A romáktól is függ a magyarság aránya
Részben a romák számának alakulásától is függ, hogyan változik meg az idei népszámlálás eredménye alapján a magyarok aránya Szlovákiában – írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szombaton.
„Összességében növekvő lélekszám, gyarapodó roma populáció, csökkenő magyarság – feltehetően ezt fogja kimutatni a 2011-es népszámlálás országos eredménye. Kérdéses, milyen arányú lesz a magyarság csökkenése, szakemberek szerint ez részben a romák számának a növekedésétől is függ” – mutat rá az újság.
„Ez több más tényező mellett attól is függ, milyen arányban nőtt a romák száma, pontosabban, a magyar romák hány százaléka vallja magát a népszámlálási kérdőíveken romának” – fejti ki Mózes Szabolcs, az összeállítás szerzője.
Emlékeztet: A roma nemzetiséget először 1991-ben lehetett a népszámlálás során feltüntetni, 2001-ben 91 ezren vallották magukat romának a népszámláláson (arányuk 1,7 százalék volt). Szociológusok szerint a roma kisebbség valós száma akkor 350 és 400 ezer közöttire volt tehető, tehát a cigányság nagy része más etnikumúnak és anyanyelvűnek vallotta magát.
„Az 1980-as népszámlálási adatokból és az akkor készült, szakemberek szerint viszonylag precíz összeírásokból a demográfusok arra következtetnek, hogy a 200–225 ezres akkori cigányság döntő többsége, közel 80 százaléka szlováknak, ötöde pedig magyarnak vallotta magát” – írja a szerző.
Branislav Sprocha demográfus, a statisztikai hivatal mellett működő Infostat intézet szakértője szerint az arányok feltehetően azóta sem változtak, tehát 2001-ben is (akkor 380 ezer körül lehetett a romák valós száma) nagyjából a romák ötöde-negyede vallhatta magát magyarnak – értelemszerűen a déli, magyarlakta járásokban.
„Tíz éve tehát megközelítőleg 60–90 ezer magyar roma lehetett, akik, ha mind romának vallották volna magukat, akkor a magyarok aránya 9,7 százalék helyett 8 százalék körülire csökkent volna” – olvasható a lapban.
Sprocha szerint ma hozzávetőlegesen 450 ezer roma élhet Szlovákiában, ám kérdéses, milyen arányban vallják be nemzetiségüket, pontosabban, milyen arányban érzik magukat romának. A nemzetiség ugyanis – az anyanyelvvel ellentétben – szubjektív kategória, s ha egy roma származású lakos szlováknak vagy magyarnak érzi magát, akkor senkinek sincs joga ezt megkérdőjelezni. Ha a magyar romák nagy része most nem vallotta magát magyarnak, akkor szinte biztos, hogy a magyarság aránya 8 százalék alá süllyed.
A roma szervezetek idén sem folytattak intenzív népszámlálási kampányt. A déli járásokban élő cigányság nem kis részének az anyanyelve magyar, nem is beszél roma nyelven. Demográfusok szerint feltételezhető, hogy a romáknak a népszámlálás során megállapított száma és aránya továbbra is elmarad valós számuktól, és a múlt arányaihoz hasonló mértékben fogják magukat szlováknak, illetve magyarnak vallani.
A romák száma idén feltehetően még nem lépi túl a félmilliót. Az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen megjelentek olyan politikai felhangú „prognózisok”, amelyek szerint pár évtizeden belül a cigányság többségbe kerül Szlovákiában.
Sprocha szerint ez a romákkal kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit. A szakember szerint matematikailag is lehetetlen, hogy 2050-re többségbe kerüljenek, sőt feltehetően a század végén is kisebbségben lesznek.
Az Infostat prognózisai szerint 2030-ban megközelítőleg 565–637 ezer lesz a romák száma Szlovákiában, ami legfeljebb 11,9 százalékos aránynak fog megfelelni. A demográfus emellett kiemelte, hogy a romák népszaporulata is csökkenő tendenciát mutat – áll az Új Szóban.