Alkalmazzák-e az ukrán nyelvtörvényt?
Az ukrán állam kifejezett egy szándékot a nyelvi jogok egyenlőségét illetően: a kérdés most az, hogy végrehajtják-e a nyelvtörvényt. A KMPSZ azt is szeretné, ha a magyart második idegen nyelvként oktatnák a magyarlakta térségek ukrán iskoláiban, mert ez javítaná a két nép együttélését.
A kárpátaljai magyar oktatás helyzete és lehetőségei az ukrán nyelvtörvény tükrében címmel szervezett konferenciát szombaton Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán oktatási szakemberek és önkormányzati képviselők részvételével megtartott tanácskozást. Megnyitó előadásában Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kárpátalján, a többi között hangsúlyozta: a magyar kormány szoros figyelemmel kíséri az ukrán nyelvtörvény végrehajtását. Mint mondta, az élet annyiban lett más a jogszabály elfogadásától, hogy az ukrán állam kifejezett egy szándékot a nyelvi jogok egyenlőségét illetően, hogy a nyelvhasználat ne ossza meg az országot.
Hozzátette: a kérdés most az, hogy végrehajtják-e a nyelvtörvényt, ami fontos lépés lenne az ukrán jogállamiság létrejötte és az európai integráció irányában. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a szakmai kérdéseket politikamentesen vitassák meg” – mondta, megjegyezve, hogy a nyelvtörvény alkalmazásában különleges szerep vár a kárpátaljai magyar közösségre. Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarság hangot adjon a véleményének, növelje nyelvpolitikai tudatosságát, s karakán kiállással segítse elő Ukrajna európai perspektíváját. Az államtitkár arról biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormány több dimenzióban támogatja a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítését.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke a konferencia időszerűsége kapcsán az MTI érdeklődésére elmondta: mivel az ukrán nyelvtörvény megvalósításának kérdése kampánytéma volt a tavaly őszi ukrán parlamenti választások idején Kárpátalja magyarlakta településein, a magyar szavazatokkal mandátumhoz jutott önkormányzati képviselőket szembesíteni kell azzal, mi valósult meg a jogszabállyal kapcsolatos korábbi ígéreteikből. Kifejtette: miután a választások után három hónappal nem történt az ügyben előrelépés, a KMPSZ maga látott hozzá, hogy elősegítse a törvény megvalósításának ösztönzését, a megye magyar tannyelvű iskoláiban a dokumentáció magyar nyelven való vezetését, kétnyelvű bizonyítványok, pecsétek, feliratok rendszeresítését szorgalmazva.
Rámutatott: a KMPSZ azt is szeretné, ha a magyart második idegen nyelvként oktatnák a magyarlakta térségek ukrán iskoláiban, mert ez javítaná a két nép együttélését. Ezeket a lépéseket az illetékes hatóságok nem mindig fogadták jóindulattal, vagy nem reagáltak rájuk, ezért – mint fogalmazott – a KMPSZ úgy gondolta, a nyelvtörvény megvalósítása lehetne nemzeti minimum oly módon, hogy a különböző képviselő-testületekbe magyar szavazatokkal bekerült különböző nemzetiségű képviselők felvállalhatnák a nyelvtörvény alkalmazásának ügyét. A konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között megállapítja, hogy a kárpátaljai magyarság kedvezően fogadta az ukrán nyelvtörvényt, ám aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály alkalmazását a politikusok egy része csak az orosz kisebbség esetében tekinti indokoltnak, a többi nemzetiséget mellőzi ebben a tekintetben. A dokumentum, amely hét pontban fogalmazza meg a kárpátaljai magyarság követeléseit, szorgalmazza a nyelvtörvény széles körű érvényesítését a magyar oktatásban.