A Taktikai Pingvintől a Dühöngő Szukáig
A sörnevek is legalább annyira elszabadultak, mint az alkoholtartalom. Köszönhető ez természetesen a német-skót sörvilágháborúnak és a teljesen lökött, skót punk sörfőzőknek. Ünnep előtti sörkörkép.
Az 1972-ben az USA-ban beindult sörforradalom szele már öt éve hazánkat is legyezgeti, így gyakran találkozunk a különleges beltartalom mellett extrém megjelenéssel is ezeknél a söröknél. A nagyüzemi tömegsörökbe beleunt sörfőzők és a hozzájuk csapódott kreatív marketing harsány, sokszor polgárpukkasztó sörnevekkel és az üzenetet megtámogató címkevilággal is jelzi a fogyasztóknak, hogy itt nem megszokott sörökről van szó.
Kutyák, szukák, halottak
Az Egyesült Államokban már a sörpiac hatoda a független kis és közepes méretű főzdéké, de persze itt is vannak úttörő és meghatározó főzdék. Az egyik legismertebb a Dogfish Head Brewery számtalan főzete közül a Namaste (nevét az Indiában elterjedt, szanszkrit gyökerű köszöntésből – नमस्ते – kölcsönözte, egyébként pedig egy belga búzasör) még egy szimplább változat. A történelmi receptek alapján főzött sorozatukban megtalálhatjuk a Midas’ Touch Golden Elixir-t, az ókori perzsa király, Midas sírkamrájában talált ivócsésze aljáról nyert italmaradék alapján főzött tradícionális ale-t, vagy a 2800 évvel ezelőtti etruszk régészeti leletekből szerzett minta nyomán készített történeti sörük, a Birra Etrusca Bronze-ot, azaz az etruszk bronz névre hallgató sört.
A kutyás nevek a punk sörfőzőknél – úgy látszik – nagyon népszerűek: a másik Európában is kedvelt főzde, a Flying Dog (repülő kutya), amelynek belga élesztőkkel erjesztett IPA-ja (India Pale Ale-je), a Raging Bitch, azaz a Dühöngő Szuka, már a markánsabb nevek közé tartozik – olyannyira, hogy sokan ez utóbbit tartják minden idők egyik legsértőbb sörnevének. Amit mindjárt jobban megértünk, ha elmondjuk, hogy sokkal korrektebbül fordítva magyarra a nevet olyan megoldásokat kapunk, mint a dühöngő ribanc, sőt őrjöngő picsa...
A „jól csengő” sörnév persze ragadós – így aztán a szuka is kedvelt szereplője lett a sörpiacnak: ha rákeresünk az angol bitch-re, több száz sörnévben megtaláljuk. Íme néhány jobban csengő példa: Hell Bitch (lehetne, mondjuk, a pokol szukája), Jaded Bitch Imperial Pumpkin Porter (igazán grandiózus név: kb. 'Romlott Szuka' Birodalmi Tökporter), Monkey Bitches (majomszukák) vagy a Raspberry Bitch Slap (málna-szuka-pofon, bár a raspberry itt utalhat a prüszkölésre is, ami sörivás közben, ugye, előfordulhat néha).
Ha az ember sört főz, nem csoda, ha időnként elmélázik az élet – de úgy tűnik, leginkább a halál – nagy kérdésein. Éppen ezért hasonlóan nagyszámú találatra lelünk, ha a halál kifejezés valamilyen variációját keressük a sörnevekben. A kaliforniai AleSmith halloween alkalmából főzött félbarna söre az Evil Dead Red (ami az Evil Dead horrorszéria előtt tiszteleg) mellett lelünk Dead Reckoning (a halottak bizony leszámolnak!) Royal IPA-t, vagy az Anheuser-Bush sörkonszern által nemrégiben csillagászati összegért, azaz 1 milliárd dollárért (!!!) megvett Ballast Point Brewing Company ünnepi lágerét a Dead Ringer Oktoberfest-et (nyilván a müncheni októberfesztek élőhalott dalnokai előtt tisztelegve).
Azért Európában sem mennek szomszédba a sörmarketingesek egy kis kreativitásért. Talán a legismertebb a skót Brew Dog (megint egy kutya, ráadásul mindjárt főzde- vagy főzetkutya), akiknek szintén van „haláli” sörük, a Dead Pony Club (szegény, halott halott pónik...) névre hallgató könnyű, illatos ale. Ám a brewdogos srácok nem csupán ezzel írták be magukat igazán a hájpolt sörfőzdék közé. Sokáig egy bajor főzdével versengtek a világ legerősebb sörének címéért.
Háború!
Amikor a Schorschbräu – amolyan németes korrektséggel – megalkotta a Schorschbock névre hallgató 31%-os sörét, a Brewdog fricskaként ráígért erre, és megszületett a 32%-os Tactical Nuclear Penguin. Egy átlagos sör 4-6 % alkoholtartalmú, az extrém erős belga és angol-amerikai főzetek is csak 9-12 %-osak, így mindenképp elképesztő egy ilyen alkoholtartalmú sör. Úgy készül, mint az úgynevezett jégbak, azaz főznek egy anyagerős, magas alkoholtartalmú sört, kifagyasztják a vizet belőle és az extraktból újra sört főznek. Ezt – az egyébként igen költséges – folyamatot újra és újra elvégzik, így jutnak egyre erősebb és erősebb sörhöz. A hirtelen kifagyasztást folyékony nitrogén segítségével végzik, innen a pingvin, a tactical pedig a német-brit hagyományos háborús ellentétre utal.
Igen ám, de ezt a bajor sörfőzde sem hagyta annyiban. Emelték a tétet és elkészült a következő Schorschbock immár 40% alkoholtartalommal, amire a skót punkok egy 41%-os sörrel, a Sink the Bismarck-kal válaszoltak. A Bismarck a náci német flotta egyik zászlóshajója volt, a Süllyeszd el a Bismarckot pedig egy 50-es évekbeli angol háborús kalandfilm-sorozatra való utalás.
A bajor főzde még ekkor sem adta föl és a 43%-os Schorschbock-kal tromfolt. De hiába, mert a skótok sajtótájékoztatót tartottak, és bejelentették, hogy részükről vége az alkoholszázalék-kergetésnek. De azért, by the way, főztek ebből az alkalomból egy 55%-os sört, az End of History-t – ami részükről a történelem vége – lett volna. Itt a megjelenés sem volt már a megszokott, mert a söröspalackokat – legalábbis ők így mondják – közlekedési balesetben elhalálozott mókusok preparált bőrébe húzták bele, és így lehetett tölteni a kevés szerencsésnek a már pálinkaerősségű italból.
A cseppet sem prózai lezárást a bajorok még megfejelték egy 57%-os sörrel, de erre a Brew Dog már nem reagált. Egy másik skót főzde, a Brewmeister zárta le a „vitát” a 65 %-os Armageddon-nal, amit – a biztonság kedvéért – a következő évben megfejelt a 67,5%-os Snake Venom-mal (kígyóméreg). Ezek a sörök nem tévesztendőek össze a sörpárlatokkal (bierschnaps), de sörként bajosan értelmezhetőek. Marketingértékük megkérdőjelezhetetlen, de egy 20-40000 Ft / palack árú sört nem sokan engednek meg maguknak. A lehetőségek a csúcsdöntésre persze adottak, hiszen a hozzáértők szerint ezzel az eljárással akár 80-82%-os alkoholtartalmú söröket is elő lehet állítani.
Beszólós punkok
A Brew Dog azóta sem ül a babérjain. Kihozta a Hello, My Name is… sorozatot, ami általában valami eseményhez vagy országhoz köthető. Finn bárjaik nyitására főzték például a Hello, My Name is Päivi (valószínűleg Päivi Räsänen, a finn kererszténydemokratákat vezető politikusnő után – mert az annyira punk!) söröket. A sorozat valamennyi tagjánál az adott országhoz illő helyi ízesítést is használnak. De a legnagyobb fricska nem másnak szól, mint Putyinnak. A Hello, My Name is Vladimir egy sörfőzői beszólás, maró gúnnyal emlegetve hetero-Putyint (az oroszországi melegek elleni fellépései miatt), plusz beintés a vaskezű diktátornak, hogy félmeztelenül egy lovon reklámozzák, utalva az orosz vezér giccses lovaglós képére.
A Brew Dog hatásos marketingje sok más sörfőzdét, sörös címkét és sörreklámot ihletett, de vannak más szuggesztív irányok és műhelyek az európai és a magyar sörszcénában a visszafogottól a még extrémebbig. Ugyan újabban a borosok is igyekeznek a maguk hűvösen elegáns világától kicsit elrugaszkodni, de a söröknek ez valahogy jobban áll, és a sörgeekek mellett ez az irány az X-Y-Z generációknak is nagyon bejön, amivel újabb rajongókat szereznek a sörnek.
Ne csak igya, nézze is
A sörökhöz természetesen igen beteg videók is járnak. Az alábbi filmecskében a Brewdog világháborús hangulatban meséli el a háború történetét saját nézőpontjukból:
A skót punkok egyszerűen nem képesek leszállni a pedáns németekről, amit az alábbi filmecske is bizonyít – még a háború elejéről, amikor a haditechnika még csak nevetséges, 28 százalékos sör előállítására volt csak képes:
A Brewdog egyébként rengeteg idióta filmecskével hájpolja alkotásait. A következő videóból az is kiderül, hogy Darth Vader is természetesen Imperial Stout-tal piheni ki a jedimészárlással terhes munkanapok fáradalmait: