„Barikádot emelnek a felsőoktatás köré”
Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve elzárja a felsőoktatásba jutás esélyétől a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási államtitkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok.
Az oktatási államtitkárság a tervet kedden, a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiával összefüggésben tudatta az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a diákok az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Jelezték: a szándék az, hogy a szabály azokra vonatkozzon, akik még nem kezdték el a középiskolát.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja erre szerdán az MTI-nek úgy reagált: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelvvizsgával fejezze be a középiskolát. Hozzátette, a nyelvtanítás újraszervezésének céljával egyetértenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal „barikádot emelnek” a felsőoktatás köré, és kizárják onnan a legszegényebbeket.
Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból A szocialisták szerint ez az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben.
Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek alapján az oktatási államtitkárság megszüntetné a nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályokat. (A nyelvi előkészítő osztályokban a nulladik évfolyamon két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az egyiket legalább heti tizenegy órában.)
Azt, hogy a stratégia állítólag „az angol egyeduralmával szemben” előnyben részesítené a neolatin nyelveket, Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ezzel szemben azt kellene célul tűzni, hogy minden tizenöt éves gyerek beszéljen angolul.
@tdk.112:
Minden elismerésem. Ez is abban a meggyőződésemben erősít -- ahogy Te is írtad -, a saját akaratnál mint motiváció nincs hatékonyabb "erő".
De ugye ez csupán a dolgok egyik oldala. Mert az eddig fölhalmozott ismeretanyaghoz kellő megismerési módszerek is szükségesek, amik ugye szabályozottsággal rendelkeznek. Miért van erre egyáltalán szükség ?
Hogy ne tudjunk egymás mellett elbeszélni, mivel a kizárólag autodidakta módnak ez az egyik nagy hibalehetősége. Mit is takar ez ? Ugyanazon szöveg elolvasásakor ne lehessen két ellentétes eredményt kiolvasni belőle. Túl élezetten mondom, de a lényeg ez.
Az oktatáshoz, és a benne megbúvó neveléshez viszont ELKÖTELEZETT emberek szükségesek, olyanok, akik egyben akár PÉLDAKÉPek is lehetnének ( fölváltva a kérészéletű és gyakorlatilag teljesítménynélküli celebeket). Nem olyanokra van szükség, akik eleve "utálják" a gyerekeket, tanári
végzettségüket csupán "kell egy diploma" alapján szerezték, mert bizony van egy ehhez köthető réteg, hanem kellően ELHIVATOTT , EGÉSZ ( lélekben és testben - de főleg elmében- EGÉSZséges) emberekre van szükség.
Én a nyelvvizsga megkövetelését a fenti elhivatottsághoz vezető út egyik első próbatételének látom.
Mint minden változás és változtatás, persze ez is magában hordoz veszélyeket a jövőre nézve, illetve komoly korlátokat is jelent a mai elképesztően nagy liberalizmusban.
Jól át kell gondolni az egészet, mert nem kicsi a tét: maga a jövőnk.
@najahuha: Én magam is rendelkeztem 2 db nyelvvizsgával a középiskola befejezése után, azonban azokat egyáltalán nem a középiskolai nyelvoktatásnak köszönhetem, hiszen 4 év alatt gyakorlatilag SEMMIT nem tanultam iskolában németből. A tudást mind önszorgalomból szereztem meg. De mondok jobbat: angolul soha a büdös életben nem tanultam "intézményben" (jó, egyszer elmentem egy 1 hónapos gyorstalpalóra nyelvvizsga előtt, ahol kiderült, hogy jobban beszélek angolul, mint a tanár), csak egyszerűen napi szinten több órán át vagyok/voltam "kénytelen" az angolt használni, gyakorlatilag úgy tanultam meg a nyelvet, mintha anyanyelvű lennék. (Oké, ez egy kis túlzás, közben felhasználtam neves nyelvészprofesszorok "csináld magad" csomagjait, de ennyi csalás belefér.) Ezen kívül már 2,5 éve mindent kizárólag angolul nézek, és hangoskönyveket is angolul hallgatok. De én ezt élvezem, nem teherként élem meg, ez a nagy különbség.
Volt matektanárom mondogatta mindig, hogy élete legnagyobb hibája, hogy nem tanult meg angolul, akkor mára így nyugdíjasan úszkálhatna a különféle amerikai folyóiratokban, újságokban. :)
Abban egyetértek, hogy motiváció kell, ami a legtöbb diákban sajnos nincs meg. De nem hiszem, hogy ez a tervezet lesz a motiváló erő.
@tdk.112:
Mi tekinthető "átlagosnak" ?
Ott, ahol több mint 570 gimnáziumról beszélünk, elkerülhetetlen a rangsor, legyen bármi alapján.
Ha a nyelvvizsga aránya felől nézzük, akkor az első 10 legjobb gimnáziumban ez 88 % és 96 % közötti.
A kisebbik lányom a kőszegi Jurisichba járt (nincs benne az első 20 legjobb gimiben !) , előtte általánosban csak németet tanult. Kőszegen előkészítő nulladikba is járt, így 5 éve volt.
A suli végeztével angolból (origo) és németből (ECL) is középfokon nyelvvizsgázott. Mindemellett elindította a japán tanulást.
De a sógornőm lánya Sárváron , az ottani gimnáziumban ugyanígy tett. Mire leérettségizett, már két nyelvvizsgája volt, és még az autóvezetést is gimi alatt végezte.
Ha a szakközépiskolákat nézzük, ott is a legjobb tízben a nyelvvizsgák aránya - igaz elég nagy szórásban - de a 10 % és a 65 % között mozog.
Nyomatékkal ki kell hangsúlyoznom, a tíz legjobb iskola NEM a nyelvvizsgák arányára fókuszált, ez csak egyetlen szempont volt a sok között...
Egy lényeges dolgot nem szabad elfelejteni: NE kizárólag a tanártól várjuk el, hogy valamit is megtanuljon a gyerek.
( Bármit is tehet az orvos, ha a beteg nem akar meggyógyulni, akkor mindhiába....A diákkal is ugyanez a helyzet. )
A legfontosabb a MOTIVÁCIÓ, és az az eltökéltség, hogy ÖNKÉNT akarjon, és tegyen is érte. Ehhez azonban kevés a jó tanár.
"A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)
Már Herakleitosz 2500 évvel ezelőtt megmondta:
"Tanítani nem annyit tesz, hogy megtöltünk egy üres vödröt, hanem hogy felszítunk egy tüzet !"
A kezdeményezéssel nagyon is egyetértek, azonban egy átlagos középfokú intézményben lehetetlen nyelvvizsgát szerezni, ez teljesen biztos.