A neten is zavaró a rossz helyesírás
Az internetezők 88 százaléka fontosnak tartja a magyar helyesírás szabályainak betartását az online felületeken – derült ki a Petőfi Rádió Netidők című műsorának felkérésére készült felmérésből.
Az NRC Piackutató Kft. július 23. és 27. között ezer internethasználónak online tette fel a kérdéseit az online helyesírással kapcsolatban. A kutatás eredménye szerint – amely a műsor blogjában is megjelent – a hazai internetes társadalom túlnyomó többsége számára fontos a helyesírás, és minden második netező úgy gondolja, teljes mértékben illik rá az az állítás, hogy helyesen ír. Mindössze 4-5 százalék tartja magát gyengének ezen a téren.
A nők valamivel fontosabbnak tartják a helyesírás kérdését, mint a férfiak. Azok is nagyobb fontosságot tulajdonítanak neki, akik maguk is rendszeresen írnak az interneten: saját blogot vezetnek, vagy akár csak sűrűn posztolnak, kommentelnek fórumokon, közösségi oldalakon. Utóbbiak kilenctizede jellemzően odafigyel arra, hogy ne kövessen el hibát, és a neten írásban rendszeresen megnyilvánulók csupán 4 százalékára igaz az, hogy nem törődik azzal, milyen helyesírású szöveget hagy maga után.
Az internetezők négyötöde úgy véli, a sok hiba csökkenti az olvasás élvezetét, ennek ellenére feleannyian tartanak zavarónak egy egyoldalnyi szövegben sok kisebb elütést, mint egyetlen, de valóban komoly helyesírási hibát.
Csupán 34 százalék gondolja úgy, hogy egy hír esetében fontosabb, hogy minél előbb megjelenjen, mint az, hogy tökéletesen legyen megírva, és mindössze 9 százalék ért egyet az állítással teljes mértékben. Minden harmadik netpolgárral előfordult már olyan, hogy abbahagyta egy cikk olvasását helyesírási hibák miatt, sőt a netezők egyötödével már az is megesett, hogy elpártolt egy olyan internetes oldaltól, amelyen rendszeresek voltak az ilyen jellegű hibák. A netezők egyharmada tette már szóvá más hibáját valamelyik online platformon – mutat rá a felmérés.
Igazad van, az előítélet és a percepció majdhogynem szinonímák.
Hogy politikailag / emberileg semleges példát mondjak, meglátunk egy fotót egy virágos rétről, és egyből a friss levegő és virágillat jut eszünkbe.
A társadalmilag lecsúszott emberekkel szembeni előítélet nyilván hasonlóan a valóságból táplálkozik. Én például ha gyerekem lenne, alighanem ugyanúgy megmondanám neki, hogy vigyázzon magára olyan aluljárókban ahol csövesek vannak, ahogy nekem megmondták a szüleim.
Szerintem a lényeg, hogy az előítéletről tudni kell hogy van, és szükség esetén képesnek lenni egyénként értékelni az embereket.
Ugyanakkor az, hogy vannak, és hogy az emberi agy működésének egyik alapfunkcióját képviselik, vitán felül áll.
@Sigmoid: ekem úgy tűnik, inkább az előítéletekről. Ti. aki nem tud helyesen írni, vagy éppen társadalmilag lecsúszott, azzal valami más sincs rendben. Ez nem intolerancia, ez előítéletesség.
...ha csak el nem itta az eszét.
De itt alapvetően percepciókról beszéltem.
@Sigmoid: Tudod, sok ilyen csövesnek öltözött, koszos, azb aluljáróban egy pisás pokrócon kucorgó, szinte fogatlan ember valójában intelligens...
Hm ja. Magyar szocializációval ha kirívóan helytelenül írt szöveget olvasok, az olyan érzést kelt, mintha az író épp csövesnek öltözve, koszosan, az aluljáróban egy pisás pokrócon kucorogva adná elő a mondandóját, és egy kivételével hiányozna az összes foga.
Talán ez intoleráns, de kétségtelenül ez a benyomásom.
Érdekes lenne mondjuk egy szociológiai kísérlet, ahol helyesírás alapján kell megtippelni az amúgy ismeretlen író nemét, korát, anyagi helyzetét, végzettségét...