A németek és a lengyelek is bírálják a magyar médiatörvényt
Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. A politikusok helyett csak a média bírálja az új magyar törvényt.
Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel. A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: „Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene.”
Stürmer szerint az NMHH „átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak... Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, s ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre” – írta a Die Welt.
Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit – állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. „Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat” – írta a Frankfurter Rundschau.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény „mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között”. Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, „az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal”.
A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező „A nap Pinocchiója” rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint „Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is”. A cikkíró megállapítja: „Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét – és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára” – írta a német üzleti körök vezető lapja.
A Gazeta Wyborcza a magyar médiatörvényről
Alapító főszerkesztője, Adam Michnik levelét közli és kommentárban foglalkozik a magyar médiatörvénnyel szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap.
Michnik „Magyar barátainkhoz” című levelében Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője egyik mondását idézi: „Rendszerünk alapja a közvélemény, legfontosabb feladatunk ennek a jognak a megőrzése. Ha rajtam múlna a döntés, hogy jobb-e egy kormány informatív sajtó nélkül, mint sajtó kormány nélkül, nem haboznék a második mellett szavazni”.
Orbán Viktor a szabadságért küzdő demokratikus ellenzék aktivistája volt. Ma kormányfőként elnyomja ezt a szabadságot egy olyan törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független sajtóra. Orbán Magyarországa Lukasenka Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat -írja.
Michnik emlékeztet, hogy az úgynevezett „negyedik Lengyel Köztársaság” kormánya (Jaroslaw Kaczynski jelenlegi ellenzéki vezető miniszterelnöksége idején) kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. „Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon” – írta.
A lengyel lap „Vastagbőrű Európa” című kommentárjában Jacek Pawlicki megállapítja, hogy Orbán Viktor kormányfő sokkal tehetségesebb és tapasztaltabb politikus, mint a néhai Jörg Haider, Karintia osztrák tartomány egykori szélsőjobboldali tartományfőnöke. Orbán politikai karrierjét a demokratikus ellenzékben kezdte, küzdeni akarása elismerést válthat ki – két elveszített választás után tért vissza a hatalomba. Sajnos, XIX. századi pannon küldetéstudattal és nacionalizmussal vegyített populizmusa veszélyesebbnek bizonyulhat, mint Haider politikája volt.
A szerző csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Európában senki sem reagál arra, ami Magyarországon történik. „A médián kívül egyetlen bíráló hangot sem hallottam az unió valamely vezetőjétől Orbánnal szemben. Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. Nem azt mondom, hogy azonnal szankciókkal kell sújtani Magyarországot, mert az, amit az unió vezetői tíz évvel ezelőtt Ausztriával tettek, groteszk volt. De valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: „Viktor, hibázol!” – áll a Gazeta Wyborcza kommentárjában.