Csemegék a könyvhéten
Érdemes ellátogatni a 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyermekkönyvnapok rendezvényeire: több mint 400 újdonság várja az érdeklődőket.
Mintegy négyszáz újdonsággal várják a kiadók a közönséget a 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyermekkönyvnapok rendezvényén, amelyet Borbándi Gyula Széchenyi-díjas történész, író, a nyugati magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja nyit meg csütörtökön a budapesti Vörösmarty téren.
Mint azt Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója a könyvhét keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a központi helyszín, a Vörösmarty tér mellett Budapesten idén is lesznek programok a Váci utcában, illetve a Deák Ferenc utcában, új helyszínként pedig a Holokauszt Emlékközpont csatlakozik a mintegy 250 hazai és határon túli könyves céget felvonultató rendezvényhez.
A központi helyszínen 152 pavilont állítanak fel, és csak itt mintegy ezer dedikálást tartanak a június 7-ig tartó könyvhéten – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy folyamatosan figyelik az időjárás-előrejelzéseket.
Zentai Péter László elmondta: az idén is megszervezik a Könyvheti Olvasóklubot, amelyben a rendezvényre látogatók nyugodt körülmények között olvashatnak bele a könyvheti újdonságokba, szombaton pedig ismét megrendezik a Könyvek éjszakáját, melynek keretében utcabált és éjszakába nyúló programokat tartanak.
Az igazgató kiemelte: az ország nagyobb települései az idén is csatlakoztak a rendezvényhez, így könyvheti programokat tartanak összesen mintegy ötven városban, a többi közt Balatonfüreden, Győrött, Nagykanizsán, Zalaegerszegen vagy például Debrecenben is.
A sajtótájékoztatón Tarján Tamás irodalomtörténész ismertette a könyvheti kínálatot, megjegyezve, hogy a most megjelenő mintegy négyszáz újdonság csak alig húsz százalékába volt alkalma beleolvasni.
„Jól sikerült könyvhét” készülődik – vélte Tarján Tamás, aki a rendezvény „legreprezentatívabb” kiadványának Esterházy Péter Esti című, hetvenhét rövid prózáját tartalmazó kötetét tartja.
Az irodalomtörténész érdekességként említette, hogy az idén először a Körkép antológia mintegy negyvenéves történelmében túlsúlyba kerültek a női szerzők. Az antológiák kapcsán megemlítette, hogy a 90. évfordulóra időzítve számos Trianon-kötet jelent meg a többi közt a Kráter, a Jaffa és a Mentor kiadóknál.
Az újdonságok tíz százaléka ugyanakkor a kommersz irodalomhoz tartozik, s ezek nem mindegyike illeszkedik az ünnepi könyvhét szellemiségéhez – vélte Tarján Tamás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén tizennégy kiadóval több vesz részt a rendezvényen mint tavaly, s az újdonságok összértéke is kétszázezer forinttal több – összesen 1 076 328 forint – mint az elmúlt évben. A könyvek átlagára 2753 forint, a legdrágább a Bachmann Zoltán életútját bemutató kötet, amelyet a Vince Kiadó kínál 9995 forintért. A könyvhét legolcsóbb kötete a Kortárs Kiadóé: Becsy András Franciakrémes című versgyűjteménye mindössze 1000 forintba kerül.
Tarján Tamás kedvenc idei kiadójának a Napkút kiadót nevezte, amely amellett, hogy megjelentette a Szabó Magda-albumot, Ördögszáj címmel Vörös István drámagyűjteményét és Báthori Csaba új kötetét, A hangsúly keresését, kiadta Szentmártoni Szabó Géza Parthenope veszedelme című kötetét, amely két, eddig jórészt ismeretlen Janus Pannonius-szöveget tesz közzé.
Az irodalomtörténész az újdonságok közül kiemelte sok egyéb közt Popper Péter, Csányi Vilmos és Persányi Miklós Egymásra nézve című kötetét, Esze Dóra Ellenség - Diétaregényét, valamint Vámos Miklós Kedves Kollégák című kötetét. Tarján Tamás ugyanakkor elismerően szólt az Európa Kiadónál megjelent új Szabó Magda-kötetről is: a Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának című könyvben szerinte az írónő „végigpletykálja a magyar irodalmat”.
A sajtótájékoztatón Káli Sándor, Miskolc polgármestere emlékeztetett arra, hogy az ünnepi könyvhét a borsodi megyeszékhelyről indult, 1927-ben itt állt elő Supka Géza a könyvnapok gondolatával.
A polgármester elmondta: a miskolci rendezvénysorozat, amelynek megnyitóján Esterházy Péter Kossuth-díjas író lesz a díszvendég, egy nappal korábban kezdődik és fejeződik be, mint a budapesti. Központi helyszíne pedig az úgynevezett Könyvtér lesz, ami a város új közterén, a Szinva teraszon kap helyett. Mint megjegyezte, mivel a patak újra kilépett a medréből, a helyszín „egy picit drámaian néz ki”.
Az elmaradó Márai-program
Zentai Péter László az MTI kérdésére szánalmasnak és felháborítónak nevezte, hogy féléves egyeztetés után a Pénzügyminisztériumban nem hagyták jóvá a Márai-program pénzügyi fedezetét. Mint fogalmazott, most a hamarosan felálló új adminisztráción múlik a könyvkiadást, könyvtárakat és olvasást népszerűsítő Márai-program sorsa. Az igazgató a legpesszimistább lehetőségnek nevezte a program elmaradását, mint fogalmazott, egy olyan időszakban vonták vissza a projektet, amikor arra a „legnagyobb szüksége van a hazai könyvkultúrának”.
„Dühösek vagyunk. Pont egy éve történt meg a miniszteri bejelentés, mi pedig elkészítettük a teljes programot. Ehhez fél év alatt valamennyi érintettel végigbeszéltük az összes vitás pontot. Az, hogy ilyen szánalmas módon fejeződjön be a Márai-program, nagyon elkeserítő, ugyanakkor nagyon jellemző” – tette hozzá Zentai, aki szerint „gyávaság, helyezkedés” húzódhat meg a döntés hátterében, hiszen – mint arra utalt – L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának új elnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy újra kell gondolni a Márai-programot.