Szúfizmus, tibetiül is

Egy misztikus török nyelvi kisebbség Kínában

A szalárok több évszázada élnek Kínában, Tibettől északkeletre. Egy török nyelvet beszélnek, és az iszlám misztikus szúfi változatát gyakorolják.

Péli Péter | 2010. október 2.

Kínáról nem feltétlenül az iszlám jut eszünkbe, pedig a muszlim vallás már i. sz. 7. századtól jelen van a Középső Birodalomban. Az i. sz. 742-ben épített Hszieni (Xian) Nagymecset például a világ egyik legrégebbi ma is működő mecsetének számít. A Kínában ma élő muszlim vallási kisebbségről csak becsült adataink vannak, ezek többsége – így a CIA is – 20 milliósra teszi a muszlim kínaiak számát.

Kína egyik kevéssé ismert muszlim kisebbsége a birodalomban legkeletebbre jutott török nyelvű nép, a szalárok. Saját legendájuk szerint a Tang-dinasztia (i. sz. 618-907) idején hagyták ott Közép-Ázsiát és indultak jelenlegi lakhelyük felé, a Tibeti-fennsík északkeleti részén található Csinghajba (Qinghai). Nyelvüket máig megőrizték: ez a türkménhez áll legközelebb, de nagyon sok kínai és tibeti jövevényszó jellemzi.

Novruzt ünneplő szalárok.
(Forrás: wikimedia commons)

A szalárok ma nagyjából százezren vannak, és többségükben beszélik a szalár nyelvet is, gyakran a kínai és a tibeti nyelvek mellett. A szalár nyelvnek két fontosabb dialektusa van, az egyikre a tibeti és a kínai mellett az ujgur és a kazah is erős hatást gyakorolt.

A Kínában élő más muszlim népekhez hasonlóan a szalárok is az iszlám ezoterikus, misztikus ágát gyakorolják, a szúfizmust. A szúfizmus nem egy egységes irányzat az iszlámon belül, hanem a szúfi hagyományok különböző mesterekhez, tanítókhoz kötődnek. A szúfi követői például az aszketikus életű kerengő dervisek is. A szúfizmus miatt hagyhatták el a szalárok a nomád türkmén hagyományaikat, így a türkmén jellegű zenéjüket is. A türkmén hagyományok azonban ma reneszánszukat élik. A szalárok idén ünnepelték először például a Novruzt, a Közép-Ázsiában is általánosan elterjedt ünnepet, melyet úgy is ismerünk, hogy perzsa újév.