Bujtatott cenzúra az állami csatornákon
Az orosz állami csatornákon kizárólagosan az uralkodó politikai többség véleménye dominál, az egyes társadalmilag jelentős csoportok álláspontja nincs képviseltetve.
Oroszországban túlságosan koncentrált a hatalom kezében az elektronikus sajtó, ezért azt feltétlenül csökkenteni kell– ez a véleménye az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanácsnak, amelynek jelentéstervezetét az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség ismertette. A testület hétfői ülésén vitára bocsátott dokumentum szerint „a szövetségi (az országos) televíziókban gyakorlatilag bújtatott cenzúrát érvényesítenek a politikai, társadalmi és gazdasági problémák nyilvánosság elé tárásakor”. Titkos utasításokat, tiltólistákat köröztetnek.
„Az állam egyeduralma a televíziós piacon nem ad megfelelő képet a mai orosz társadalom sokszínűségéről, kizárólagosan az uralkodó politikai többség véleménye dominál, az egyes társadalmilag jelentős csoportok álláspontja nincs képviseltetve (a televíziókban)”– hangsúlyozza az elnöki emberjogi bizottság. Az ismert jogvédőkből, szakemberekből és közéleti személyiségekből álló tanácsadó testület tavaly év végi megújítását követően másodszor foglalkozik az oroszországi sajtó helyzetével– emlékeztetett rá– Mihail Fedotov, az elnöki emberi jogi bizottság elnöke.
A Dmitrij Medvegyev államfői tevékenysége alatt (2008 és 2012 között) létesített bizottság mandátuma tavaly lejárt, de többen lemondtak a tagságukról, tiltakozásul Vlagyimir Putyin hatalomra lépése ellen. A testületet azt követően választották újjá internetes szavazással, hogy Putyin 2012 májusában harmadszor is államfő lett.
Alekszej Volin orosz távközlési és tömegkommunikációs miniszterhelyettes nem értett egyet a bizottság álláspontjával. Szerinte az állam szerepe egyáltalán nem növekedett a televíziós csatornák stratégiájának kidolgozásában. A csatornák száma pedig egyre nő, és egyaránt lehetőség van a műholdas sugárzásra és kábeltelevíziózásra. Az orosz szaktárca helyettes vezetője úgy vélte, hogy negatív következményei lennének, ha az állam kivonulna a sajtóból. Megszűnnének például az olyan közszolgálati csatornák, mint a Kultúra. Arra szólított fel, hogy ne értékeljék addig az új közszolgálati televíziót, amíg az nem jön létre.
Dmitrij Medvegyev még államfőként tavaly áprilisban írta alá az új közszolgálati televízió létrehozásáról szóló rendeletet. A politikus a 2011 decemberi parlamenti választásokat követő, a visszaélések és a hatalom elleni, több tízezer embert megmozgató ellenzéki tüntetések hatására tett ígéretet a hatalomtól független televízióra. Ennek idén január elsején meg kellett volna kezdeni a működését.