Akiért a katalán harang szól
Míg a Katalóniával szomszédos spanyolországi autonóm közösségek egyre-másra a madridi központi kormánnyal összhangban gyengítik az egységes katalán nemzet fogalmát, Barcelonában az össznemzeti lélek szimbolikus megerősítésére tett erőfeszítéseken túl ugyancsak váratlan segítők bukkantak fel Artur Mas elnök mellett.
Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy a katalán függetlenségi törekvésekkel ellentétben a Baleár-szigeteken, Aragóniában és Valenciában – a központi kormánypárt helyi szervezetei által irányított autonóm közösségekben – milyen, összkatalán érdekeket sértő lépésekre került sor. A nem is olyan váratlan támadást csak kevéssé ellensúlyozhatja a szardíniai Alghero/Alguer városával megerősített barcelonai kapcsolatrendszer, ezért kapóra jött a június 10-i úgynevezett Emlékezet Napja...
Jacint Verdaguer i Santaló (1845–1902) katalán pap és költő, a 19. századi katalán nyelvi és kulturális újjászületés (Renaixença) egyik legnagyobb alakja.
Június 10-én Katalóniában és Andorrában összesen mintegy 200 templomban szólaltak meg a harangok – a tavalyi első alkalom után idén másodjára – a „katalán költők fejedelmének”, Jacint Verdaguer i Santaló halálának 111. évfordulója alkalmából.
A katalán irodalmi újjászületés és a harangszó
Tavaly, amikor először szólaltak meg a katalán harangok az Emlékezet Napján, még csak kifejezetten Jacint Verdaguer tiszteletére kondultak meg, idén azonban más, a katalán irodalom kiemelkedő nagyságaira is emlékezhettek a katalánok. Olyanokról volt szó idén, mint Joan Salvat-Papasseit (1894–1924) író és költő, Josep Maria de Sagarra (1894–1961) író, költő, dramaturg és műfordító, Joan Maragall (1860–1911) költő és író valamint Salvador Espriu (1913–1985) költő, dramaturg, író.
Idén egyébként – Salvador Espriu születésének századik évfordulóján – Katalóniában Espriu Év van, a költő szülővárosában pedig az Emlékezés Napján felolvasóestet tartottak annak verseiből.
Hódít a skót minta
Váratlan segítség is érkezett Katalónia számára akkor, amikor a G8-ak soron következő ülését megelőző találkozón David Cameron brit miniszterelnök arra ösztönözte kollégáját, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, hogy ne hagyja figyelmen kívül a – skót mintára kivitelezhető – katalán népszavazás lehetőségét egy esetleges függetlenség ügyében. Skóciában még 2012-ben Edinburgh-i Egyezmény néven született meg a döntés arról, hogy 2014-ben az országrész referendumban dönthet a függetlenségről.
David Cameron nem kívánván beleavatkozni a spanyol belügynek tekintett kérdésebe, lakonikusan csak annyit fogalmazott meg: „Úgy gondolom, nem jó dolog figyelmen kívül hagyni a nemzetiség, függetlenség és identitás kérdéseit. Jobb, ha elmagyarázzuk saját érveinket s aztán hagyjuk, az emberek hadd döntsenek a kérdésben. Legalábbis mi ezt így csináljuk Nagy-Britanniában.”
Már a baszkok is...
David Cameron brit miniszterelnökkel szinte egyidőben a Partido Nacionalista Vasco (PNV), Baszkföld 2012-es választásain a legerősebb baszk parlamenti párt egyik szenátora, Iñaki Anasagasti is a függetlenségért vívott harc melletti további kitartásra buzdította a katalán Generalitat elnökét, Artur Mast. A PNV részéről kifejezte szolidaritását Artur Mas pártja, a CiU (Convergència i Unió) irányában.
Anasagasti a spanyol állami televíziónak adott interjújában azt a kérdést vetette fel: „Ami Nagy-Britanniában történik – nevezetesen, hogy Skócia referendumot tart az önrendelkezésről – miért ne történhetne meg nálunk is, Katalóniában vagy Baszkföldön?”
(Forrás: Wikimedia Commons / Zorion / CC BY-SA 3.0)
Anasagasti szenátor azonban nem rejtette véka alá abbéli véleményét, hogy az erősödő katalán függetlenségi törekvések nagyban a rossz gazdasági helyzetnek tudhatóak be.
Források
Cameron recomienda a Rajoy que escuche a los catalanes
Anasagasti defiende una consulta como la de Escocia para Catalunya
Más de 140 campanarios harán repicar sus campanas en memoria de Verdaguer