Az oroszbarátok már a spájzban vannak
Az orosz hatalmi befolyás az európai integrációra leselkedő egyik legnagyobb veszély. A magyar szélsőjobboldal, bár a nemzeti érdekek képviseletét hirdeti, mára a jelenlegi orosz rezsim érdekeinek kritikátlan és feltétlen kiszolgálójává vált, bár még a Jobbik szavazótáborában többségben vannak a Nyugat támogatói.
A kutatás – a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával – a Stratégiák a szélsőjobb ellen című projekt keretében valósult meg. Jelen tanulmány előzménye a kelet-európai szélsőjobboldali pártok orosz orientációját bemutató 2009-es elemzés (Oroszbarátok a jobbszélen), valamint az oroszbarát politikájuk révén a Kreml érdekeinek érvényesítését segítő európai szélsőjobboldali pártokat bemutató 2014-es tanulmány (Az orosz kapcsolat).
Számos jele van annak, hogy a Kreml egyre erősebben igyekszik befolyásolni mind az Európai Unió intézményeit, mind a tagállamok döntéshozóit és közvéleményét. Ennek egyik fő politikai eszközét egyes európai szélsőjobboldali (illetve szélsőbaloldali) pártok és szervezetek jelentik. Ez az orosz hatalmi befolyás az európai integrációra leselkedő egyik legnagyobb veszély. E folyamat bemutatása érdekében a Political Capital tanulmánysorozatot indít egyes tagállamokra (Magyarország, Szlovákia, Görögország és Franciaország), valamint az EU intézményeire fókuszálva. A sorozat most megjelenő első darabja a magyarországi szélsőjobboldal, különösen a Jobbik Kreml-barát beállítottságát vizsgálja.
A magyar szélsőjobboldal és annak fő ereje, a Jobbik, bár a nemzeti érdekek képviseletét hirdeti, mára a jelenlegi orosz rezsim érdekeinek kritikátlan és feltétlen kiszolgálójává vált. Ez pedig egyáltalán nem magyarázható belpolitikai okokkal: mind a szélesebb közvéleményben, mind a Jobbik szavazótáborában többségben vannak a Nyugat támogatói Oroszország híveihez képest.
Az orosz hatalmi érdekeket kiszolgáló európai szélsőjobboldali szervezetek három fő funkciót töltenek be:
-
társadalmi-politikai destabilizáció (tagállami, közösségi és transzatlanti szinten),
-
az orosz rezsim külső legitimálása (pl. ideológiai szinten vagy választási megfigyelőként),
-
információszolgáltatás és dezinformációs tevékenység (orosz propaganda áramoltatása az uniós tagállamok irányába, illetve információszerzés).
E három fő funkció jól kimutatható a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek, köztük a Jobbik tevékenységében és kommunikációjában is. Magyarország esetében ugyanis az orosz hatalomnak az Orbán-kormány hintapolitikája közepette kiemelten fontos a szélsőjobboldal, azon belül is főként a második legnagyobb párttá erősödött Jobbik befolyásolása, valamint a politikai spektrum Kreml-barát irányba történő eltolása, illetve társadalmi szinten a Nyugat-ellenesség felerősítése. Ezen keresztül pedig közvetve a magyar kormányra való nyomásgyakorlás, valamint az Európai Unió és a régió destabilizációja.
Az orosz vezetés és a Kreml-közeli orosz média több európai szélsőjobboldali erőhöz hasonlóan felhasználja a Jobbikot és annak vezetőit a Kreml aktuálpolitikai céljainak és EU-ellenes álláspontjának támogatására. Így például ahogy korábban az EU intézményei elleni kémkedéssel megvádolt Kovács Béla a Krímben volt „választási megfigyelő”, úgy később Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn is egyike volt azon európai szélsőjobboldali politikusoknak, akik részvételükkel legitimálták a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében megrendezett szavazást. Bár a Jobbik politikusai semlegességről beszélnek az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, álláspontjuk teljes mértékben megfeleltethető az egyoldalú orosz propagandának, melynek terjesztése érdekében lakossági fórumokat is tartanak. Ennek jegyében a Jobbik folyamatosan igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne teljesítse uniós és NATO-kötelezettségeit. Részben ezt szolgálja a párt által elindított népszavazási kezdeményezés is. A Jobbik energiapolitikai ügyekben is rendre az orosz érdekeknek megfelelő döntéseket támogat mind az Európai Parlamentben, mind Magyarországon. Utóbbi törekvések egyértelműen fenntartani, vagy növelni igyekeznek Magyarország energiafüggőségét, azaz a magyar nemzeti érdekkel ellentétesek.
(Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd)
Több más európai szélsőjobboldali párthoz hasonlóan a Jobbik is a jelenlegi orosz állami ideológiával fennálló „konzervatív” értékazonosság alapján legitimálja az orosz rezsimet. Ebben az ideológiai keretben – így a Jobbik kommunikációjában is – az Európai Unió egy hanyatló, az USA bábjaként működő szervezetként jelenik meg, míg az A pártelnök egy interjúban nevezte eurázsiainak magát, ami 2014. június 27-én a egy magát semleges üzleti lapként definiáló orosz internetes újságban jelent meg.Oroszország által építeni kívánt Eurázsiai Unió reális alternatívának láttatják. Erre utal a Political Capital tanulmányának címe („Eurázsiai vagyok”) is, amely egy Vona Gábortól származó idézet.
A Jobbik orosz érdekeket kiszolgáló politikája nem a szavazótábor igényeire reagál. A Medián 2014 végén készült kutatása szerint a Jobbik szavazóinak 48 százaléka is inkább az Egyesült Államokhoz húzna egy hidegháborús helyzetben, míg az oroszok felé csak 27 százalék. Tehát valami más áll az orosz érdekek iránti elkötelezettség mögött. A Jobbik számára nyilvánvalóan fontos, hogy – mivel Nyugaton erre páriastátusza miatt nincs esélye – keleti nagyhatalmak támogatását is élvezze. A francia Nemzeti Front esetében továbbá nemrég derült fény az orosz pénzügyi támogatásra. A Jobbik 2010 előtti tisztázatlan finanszírozási háttere, illetve az oroszoknak történő kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla pártnak juttatott anyagi támogatása a Jobbik esetében is felveti ezt a gyanút.
A nyilvánosságot tekintve az ukrajnai konfliktus kiéleződésével az orosz befolyásolási törekvések a szélsőjobboldali orgánumokban egyértelművé és láthatóvá váltak. A legfőbb szélsőjobboldali véleményformálóként funkcionáló Kuruc.info a kétezres évek közepén még oroszellenes hangvételű volt, ma már azonban, egy éles váltást követően, a putyini politika szinte feltétlen támogatójának tekinthető. A magyar nyelvű orosz propagandaoldalak pedig gombamód szaporodnak az interneten – köszönhetően az orosz titkosszolgálatok által sikerrel alkalmazott úgynevezett aktív intézkedéseknek.
Az orosz befolyás jól láthatóan kiterjed a Jobbiktól jobbra elhelyezkedő szélsőséges szervezetek (pl. Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Nemzeti Arcvonal, Honfoglalás 2000) orgánumaira, valamint a közösségi médiafelületekre is. Sőt, az általános tendencia az, hogy minél inkább kívül esik egy szervezet és annak infrastruktúrája a politika főáramán, annál könnyebben és tisztábban érvényesülhet az orosz hatalom irányából érkező hatalmi befolyás. Ezen szervezetek és orgánumaik (például a kárpátaljai és erdélyi revizionista törekvéseket propagálva) a regionális destabilizációban utazó Oroszország kezében veszélyes eszközzé válhatnak, így politikai és nemzetbiztonsági unkkockázatot jelentenek – még akkor is, ha ezen törekvések támogatottsága elenyésző.
Az orosz befolyás nem kizárólag a szélsőjobboldali nyilvánosságban, de a fősodorú média egyes orgánumaiban (Magyar Hírlap, Echo TV) is tetten érhető. Egyes sajtótermékek munkatársai között is találhatunk olyanokat, akik azon túl, hogy nyíltan Kreml-barát álláspontot képviselnek, rendszeresen megfordulnak Moszkvában különféle politikai rendezvényeken.
Egyre több jel utal arra, hogy az orosz rezsim befolyásolási törekvései nem állnak meg a szélsőséges politikai nézeteket vallók köreiben. Az orosz vezetés általános célja az, hogy a társadalom minél szélesebb rétegében felerősítse a Nyugat-ellenes érzelmeket. Mindeközben a magyar kormány döntéseivel és kommunikációjával akarva vagy akaratlanul, de sokkal inkább elősegíti, mintsem akadályozza az orosz befolyásolási törekvéseket. A Jobbik szerepe ebben a vonatkozásban is egyértelmű: a szélsőjobboldali párt folyamatosan igyekszik még inkább oroszbarát politikára ösztönözni a kormányoldalt, különösen az ukrán válság esetében. Továbbá, immár a legerősebb ellenzéki pártként, a Jobbik politikai fenyegetést is jelent a jelenlegi kormányzó pártra.