Élő tudósítás a mohácsi csatáról
Megjelent Brodarics István (1490–1539) humanista főpap, politikus, diplomata eddig ismert teljes levelezése – 349 írás –, a kötetet konferencia keretében mutatják be pénteken a Magyar Országos Levéltárban (MOL).
Trostovszky Gabriella levéltáros az MTI-nek elmondta, hogy a 349 levelet részben Brodarics írta, részben hozzá írták politikusok, művészek, humanisták 1505 és 1539 között. „Ezeket az írásokat kultúremberek magánlevelezésének lehet nevezni, és ha valaki a leveleket latinul olvassa, nagyszerű kulturális kalandban lesz része” – jegyezte meg. A kötetben néhány Brodarics által, illetve hozzá írott latin vers is olvasható. A kritikai kiadást angol nyelvű bevezetés indítja, az eredeti, latin nyelvű levelekhez angol nyelvű jegyzetek csatlakoznak. A könyv tízéves kutatómunka eredménye – hangsúlyozta.
Többek között olvasható az a Brodarics-írás is, amely akkor született, amikor a szerző szerémi püspökként és kancellárként megjárván a mohácsi csatát, leírta annak történetét. Ez az elemzés válaszként született Cuspinianus humanista állítására, amely szerint a magyarok árulók, ezért özönlik el Európát a törökök.
Sokféle szakma és több ország fogott össze, hogy ez az átfogó kötet megszülessen. Lengyel, vatikáni, angol levéltárakból származó iratokat gyűjtöttek össze, és a MOL-ban őrzött Nádasdy-hagyatékból is kivettek 43 Brodarics-levelet.
A levéltáros fölhívta a figyelmet Kasza Péter irodalomtörténész és Pálffy Géza történész közös munkájára, amelyben összeállították és széles kortörténeti keretbe ágyazták a híres búcsúlevelet, amelyet a tavaly májusban megjelent Brodarics-emlékkönyv középpontjában helyeztek el. Ebben I. Ferdinánd Habsburg uralkodónak saját kézzel megírta, hogy Szapolyai oldalára áll az isten és a haza szolgálata érdekében.
A 120 éve eltűntnek hitt, 2009 végén előkerült felbecsülhetetlen értékű levelet a MOL megvette. A nemzeti közkincsnek nyilvánított dokumentum tiszteletére Brodarics-évet szerveztek három közművelődési rendezvénnyel. Több mint hatezer látogató kereste fel az intézményt, holott eddig évente mindössze 1200 látogató volt a megszokott. Az eredeti példányt tavaly novemberben kiállították a Levéltárak éjszakája keretében, de a másolatot egész évben kézbe vehették a látogatók – fejtette ki Trostovszky Gabriella. A pénteki konferencián – amely egyben a Brodarics-év zárása lesz – bemutatják az Argumentum Kiadó gondozásában megjelent kötetet.
@Fejes László (nyest.hu):
Jómagam is szívesen olvasnám az eredeti fordítását, így már hárman vagyunk... :)
@istentudja: Nem a pénzről van szó, az igényről. Lehet, hogy sokan olvasnának szívesen a mohácsi csatáról, de nem elsődleges forrásokat. Fordításban sem.
@Fejes László (nyest.hu): Ájne klájne kapitalista szemlélet.Álelitizmus.A kereslet meghatározza a kínálatot.Tényleg?Mi köze a tudománynak,kultúrának a tömegfogyasztáshoz?Képzeld,nem tudok se latinul,se ógörögül,mégis érdekel (a szomszédomat is) a mohácsi csata.Abból koldulunk.Mohácsból.
@bloggerman77: Azért ne felejtsd el, ezek szaktudományos források. Felteszem, hogy magyarra fordítva sem lennének tömegolvasmányok. Egyébként ha jól értem, angolra sem fordították le őket, csak megjegyzetelték. De bárki latinul tudó nekiállhat, és fordíthatja őket, akár a neten is megjelentetheti, szóval ha van közönsége, akkor csak tessék...
Ebben a nagy munkában igazán elkészíthették volna az anyag magyar fordítását is...
Ezt egyszerűen nem vagyok képes felfogni: a magyar tudományos világ egyszerűen nem számít a hazai, történelem iránt érdeklődő, de latinul nem értő, angolul meg turista szintjén (sem...) kommunikáló olvasórétegre. (Amúgy hány példányban jelent meg? 500?)
Bezzeg az alternatív baromságok többezres példányszámban terjednek... a 16. század történetét illetően is, már nem csak az őstörténetünkre van alternatív magyarázat....