Nyelvvizsgához kötnék a felvételt
Néhány éven belül duplájára emelkedhet a nyelveket beszélő hallgatók száma – reméli az oktatási államtitkárság attól az általa benyújtott jogszabálytervezettől, mely szerint 2015-től vagy 2016-tól legalább egy nyelvvizsga nélkül senki nem felvételizhet egyetemre, vagy főiskolára. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak elmondta: az ezt taglaló stratégia néhány héten belül a kormány elé kerülhet.
„Néhány héten belül egy nyelvoktatási stratégiát terjesztünk a kormány elé, amelynek egyes részei az új nemzeti alaptantervben, más pontjai az új közoktatási és felsőoktatási törvényben szerepelnek majd” – válaszolta az eduline kérdésére Hoffmann Rózsa. Kiemelte: az oktatási államtitkárság négy-öt éven belül tovább szigorítana a felsőoktatási felvételi szabályain: azok a diákok nem is jelentkezhetnének az eljárásra, akiknek nincs legalább egy komplex, C típusú nyelvvizsgájuk.
„Erre a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Reményeink szerint néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma” – mondta az oktatási államtitkár. Hozzátette: heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.
A Magyar Rektori Konferencia tavaly novemberben már felvázolt egy hasonló javaslatot: aszerint az említett kötelezettség mellett minden hallgatótól elvárták volna, hogy egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben töltsenek.
A jelentkezők valamivel több mint fele kap pluszpontot a nyelvvizsgáért
Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint a nyelvtudásért járó pluszpontok ellenére a 2010-ben felvételizők 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, felsőfokon 11 százalékuk beszél idegen nyelven. A nyelvvizsgák közül is a komplex, vagyis C típusú a legelterjedtebb.
Senki sem? Tehát aki beszédfogyatékos, hallássérült, attól is megköveteljük a nyelvvizsgát? Ez diszkriminatív!
Másrészt meg nem az fog bejutni, aki tudja, érti az adott tárgyat, hanem az, akinek már van nyelvvizsgája.
Felesleges erőlködés. Amikor a magyar egyetemek a legjobb formájukat mutattak akkor semmi ilyen megszorítás nem volt. Akkoriban úgy volt, hogy akinek érettségi bizonyítványa volt - azt felvették az egyetemre. Azután vagy kiesett, vagy nem. Az alkalmasságot nem lehet nyelvvizsgával helyettesíteni. Tkp. kártékony ötlet: sok tehetséges tanártól és mérnöktől fosztja meg az országot.
@Kincse Sz. Örs: Igen, még ez a helyzet is előáll, ahogy nálam is és másoknál is előállt, amikor én voltam középiskolás. Ösztökélni is kell persze, de ilyesmik hiányában hiába van az ösztöke ha egyrészt nincs megfelelő oktatás és másrészt ha nincs megfelelő szellem a diákokban.
@suburru: Na jó, de gondolom a svéd vagy a norvég ismeretével az angol nem lehet olyan nehéz- a magyar azonban nem germán nyelv :)
Még régebben olvastam, h a skandináv országokban mire leérettségizik vki, megtanul felsőfokon angolul. Ha ez igaz, érdemes lenne az ottani modellt követni. A mostani problémára nem megoldás, de kb. 10 év múlva nem lenne probléma.
@doncsecz:
A követelménnyel önmagában nem lenne baj, amennyiben az alapoktatás képes minőségi nyelvtudást a kezünkbe adni. Attól tartok viszont, hogy a feltételek egyszerűen nem állnak rendelkezésre ehhez: nekem pl. gimnáziumi tanulmányaim négy éve alatt is nagyon sok nyevltanárom volt, ami nem feltétlen az intézmény hibája, sokkal inkább azé, hogy aki alkalmas, jó tanár, az magánsulikban oktat, nem gimnáziumokban.
Ez eléggé naív remény, hogy majd duplájára fog emelkedni a nyelvet tudók száma. Van aki majd külföldi intézményekben keres felvételt, ahol ezt nem írják elő, vagy pedig el sem megy felvételizni, mivel elég sok azoknak a száma akik csak túl akarják élni a középiskolát.