A nyelvizsgakövetelményt ellenzi az LMP
Az ötéves felkészülési idő rövid, ráadásul egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat a nyelvvizsga megszerzését segítő nyelvoktatási reformra készülne.
Az LMP véleménye szerint a tervezett felsőoktatási stratégia több jó lépést is tartalmaz, de egyelőre nem derült ki, hogy ezeket hogyan és miből valósítják meg. A párt bírálta, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba. Ikotity István csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy vitaképes szakmai anyag készült, amelyből pozitívumként emelte ki, a vidéki felsőoktatási intézmények megtartásának szándékát és az innováció ösztönzését. Szerinte viszont nem látszik az állami felelősségvállalás erősítése és az anyagi források intenzívebb bevonása. A képviselő az ellen pedig kifejezetten tiltakozott, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételihez kötelező lesz a nyelvvizsga megléte. Szavai szerint az ötéves felkészülési idő rövid, ráadásul egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat a nyelvvizsga megszerzését segítő nyelvoktatási reformra készülne.
Pető Ernő, az LMP felsőoktatási szakszóvivője azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási koncepcióban vannak jó ígéretek, de nem derül ki, hogy azokat hogyan és miből valósítják meg. A politikus azt mondta, a felsőoktatásban szigorú nyelvi követelményeket kell alkalmazni a kimenetnél, de a bejutásnál még nem szabad kötelezővé tenni a nyelvtudást.
Ikotity István emellett arra is kitért, hogy az elmúlt időszak hírei szerint ősztől megszűnik a fővárosi Neptun általános iskola, illetve a Raoul Wallenberg szakközépiskola és szakiskola. A lépést elfogadhatatlannak nevező politikus azt mondta, ha indokolt lenne a bezárás, akkor sem érthető, hogy azt miért mostanra időzítették.
Az eszperantó vagy lovári nyelvvizsgára fel tudnak ezalatt készülni, angol-németre pedig nem biztos, és ezzel a nyelvvizsga célja fog megkérdőjeleződni.