0:05
Főoldal | Rénhírek
Ferihegy

Egy repülőtér születésnapjára

Hazánk legnagyobb reptere sokszor nem a nagyszerű fejlesztések miatt kerül be az újságokba. Hanem például a neve miatt.

nyest.hu | 2015. május 7.

Hazánkban a jelentős beruházások sokszor évtizedekig húzódnak – gondoljunk csak a négyes metróra, aminek építését már az 1970-es évek elején elhatározták. Ugyancsak hosszasan készült a budapesti nemzetközi repülőtér is. A helyszínt már 1939-ben kijelölték, és hamarosan a tervezés is megkezdődött. Ám a háború miatt a reptér avatására csak 1950 májusában került, cikkünk megjelenése előtt 65 évvel.

Addig a napig a főváros nemzetközi repülőtere a ma a XI. kerülethez, azaz Újbudához tartozó Budaörsi repülőtér volt. Az ottani, most már műemléki védettséget élvező, Bauhaus stílusú fogadóépületet Bierbauer Virgil és Králik László tervezte. Az ünnepélyes átadásra 1937-ben került sor, ám a repülőtér hamarosan túl kicsinek bizonyult – ezért is kezdték meg egy nagyobb repülőtér tervezését szinte azonnal a megnyitás után. Az utóbbi évtizedekben Budaörsön mezőgazdasági és sportrepülőgépek szállnak fel és le, valamint itt található a mentőhelikopterek bázisa is.

Immár 65 éve a fővárosi nemzetközi légikikötő a pesti oldalon található. A jórészt a XVIII. kerülethez tartozó repülőtér arról a területről kapta a nevét, ahová építették: Ferihegynek keresztelték.

Készül a reptér – munkaszolgálatos földmérő 1944-ben
Készül a reptér – munkaszolgálatos földmérő 1944-ben
(Forrás: Fortepan / A R / CC BY-SA 3.0)

De honnan kapta a nevét a vidék? Budapest Ferihegy nevű városrésze helyén valamikor Mayerffy Ferenc (1776–1845) serfőzőmester szőlőbirtokai és gyümölcsösei terültek el. A tulajdonos beceneve szolgált a névadás alapjául. Hegy ugyan nem sok volt erre, csak homokbucka, ám ebben a névben a hegy utótag ’szőlőskert’ értelmű a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint.

A Ferihegyi repülőtér forgalma a nyitást követően jelentősen megnőtt. Az eredeti kifutópálya és az ifj. Dávid Károly által tervezett, fentről szemlélve egy repülőgépre emlékeztető fogadóépület már nem tudta kiszolgálni az igényeket. Így 1983-ban megkezdték a repülőtér Ferihegy II. néven ismert második termináljának kiépítését is.

Ferihegy I. az átadáskor, 1950-ben
Ferihegy I. az átadáskor, 1950-ben
(Forrás: Fortepan / Uvaterv / CC BY-SA 3.0)

A 65 éve működő repülőtér az utóbbi években többször is a figyelem középpontjába került: privatizáció, a Malév csődje, bővítések, taxisok, útdíj. Ám mindez szinte eltörpült ahhoz képest, amikor a repülőteret 2011-ben Liszt Ferencről nevezték el, a Földrajzinév-bizottság tagjainak menesztésével egy időben. A Ferihegy név végnapjairól szóló hosszú és szomorú történetet azonban már korábban megírtuk.

Így nincs más hátra, minthogy a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér (született Ferihegyi repülőtér) 65. születésnapja alkalmából meghallgassuk Kern András Leszállás című dalát.

Források, olvasnivaló

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

Horváth Tamás: A Budaörsi repülőtér

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. május 7. 13:12
1 lcsaszar

Most már érthető, honnan van a hegy a Ferihegyben. Nagyapám az Alföldön élt, gyakran kiment kapálni a szőlőhegyre.