Negyven éve felvételizhetnek anyanyelven
Tudományos konferenciával emlékeztek meg pénteken Beregszászon a kárpátaljai magyarok politikai beadványáról, amelyet 1972-ben küldtek az egykori Szovjetunió vezetésének, a magyar kisebbség sérelmeinek orvoslását sürgetve.
Negyven évvel ezelőtt több mint ezer kárpátaljai magyar értelmiségi fordult beadvánnyal a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához és a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségéhez, amelyben kisebbségi jogaik biztosítását kérték, köztük az anyanyelvű oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának és a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgáknak a bevezetését. A hatalom a szervezőket – néhai Fodó Sándor ungvári egyetemi tanárt, későbbi kisebbségi politikust, Kovács Vilmos írót és S. Benedek András írót – meghurcolta, munkahelyükről elbocsátotta.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tudományos konferencián a múlt század 70-es éveinek szovjet viszonyait elemző előadásában Brenzovics László történész, főiskolai tanár a többi között rámutatott, hogy a magyar értelmiségiek beadványa épp abban az időszakban született, amikor a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió vezetése felgyorsította az oroszosítást, s a nemzetiségek identitásának megszüntetésére törekedett. Ennek tükrében van különösen nagy jelentősége, hogy a folyamodvány nyomán megtorpantak a kárpátaljai magyarság beolvasztására irányuló törekvések, sőt a szovjet hatalom több engedményt is tett a magyar kisebbségnek – tette hozzá.
Az 1972-es akcióban tevőleges részt vállaló felszólalók felidézték, hogy a beadvány hatására ugyanattól az évtől kezdve a szovjet oktatási hatóság engedélyezte a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek az anyanyelvű felvételizést a régió akkor egyetlen felsőoktatási intézményébe, az Ungvári Állami Egyetemre. Ennek köszönhetően magyar diákok százai szerezhettek egyetemi diplomát.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az 1972-es beadvány tekinthető a „kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom” kezdetének. Az okmány megszövegezésében és az aláírásgyűjtésben szerepet vállaló értelmiségiek, közéleti személyiségek hozták létre ugyanis a peresztrojka idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ).