A nő felemelkedése és tündöklése
Aranyozott-szecessziós borítóról kacér, csodaszép, folyondárhajú, félmeztelen nő mosolyog maga elé. Alatta hatalmas piros betűkkel díszeleg a következő felirat: A NŐ. Van még cím is, szerző is, de az mellékes. Már így tökéletes. Ez is olvasásra csábít. Méghozzá nem is akármilyenre.
A borító mélységétől és komolyságától elütő hangulatú a kiadó neve (Jaffa), de dicséret illeti, mert nagyszerű könyvet dobott a piacra. Szendi Gábor, a szerző – amint a fülszövegen is olvasható – „változatos életúttal” rendelkezik, emellett pedig alapos és szenvedélyes ember. És írás közben sem hazudtolja meg önmagát.
Darwin meg az ő szakálla
A könyv az evolúciós pszichológia ismeretterjesztő művének tekinthető – valószínűleg az elsőnek, mivel nem emlékszem, hogy korábban megjelent volna ilyen témájú kiadvány. Talán nem is baj, mert egyetlen tudományág sem mutatkozhatott volna be ennél jobban.
A témakör tehát az evolúciós pszichológia. Evolúciós, mert a nemi, nyelvi társadalmi és gondolkodásmódbeli szerepeket, játszmákat, képességeket biológiai (genetikai és hormonális), azon belül pedig történeti-evolúciós alapon magyarázza. Bonyolultnak és unalmasnak hangzik, pedig éppen ellenkezőleg. Nagyon is szórakoztató, és ha az olvasó túlteszi magát a könyv elején kissé talán sutának vagy túl bizalmaskodónak érzett nyelvezeten és stíluson, pompás olvasmányélményben lesz része. Sőt, az olvasó még ennél is többet kap: a végére az ember elhiszi, hogy ő meg a szerző kvázi együtt írták a könyvet.
Na jó, az utolsó fejezetet kivéve, de erről majd később. Mert az a rész a pszichológiáé – bár az egész könyvben megfigyelhető egy érdekes kettősség: a molekulák és sejtek egyenértékűek a lélek rezdüléseivel, a biológia-genetika a pszichológiával-pszichiátriával. Sőt. Az atomok és a szellem egyensúlya alkot harmonikus embert. És nem lehet eldönteni, melyik előbbre való.
(Forrás: Bonvivant / sxc.hu)
X és Y
Egyszóval adva vannak a nőkkel (és ennél fogva a férfiakkal, a családdal, a társadalommal, sőt: a világgal) kapcsolatos izgalmas kérdések. Például: mi a szerelem, és hogyan lehet biológiai alapon megmagyarázni? Vajon tényleg a nő választ-e? Mire jó a szépség? Miért csaljuk meg a másikat? És így tovább. Szendi Gábor pedig előveszi a mikroszkópot, belenéz, odaint, mutogat, és valóban a kályhától (az egysejtű élőlények kialakulásától) kezdve válaszol ezekre a kérdésekre. És még sokkal többre. A végén előttünk van az egész gyönyörű építmény: a nő, a hormonjaival, a gondjaival, az örömeivel, a praktikáival, és leghűségesebb kísérőjével, hódolójával és ellenfelével: a férfival. Mindez a maga szépségében, rendszerességében, könyörtelen logikájával.
És mindeközben feledhetetlen szentenciák és éles elméjű, olykor csípős megfigyelések hangzanak el. Például az, hogy „a stressz az élet díszlete, amely előtt évmilliók óta zajlik a történetünk” (20. oldal). Így nem elég, hogy olvasás közben okosodni, de a fricskákon hangosan nevetni is lehet. Vigyázat: buszon, villamoson a hatás kimondottan frenetikus!
Ami kontra
Kezdjük a tartalommal: noha a szövegben nem egyszer érezhető némi ellenállás, sőt, a szerző olykor komoly fenntartásokkal kezel egyes tudományterületeket (beszédes nevű pl. a „meddőségipar”), ez még megbocsátható. Az utolsó, Freudról szóló fejezetet azonban nem lehet elnézni neki. Hosszú, dühös, elfogult, és szervetlen résznek érezhető a könyv „testében”. Emellett lezárva sincs. Azonban így is értékes: egészen más szempontból mutatja meg Freudot, mint ami a kánonban szerepel, megfosztja a szakmai glóriájától, elgondolkodásra késztet. Ha a szerző higgadtabban fogalmaz, ez a cél maradéktalanul megvalósul, valamint a fejezetben szereplő állítások hitelessége sem kérdőjelezhető meg. Így viszont kár érte.
További rosszpont, hogy bár a szöveget gondozták, ez alkalmanként nem látszik rajta. Mind a központozás, mind a stílus igényelt volna még egy-két átolvasást. Ezt elsősorban a könyv értéke miatt vélhetjük sajnálatosnak: a mondanivalón és a szövegen is látszik az odafigyelés és az odaadás. Jó lett volna, ha mindez makulátlanul jut érvényre.
És végül még egy aprócska negatívum, amely azonban már a küllemre vonatkozik: a kötetet könnyű, de vastag papírra nyomták, viszonylag kisméretű betűkkel, az oldalak szélén pedig csak kis margókat hagytak. Ez erősen megnehezíti az olvashatóságot, ellenben – mivel a terjedelmet sikerült 330 oldalra szorítani – pillekönnyűvé és hordozhatóvá teszi a könyvet, így az egy női táskába is belefér. Nagy kár, hogy a szépséges, de puha borító annyira sérülékeny...
Ami pro
A könyvnek szinte csak jó tulajdonságai vannak: olvasmányos, mondhatni letehetetlen. Logikusan építkezik. Eredeti szempontokat vet fel, és egymástól távol eső elméleteket, szakterületeket hoz közel és kovácsol egybe. Mentes a sovinizmustól. Szigorúan tudományos. Lenyűgözően gazdag bibliográfiát nyújt. Egyaránt érdekes olvasmány genetikusoknak, pszichológusoknak, bölcsészeknek és egyszerű érdeklődőknek. Egyszóval szakmai bravúr.
A küllemről pedig már ejtettem néhány szót – valóban csinos, szép kötet, amely kézben és a polcon is jól mutat.
(Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése, Jaffa Kiadó, Budapest, 2008, 332 oldal)