Több nyelven beszél, mint ahány éves
Nem kis büszkeség, ha beszélünk egy vagy két idegen nyelvet. De mit érezhet az, aki közel ötven nyelven tud? Hogy csinálja? Mi a titka?
Alexander Arguelles több nyelven beszél, mint ahány éves. A 48 éves férfi Amerikából származik, élete során sokat utazott, jelenleg Szingapúrban él és dolgozik mint az idegen nyelvek szakértője. Saját bevallása szerint közel ötven nyelven tud – persze nem egyforma mértékben. A nyelvtanulás számára egyszerre hobbi, hivatás és életforma. A The Guardianben megjelent személyes beszámolójából az is kiderül, miért kezdett el nyelveket tanulni, mi motiválja, milyen technikákat használ, és hogy hogyan vált a nyelvtanulás számára függőséggé.
Arguelles teljesen egyértelműen a nyelvek megszállottja. Sokan gondolják róla, hogy valamilyen isteni adománnyal, különleges képességgel rendelkezik. Ő azonban igyekszik eloszlatni ezt a misztikus képet: hangsúlyozza, ahhoz, hogy az ember nyelveket tanuljon, arra van szükség, hogy rengeteg időt töltsön olvasással, nyelvtanok tanulmányozásával és gyakorlással. A siker tehát nem hullott az ölébe.
Az idegen nyelvek iráni vonzalma egészen kisgyerek koráig nyúlik vissza. Apja – munkája miatt – folyamatosan utazott, és ez idő alatt autodidakta módon rengeteg nyelvet megtanult. A kis Alexander tehát azt látta, hogy apja úgy váltogatja a nyelveket, mint a ruhát: mindenkivel azon a nyelven beszél, amit a partner tud. Ez a fajta tudás lenyűgözte Arguillest, és apja mintáját akarta követni. Paradox módon azonban apja viselkedése ahelyett, hogy bátorította volna, inkább elijesztette a nyelvtanulástól.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander64 / CC BY-SA 3.0)
Emiatt, amikor iskolába került, és nyelveket kezdett tanulni, nem volt egy átlagos diák. Az első idegen nyelv, amit az iskolában kezdett tanulni, a francia volt. Ez igen nehezen és lassan ment neki, így 11 évesen majdnem be is fejezte nyelvtanulói pályafutását, majdnem feladta az egészet.
A nyelvtanulással kapcsolatos fordulat az életében csupán egyetemista korában következett be. Ekkor kezdett el németül tanulni. A német irodalom rajongójaként az motiválta, hogy kedvenc regényeit eredetiben is elolvashassa. És ez a fajta motiváció a későbbiekben is megmaradt: az olvasás. Számára a nyelvtanulásban akkor következik be a fordulat, amikor elkezdni érteni, amit idegen nyelven olvas, és az addig érthetetlen szöveg elkezdi beszippantani. Ezzel a lendülettel tehát megtanult franciául, latinul, görögül és szanszkritül.
Az a fajta enciklopédikus tudás, ami lehetővé teszi a dolgok és összefüggéseik átlátását, mindig is nagyon vonzó volt Arguelles számára. És a nyelvek ismeretén keresztül egy ilyen tudás birtokába jut az ember: általuk jobban megismeri és kiismeri a világot. És ő huszonéves korától csakis ennek szentelte az életét.
Sokan kérdezik tőle, hogy mi a titka. Az emberek meg vannak arról győződve, hogy a nyelvek iránti ilyen mértékű fogékonyság valamilyen különleges adottságnak köszönhető; úgy képzelik, hogy az ilyen ember agya szivacsként szívja fel az idegen szavakat, kifejezéseket. Valójában – ábrándít ki, és egyszersmind reményt is ad nekünk Arguelles – az a titok, hogy végtelen türelemmel kell nagyon-nagyon sok időt tanulással, koncentrálással, olvasással, nyelvtanok böngészésével és gyakorlással eltölteni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Peng / GNU-FDL 1.2)
Saját műhelytitkai közül egy különlegeset árul el, amit ő shadowingnak nevez. (A shadow [sedó] angol szó árnyékot jelent.) Ez a módszer abból áll, hogy kimegy sétálni, túrázni, és közben idegen nyelvű szövegeket hallgat, és azokat hangosan, szó szerint ismételgeti. Ahogy a gyalogló embert az árnyéka, úgy követi ő az idegen nyelv mondatait. Mielőtt családja lett, nagyjából 5-6 éven keresztül napi 16 órát töltött nyelvtanulással. Így tanult meg például írül, perzsául, hindiül, törökül és szuahéliül. És egyre több csodálatos szöveg vált számára elérhetővé.
Nyelvtanulási élményeiről beszámolva arról mesél Alexander Arguelles, hogy amikor felnőtt fejjel spanyolul kezdett tanulni, és a gyermekkorából ismerős nyelv egy idő után „feltárulkozott előtte”, az olyan érzés volt, mintha kiesett volna egy füldugó a füléből. Ez az a pillanat, amire minden nyelv tanulása során vár és vágyakozik. A siker persze most már viszonylag könnyű, ha európai nyelvekről van szó.
Amikor például Svédországba utazott, a svéd kifejezések sokszor emlékeztették más nyelvekből ismert kifejezésekre. Így a különbségek és a hasonlóságok tudatosításával három hét alatt eljutott arra a szintre, hogy meg tudta magát értetni bármilyen helyzetben svédül. De megtanulni folyékonyan beszélni egy nyelven mindig évekbe telik – figyelmeztet.
Alexander Arguelles jelenleg körülbelül három tucat nyelven olvas; ezek többségén beszél is. Ahogyan Alex Rawlings, a 11 nyelven beszélő fiatal nyelvzseni is, Arguelles is azt vallja, hogy minél több nyelven tanul meg az ember, annál könnyebben látja át a kapcsolataikat, és annál könnyebben tanulja a nyelveket. Az „egzotikus nyelvek” persze mindig nagyobb kihívást jelentenek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gaetan Lee / CC-BY 2.0)
Annak ellenére, hogy Koreában dolgozott 8 évet, majdnem egy évtized volt, mire folyékonyan megtanult koreaiul. Jelenleg Szingapúrban él koreai feleségével és gyerekeikkel. A gyerekeivel franciául beszél, azonban ha a felesége is jelen van, akkor angolra váltanak. Ha pedig a felnőttek valami olyasmiről akarnak beszélni, amit jobb, ha a gyerekek nem értenek, akkor feleségével a koreaira térnek át. Lám, a családi életben is milyen praktikus, ha valaki sok nyelven beszél.
Forrás