A Stonehenge titkai
A Stonehenge titkait fedte fel az a digitális térképezési projekt, amelynek keretében brit és osztrák tudósok geofizikai módszerek segítségével 12 négyzetkilométeres területen vizsgáltak át 3 méter mélységig a talajt.
A Birminghami Egyetem és a bécsi Ludwig Boltzman Régészeti Intézet kutatóinak vezetésével 2010-ben indult négyéves kutatási program, hogy geofizikai módszerekkel – egyebek mellett magnetométer, „földradar” (GPR, ground penetrating radar), 3D lézerszkennerek – segítségével megismerjék, hogy mit rejt a talaj a Stonehenge környékén. A Stonehenge Hidden Landscapes projekt előzetes eredményeit a Birminghamben zajló brit tudományos fesztiválon ismertették a kutatók – olvasható a Birminghami Egyetem honlapján.
A föld mélye a Stonehenge környékén korábban ismeretlen struktúrák sokaságát rejti. Halomsírok tucatjait, kör alakú földsáncokat (henge), kőtömböket, mesterséges gödröket, árkokat, töltéseket azonosítottak. Felfedeztek 17 szentélyt, és megtalálták egy hatezer éves, 33 méter hosszú, gerendákból ácsolt épület maradványait is, ahol a feltételezések szerint a halottakat készítették fel utolsó útjukra.
„A 300 négyzetméteres épület trapéz alakú. A lelet azért érdekes, mert az európai kontinensen is ismerünk trapéz alakú, a stonehenge-inél 100-200 évvel idősebb építményeket” – hangsúlyozta Wolfgang Neubauer, a Ludwig Boltzman Intézet igazgatója.
A projektnek köszönhetően az is kiderült, hogy a közelben lévő „superhenge”, a Durrington Walls kerülete meghaladta a 1,5 kilométert, az építmény szilárdságát 60 masszív faoszlop és kőtömb biztosította.
Új struktúrákat fedeztek fel a Cursus elnevezésű, elnyújtott kör alakban kiásott árokban is. Mint kiderült, a 3 kilométer hosszú, 100-150 méter széles, kelet-nyugati tájolású Cursus két „pólusán” egy-egy nagyméretű, a hajnalhasadás és a naplemente felé „mutató” gödör helyezkedik el. Ez az elrendezés azonos a 300-500 évvel később megépült Stonehenge tájolásával. A kutatók szerint a nagy időbeli különbség arra enged következtetni, hogy ezeket a monumentális építményeket nem egységes egészként tervezték építőik.
„A már elkészült építmények ihlették az építtetőket” – fogalmazott a projektet irányító Vincent Gaffney, a Birminghami Egyetem professzora, aki szerint a digitális térkép révén a tudósok többet megtudhatnak arról, hogy miként fejlődött évezredeken át a monumentális őskori építményegyüttes.
Forrás
Neolitikus körárkok éppen nálunk is vannak szép számmal. 50-et számoltam össze.
tarsadalmivirtus.lapunk.hu/tarhely/tarsa...agyar_ostortenet.pdf
28.oldala
Zalai-Gaál István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, a történet tudomány (régészet) doktora az Archaeológiai Értesítő-ben (1990, 117: 3-24) megírja, hogy „A közép-európai vonaldíszes kerámia elterjedési területein szinte mindenhol nagyobb számban találtak árokrendszereket, körárkokat légifotózással, illetve az
ahhoz kapcsolódó magnetométeres mérésekkel.” Továbbá: „Kevesen tudják,hogy Magyarországon sok őskori kőkör található. Angolszász világban élünk: Stonehenge a favorit... A magyarországiakról tudtommal mindössze egy könyv jelent meg, az is németül,
a szerző (Makkay János) kiadásában. Ebből írtam ki a következő kőkör-helyszíneket
1. Kovadomb (Kárpát-Ukrajna);
2. Iklód;
3. Balatonmagyaród;
4. Hódmezővásárhely-Gorzsa;
5. Tiszapolgár-Csőszhalom;
6. Parác;
7. Szászváros;
8. Felsőlupkó;
9. Füzesabony-Pusztaszikszó;
10. Endrőd;
11. Szolnok-Zagyvapart;
12. Tiszanána;
13. Nitriánsky Hrádok (Felvidék);
14. Szarvas;
15. Balatonmagyaród-Hidvégpuszta;
16. Felsővárca;
17. Bututcheni (Moldva);
18. Bogit-Berg (Ukrajna);
19. Susani (Erdély),
20. Rákos (Erdély),
21. Sarmizegetusa közelében két kő kört is találtak (Erdély).
22. Kisompoly, (Erdély), Gyulafehérvártól nem messze, amely ezer évvel megelőzi Stonehenge-t, és nagyobb is nála.”
29.oldal
23. Szólád, Neolit körárok útba eső részének feltárása Szólád határában (2006) = köv.forr. Szólád–Kisaszó
sirasok.blog.hu/2010/07/07/ujkokori_kora..._kutatasa_baranyaban
24. Belvárdgyula - Szarka hegy (régen ismert)
www.ace.hu/am/2008_3/AM-08-03-KA.pdf
wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.984461&lon=18.417367&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)
25. Szemely Hegyes I., II.
wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.017015&lon=18.338338&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)
www.google.hu/search?q=szemely+hegyes&bi...ranyaban%3B480%3B720
26. Vokány - Faluvégi-rész (régen ismert)
wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.905180&lon=18.346825&z=16&m=b (talán itt)
27. Villánykövesd - Jakabfalusi út-mente (régen ismert)
wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.894698&lon=18.421133&z=16&m=b (talán itt)
28. Mórágy (régen ismert) kugliban alig, "Mórágy körárok" csak tűzköves tűzköves: téka alapján 2014/08/01
wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.241335&lon=18.622298&z=17&m=b
29. Sé (Vas megye) (régen ismert)
30. Becsehely (Zala) (régen ismert)
31. Kaposújlak–Várdomb-dűlő
32. Sormás–Török-földek
33. Szólád–Kisaszó
33. Nagykanizsa–Palin
34. Zengővárkony
35. Feked - Lapos
36. Geresdlak - Hosszú-hát II.
37. Geresdlak - Hosszú-hát I.
38. Nagykozár - Zámájur-dűlő
39. Magyarsarlós - Kerekes-dúlő
40. Kökény - Temetői-dúlő
41. Palkonya - Gréci-dúlő
42. Harkány - Szilágy
magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?...&gid=2078631&index=9
43. Solt
44. Dunatetétlen
45. Jánoshida (-Portelek?)
www.balatonimuzeum.hu/de/forschungen/for...rok-felmerese-getyen
46. Gétye (Zala m.)
wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.751366&lon=17.067894&z=17&m=b
epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_29-54.pdf
47. Sormás - Mántai-dűlő
www.hirek.sk/mozaik/20120407115423/Stone...ak-Szlovakiaban.html
48. Vámoslucska, Fogas, Hajná települések között
docs.google.com/file/d/0B2Lni7vEXTpeQVpZSHJSZVFjdzg/edit?pli=1
Szerint a mai Szlovákia területén 56 neolitikus körárok van. A cikk az angol, bajor, osztrák neolitikus körárkokról említést tesz, a mai Magyarország területén lévőket nem említi.
49. Szurdokpüspöki
"Szilágyi Márton az MTI kérdésére elmondta: véletlen, hogy a gyapjas mamutok maradványai éppen egy rézkori, 5200-5300 éves telep területén kerültek elő. Utóbbi szintén szenzációs lelőhelynek számít: egy 250-300 méter átmérőjű, kör alakú sáncgyűrűt mutat a feltárás, két cölöpszerkezetű építménnyel együtt. Utóbbiak funkciója még nem tisztázott, de talán az erődítés kapui lehettek. Egy ilyen megépítése jelentős társadalmi szervezettség meglétét sejteti.
A feltárást vezető régész hozzátette: különlegesség, hogy a telep legsűrűbben lakott részei a sáncgyűrűn kívül estek, tehát nem csak védelmi céllal épülhetett az erődítés"
hir3.hu/magazin/7/122092/jegkorszaki_mamutmaradvanyok_es_bronzkori_telep_egy_lelohelyen
50. Rohonc
juharizsuzsanna.blog.hu/2014/07/21/stonehenge-t_talaltak_rohoncon