Anyakönyveket semmisítettek meg
A 19. század második és a 20. század első feléből származó anyakönyveket semmisítettek meg a napokban Ungváron a Kárpátalja megyei igazságügyi főosztály megbízásából.
Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap adta hírül csütörtökön internetes kiadásában, hogy az államhatalom sokak számára tette lehetetlenné felmenői megismerését: 19. század második és a 20. század első feléből származó anyakönyveket semmisítettek meg a napokban Ungváron a Kárpátalja megyei igazságügyi főosztály megbízásából. Zubánics László ismert beregszászi történész, magyar politikus elmondta, hogy az anyakönyvek megsemmisítésével pótolhatatlan érték ment veszendőbe. Szerinte az iratokat inkább levéltárba kellett volna küldeni, vagy legalább digitalizálni kellett volna őket. Mint kifejtette, nagyon sok helyen a járási levéltárak hatáskörébe tartoznak az állami és az egyházközségi anyakönyvi kivonatok, amelyek ha eltűnnek, vagy esetleg beázás miatt megsemmisülnek, akkor egyértelműen csorbulnak az állampolgárok információhoz való jutáshoz fűződő jogai.
A szakember szerint a levéltári anyagok vonatkozásában egyébként is visszalépés történt Ukrajnában, mert míg korábban magánember is kutathatta a múltját, ma ezt már jobbára a hivatal munkatársai teszik meg helyette, ha van rá idejük. Ugyanakkor furcsaság – állítja a történész –, hogy ha valaki levéltári igazolást kér valamely felmenőjéről, aki például 1923-ban született Ungváron, a kiállított okmányban az fog szerepelni, hogy az illető Ukrajnában (és nem Csehszlovákiában, ahová Kárpátalja akkor tartozott – a tud.) látta meg a napvilágot, mivel létezik egy visszamenőleges hatályú igazságügyi rendelkezés.
A lap felvetésére, amely szerint ez akár történelemhamisításnak is minősülhet, Zubánics kifejtette: lehet, hogy amikor a jogszabályt megfogalmazták, a kodifikálók tudatalattijában ilyen motiváció is szerepet játszott, ám valószínűbb, hogy technokrata hozzáállásról van szó. „Egyszerűen uniformizálják a lakosságot. Mindenki ukrán – függetlenül attól, hol született, milyen az anyanyelve –, és a felmenői is azok” – tette hozzá.
Zubánics László rámutatott: a kárpátaljai települések történelmét részben már átírták, s jelenleg a múlt kulturális értékeinek fokozatos felszámolása történik. „Megszűnnek a temetők, eltűnnek a feliratok, megváltozik a régi épületek homlokzata, s ezáltal egy-egy város arculata is. Az egészet nem tudják megsemmisíteni, az megmarad európainak – csak éppen egész Kárpátalján egyre magyartalanabb” – emlékeztetett a beregszászi magyar történész.
Ennek már történelmi hagyománya van. Nagyanyám annak idején nem tudta igazolni valamelyik nagyszülője keresztény származását. Nem lett baja belőle, mivel a bánáti falu,Oroszlámos plébánosa igazolta,
hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a szerb felkelők felégették
a plébániát. Így történt ez nem egy alkalommal a Délvidéken.
Ukránok megint belefogtak az ukránosításba: ha nincs bizonyíték, akkor elhitethetik másokkal, hogy a terület mindig is ukrán volt és a magyarok holmi jövevények itt.