Ez aztán multikulturális!
Egy olyan iskolát mutatunk be, ahol a gyerekek túlnyomó többsége nem beszéli az oktatás nyelvét, amikor először átlépi az iskola kapuját. Mégis sikeresek lesznek.
Hazánkban sem ritkaság, hogy egy-egy általános iskolai osztályban vannak olyan gyerekek, akik nem beszélnek magyarul olyan szinten, mint társaik – például azért, mert nem a magyar az anyanyelvük. Nekik nehezebb beilleszkedni társaiknál az új közegbe. Nem biztos, hogy jól értik a tanítót, és hogy sikeresen végzik el az első évet – hacsak nem kapnak speciális segítséget.
Birminghamben van egy általános iskola, ahol a gyerekek 94% beszél otthon valamilyen más nyelven. És egy mostani 29 fős hatodik osztályban senkinek nem anyanyelve az oktatás nyelve, azaz az angol. Az iskola mégis kiemelkedően teljesít az országos átlaghoz képest. Hogy csinálják?
A Mail Online cikke szerint a fent említett osztályba járó gyerekek összesen kilenc nyelven beszélnek, például urduul, arabul vagy pastuul. Az iskola tanulói között, akiknek jelentős része pakisztáni származású, összesen 23 nyelv beszélőit találjuk meg. Van, aki románul vagy olaszul tud, de a hindit és a japánt is beszéli valaki. Az oktatás nyelve elsőtől kezdve az angol, és harmadikban kezdődnek a kötelező spanyolórák. Pedig az iskolába lépő gyerekek alig vagy egyáltalán nem tudnak angolul.
A Greet Primary School mintegy 900 tanulóját 161 pedagógus oktatja. Őket 35 önkéntes segíti. A tanárok mindegyikének van képesítése az angolt nem anyanyelvként beszélő gyerekek oktatására. Emellett a pedagógusok és segítők nagy része beszél a környéken beszélt nyelvek valamelyikén, ami nagyban megkönnyíti a kommunikációt. Ám még így is előfordul, hogy a szülőkkel való kapcsolattartáshoz tolmácsot kell fogadnia az iskolának.
Nem csak az oktatáspolitikusok találták kiemelkedőnek, sőt modellértékűnek a Greet Általános Iskolát. A környéken is olyan jó hírük van, hogy minden osztályhoz van várólistájuk. Az iskola pedagógusai pedig esküsznek rá, hogy a módszerük kulcsa az integráció. Nem különítik el a különböző szinten beszélő gyerekeket, hanem együtt nevelik őket.
Emellett az angol nyelvi nevelés már az iskolába lépés előtt megkezdődik. A leendő elsősök játékdélutánokra mennek az iskolába. Ezeken a foglalkozásokon már elkezdik lefektetni az angol alapjait. Hatodikra pedig gyakorlatilag az összes gyerek folyékonyan beszél angolul, és így már semmi akadálya nincs annak, hogy sikeresen elvégezzék a középiskolát.
(Forrás: Wikimedia Commons / Eric S. Powell / PD)
Forrás
The class where EVERY pupil speaks English as a second language
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: Ezzel vitába szállnék. Ki a csuda enne pl. fekete olajbogyót, feta sajtot, giroszt, dolmakit és hasonlókat önmagáért? Mert valljuk be, ezek kulináris értéke alig mérhető. De ha evés közben felidéződik bennem a tenger, a napfény, a kabócák hangja, a buzuki zenéje, akkor úgy érzem, az étellel a kultura egy részét veszem magamhoz.
@lcsaszar: Ne maradj. Ki a francot érdekel, hogy mit eszek? Ha nem pont 'kínai' étteremben tesznek elém egy sose látott kaját (pl. itt Izraelben valami marokkói, vagy jemeni tálat) és éhes vagyok - megszagolom: nem büdös. Megkóstolom: nem is rossz - akkor megeszem. Hol van itt a kultúra? Kultúra ebből még akkor se lesz, ha esetleg lediktálják a receptet, hogy hogyan kell elkészíteni.
@lcsaszar: Pedig olyan szemrehányóan hangzott, hogy „ de ki ismer köztünk akár egyetlen kínai vagy török dalt?”
@Fejes László (nyest.hu): Részemről inkább maradok a multikulinárisnál...
@lcsaszar: www.youtube.com/watch?v=wN4Rbc6HSPY
www.youtube.com/watch?v=qfk5O4RaifU
sőt! www.youtube.com/watch?v=pSkqpJWONDM
Egyébként a kulturális érintkezés nem azt jelenti, hogy a másik kultúrájának minden bugyrába belelátunk...
@lcsaszar: cup.columbia.edu/book/food-is-culture/9780231137904
@Fejes László (nyest.hu): Nem pont a giroszra gondoltam, de ki ismer köztünk akár egyetlen kínai vagy török dalt?
@lcsaszar: Nyilván nem hatnak egymásra a kultúrák, pl. a kilencvenes évek előtt a magyarok ugyanannyi kínai kaját meg giroszt ettek, mint azóta, hogy megjelentek a kínai és török bevándorlók...
Én magam több évig éltem igazi multikulturális környezetben. Az volt a tapasztalatom, hogy különböző kulturák egymás mellett éltek ugyan, de nem volt köztük sok érintkezési pont, egymás kulturájából pedig jóformán semmit nem vettek át. Az ilyen multikulturális közeg legfeljebb toleranciára, egymás elfogadására nevel. Bár nálunk, Magyarországon még ilyen téren is van tennivaló...
@huncsambocsange: Komolyan úgy képzeled, hogy a japán, hindi, román és olasz gyerekeknek csak a nyelvük tér el, kulturálisan azonosak? És azt gondolod, hogy az iskolában semmi nem jön át abból, hogy az osztálytársak egészen más környezetből érkeznek? Nem látnak a gyereke nagyobb kulturális változatosságot maguk körül, mint mondjuk egy magyar falusi vagy akár egy budapesti átlagos iskolában?
@Fejes László (nyest.hu): egykulturális többnemzetiségű.
több nemzetiségnek oktatnak egy kultúrát.
.
biztos nehéz felfogni, azért nem tudjátok a különbséget.
@lcsaszar:
1. Senki sem állította, hogy a Wikipédia orákulum. Ez volt az első kézre eső definíció nyilvános helyről, amelyet ráadásul szerkeszteni is lehet, tehát bárki kifejezheti egyet nem értését. Pont egy olyan hely, ahol kiderülhet, mint szokás multikulturálison érteni. Kiindulópontnak jó.
2. A „kommentelők” összesen kettő, és nem úgy tűnik, hogy ugyanarról beszélnének.
3. „miért angolul folyik az oktatás egy angol iskolában, ahelyett, hogy...?” Na, igen, ahelyett, hogy mi?
4. Mi köze ennek a multikulturalizmushoz? (A kultúra nem csupán a nyelv.)
5. Miből gondolod, hogy emellett nincs anyanyelvi oktatás, vagy a helyi közösségek nem szervezik-e ezt maguk? (Mellesleg pont ez, ami a közösségek belső ügye, nincs köze a multikulturalizmushoz – legfeljebb akkor lenne, ha a románok is tanulnának urdul, a japánok olaszul stb. Egyébként mindenki tanul spanyolul is...)
A wikipédia sem orákulum, egyszerű átlagemberek szerkesztik. Én a multikulturális definícióját kiegészíteném a kultúrák kölcsönös egymásra hatásával. Ez bizonyára teljesül a cikkben említett iskolában, a kommentelőknek velószínűleg más bántja a szemüket. Nevezetesen: miért angolul folyik az oktatás egy angol iskolában, ahelyett, hogy...? Nyilván létesíteni kellene urdu, arab, pastu, stb. osztályokat, anyanyelvi oktatókkal. Vagy legalábbis bizonyos óraszámban tanítani az anyanyelvet, irodalmat, országismeretet, stb. Nem tudom, mi hiányzik ehhez egy nálunk fejlettebb országban, talán a szándék vagy a pénz.
@deakt: Érdekelne a véleményed, hogy ez miért nem multikulturális. Pl. a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint (hu.wikipedia.org/wiki/Multikulturalizmus) „a multikulturális kifejezés kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent”. Érdekelne, mi lenne a helyes definíció...
Így van, ez nem multikulturális, hanem többnemzetiségű. Nagyon nem ugyanaz.