva. Az ember nélkül ugyanis ezek az állatok éheznének. Kiszabadulva azonban valószínűleg a vadállatok vagy a gazda nélkül maradt kutyák és macskák martalékaivá válnának. A tömegesen fogságban tartott házi állatok ugyanis nem lennének képesek versenybe szállni a vadon élő állatokkal.
De nem csak a háziállatok függenek nagy mértékben az embertől: ott vannak az élősködők, a patkányok, a csótányok stb.; az ember kihalása jelentősen megtizedelné populációik egyedszámát. A tetvek pedig jó eséllyel kihalnának.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A városok utcái szép lassan folyókká változnának, a metróalagutak is megtelnének vízzel, mivel az árammal működő zsiliprendszerek nem tartanák kívül a vizet. Más helyeken elszaporodnának a növények, mindenféle gazzal lennének tele az utcák, később pedig megjelennének a nagyobb növények is, például a fák.
De mielőtt ez megtörténne, a legtöbb város valószínűleg leég, ugyanis sok házban rengeteg fa építőanyag van. Tűzoltók nélkül pedig egyetlen villámlás elég lenne ahhoz, hogy egy egész városrész vagy falu porig égjen. Amit pedig véletlenül nem pusztítana el a tűz, az is elkorhad, elporlik néhány évtized alatt. Száz éve alatt pedig minden eltűnne, ami fából vagy acélból épült: nemcsak a házak, de az autók, a járművek és a hidak is. Minden, ami vasból készült, elrozsdásodna.
Az állatvilág az ember nélkül is folytatná az evolválódást – mármint azok a fajok, amelyek eddig nem tűntek el. Az állatvilágon azonban maradandó nyomot hagyunk: nem fejlődhetnek úgy, mintha soha nem létezett volna az ember, és soha nem avatkozott volna bele az élővilágba.
Mi maradna utánunk a Földön, ami őrzi a nyomunkat? – Talán leginkább a szemét, amit itt hagyunk. A műanyagok és a gumi egy része teljesen emészthetetlen a lebontó organizmusok számára, és nem is korrodálódik. Ezek az anyagok, illetve a radioaktív szemét akár évmilliókig is itt maradhatnak nélkülünk is.
Forrás
@Szalakóta:
"Megmenekülhetne-e vajon a jelenlegi növényvilág nagy része?"
Ha nem, visszalépne a földünk egy sokkal korábbi növényvilágos világba..
hu.wikipedia.org/wiki/Nyitvaterm%C5%91k#Szaporod.C3.A1s
-Szerintem a rovarok olyan szaporák, és annyira sikeres, alkalmazkodó túlélők, hogy a növényvilág beporzása nem maradna el akkor sem, ha a méhcsaládokat atkák pusztítanák ki..:)
A méhészoktatóm szerint az atkák három év alatt képesek kiirtani egy méhcsaládot. Ha pedig a méhek nagy területekről eltűnnének, annak beláthatatlan következményei lennének.
Az afrikai, az afrikanizált méhek és az indiai méh rezisztens, de vajon mennyi időbe telne, mire valamelyik ideér, és alkalmazkodik a helyi körülményekhez? Megmenekülhetne-e vajon a jelenlegi növényvilág nagy része?