Az elkülönített felzárkóztatás nem szegregáció!
A kormányzat szerint különbséget kell tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között.
A Huszár-telepi iskola egy speciális helyzetre kínál megoldást. Az általános alapvető országos célt, az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti – szögezte le kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Kifejtették: a Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. Ebben az iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: többek között, hogy a gyerekek minden nap iskolába járnak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos. A telepen élő családok kiállnak az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Az iskolába tavaly az izraeli, idén pedig az amerikai nagykövet is ellátogatott, akik szintén elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt – írta az Emmi.
Nyíregyháza Huszár-telep városrészén 2007-ben bezárták a szegregált iskolát. Annak érdekében, hogy „a telepen lakó, a mélyszegénység, a lakhatási gondok és a nincstelenség terhe által sújtott gyermekek” számára esélyt teremtsenek arra, hogy ugyanolyan minőségű oktatásban részesülhessenek, mint a nem telepen lakó társaik, a görögkatolikus egyház és az önkormányzat új iskolát nyitott. Itt egy modern technikával felszerelt és teljesen felújított épületben kezdték meg a tanítást 2011 szeptemberében. Egy jogvédő alapítvány „azonban másképp gondolkodott”: szegregációs váddal illette és feljelentette az önkormányzatot és az iskolát fenntartó egyházat, s célja: hogy bezárják az intézményt – fejtette ki az Emmi.
Ennek kapcsán az Emmi leszögezte: Balog Zoltán miniszter és a kormány álláspontja egyaránt az, hogy „a szegregációt minden formájában üldözni kell, hiszen az törvénytelen és romboló hatású, a lehető leghamarabb fel kell számolni”. Az Emmi szerint erre jó esélyt ad, hogy az oktatási intézmények idén januárban állami fenntartásba kerültek, s így lehetővé válik egy „antiszegregációs intézkedéscsomag” kidolgozása is. Ebbe a munkába az állami iskolafenntaró – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – a tapasztalattal rendelkező civil, egyházi és jogvédő szervezeteket is bevonta.
Felhívták viszont a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között. A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy a „telepi” gyermekek is magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve. Az Emmi szerint így valódi esélyük nyílik arra, hogy a felső tagozaton „felvegyék a versenyt a más iskolákban tanult társaikkal”. Ezekről Balog Zoltán számos alkalommal személyesen is meggyőződött, s ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görögkatolikus egyház oldalán tanúskodik a perben – hangsúlyozta a tárca.
Az Emmi szerint a felperes ideológiai okoknál fogva figyelmen kívül hagyja a felsorolt tényeket, „amelyek az iskola működtetését egyértelműen igazolják és figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogot és igényt a jó és tisztességes életre”. Mindezt a szegregációra hivatkozva teszik – jegyezték meg. Ezért a tárca felhívta a figyelmet arra: a magyar integrációs kormányzati politika Európa-szerte elismerést aratott, s a magyar felzárkózási stratégiát az elmúlt másfél évben számos nemzetközi fórumon, konferencián, integrációs témájú találkozón elismeréssel illették. Kitértek továbbá arra is, hogy a kormány integrációs stratégiája részeként egyebek mellett egy 4,7 milliárd forintos költségvetésű komplex-telepprogramot is útjára indított, amely segít a lakhatási gondokon, de az oktatást és a foglalkoztatást is magába foglalja. Ezt a programot a Huszár-telepen is megvalósítja a kormányzat – emelték ki.
Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert kedden tanúként hallgatták meg a Nyíregyházi Törvényszéken a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárásban. A jogvédő szervezet azért indított pert, mert álláspontja szerint az iskolát az önkormányzattól 2011-ben átvevő egyházmegye a romák lakta Huszár-telepen lévő iskolában „szegregált oktatást folytat”, és a roma gyermeket oktató iskola „akadályozza a telepen élők integrációját, illetve társadalomba való beilleszkedését.”
A Huszár-telepi iskolaügy érintettjei az MTI-nek azt mondták: nem értik a jogvédőket. A szülők nevében a helyszínen nyilatkozó Horváth Vilmosné azt kérdezte, miért is lenne elkülönítés az, hogy újra van általános iskolája a zömében romák lakta nyíregyházi Huszár-lakónegyednek. Hozzátette: szerintük nincs, nem lehet szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül.